A Perzsa-öböl menti monarchia korábban már 430 millió dollárt (mintegy 94 milliárd forintot) adott ugyanerre a célra. A kuvaiti vezető katasztrófának nevezte a közel-keleti konfliktust és arra szólította fel a konferencia résztvevőit, hogy legyenek nagyvonalúak.
Két másik öböl menti állam, Katar és Szaúd-Arábia egyenként 60 millió dolláros (mintegy 13 milliárd forintos) segélyt helyezett kilátásba.
Az ENSZ szerint idén összesen 6,5 milliárd dollárra (mintegy 1500 milliárd forintra) van szükség a szíriai rászorulók megsegítésére. Ekkora segélyfelajánlást még egyetlen humanitárius válság kezelésére sem kért a világszervezet a nemzetközi közösségtől. Az ENSZ azzal számol, hogy az év végére akár a 13,4 milliót is elérheti a szükséget szenvedő szíriaiak száma.
A donorkonferencián az Egyesült Államokat képviselő John Kerry külügyminiszter 380 millió dollárt (mintegy 83 milliárd forintot) ígért a kitűzött humanitárius célok megvalósítására, 1,7 milliárd dollárra (371 milliárd forintra) növelve ezzel a szíriaiak megsegítésére szánt amerikai segély teljes összegét.
Az Európai Unió 225 millió dollárt (49 milliárd forintot) szentel erre a célra, így korábbi felajánlásaival együtt a legnagyobb adományozónak számít. Nagy-Britannia 165 millió dollárt (36 milliárd forintot) kínált fel, nemzetközi segélyszervezetek pedig összesen 400 millió dollárt (88 milliárd forintot) ígértek.
A kuvaiti értekezletet elnöklő Ban Ki Mun még a konferencia megnyitása előtt kijelentette: a szíriai lakosság felének sürgős segítségre van szüksége. Az ENSZ-főtitkár egyúttal reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy január 22-én Svájcban – a szíriai válság békés megoldását célzó Genf-2 értekezleten – tárgyalóasztalhoz ülnek a damaszkuszi kormány és az ellenzék képviselői. Egyelőre nem tudni, hogy az emigráns szíriai ellenzék egyáltalán részt vesz-e a béketárgyaláson.
