Klicsko kedden újságírók előtt úgy vélekedett, hogy Azarov azért nyújtotta be lemondását, hogy megőrizze tekintélyét. Hangsúlyozta, hogy az egész kormány felelős azért, ami két hónapja az utcákon történik. Kijelentette: Azarov távozása „nem győzelem, csak egy lépés a győzelem felé”. Véleménye szerint a tüntetők addig nem hagyják el a Majdant (a kijevi Függetlenség terét), amíg az egész vezetés, Viktor Janukoviccsal az élen nem távozik a hatalomból.
A vilniusi aláírás elmaradása óta lépéskényszerbe kerülő Viktor Janukovics hibát hibára halmoz. Tudatosan enged csak lépésenként az utca nyomásának, mondván, aki időt nyer, életet nyer, ám közben mintha nem vette volna észre, hogy az események átcsaptak a feje felett.
Olvassa el a Magyar Nemzet vezércikkét!
Klicskóval egyetértve Oleh Tyahnibok, a Szabadság (Szvoboda) párt elnöke kifejtette: a miniszterelnök lemondása annak jele, hogy a hatalom nem vállalja a politikai felelősséget azért, ami most Ukrajnában folyik. A pártelnök újságírói kérdésre közölte, hogy jelenleg nincs napirenden az ellenzék részvétele az új kormányban, mivel egyelőre nem tudni, milyen összetételű kabinetet ajánl Janukovics elnök a parlamentnek elfogadásra, egyáltalán kíván-e benne helyet adni az ellenzéknek.
Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfő keddi üzenetében hangsúlyozta, hogy nem az ellenzék győzelme, hanem az emberek harcának eredménye Azarov távozása a miniszterelnöki posztról, valamint a tüntetéseket korlátozó „diktatórikus” törvények eltörlése.
„A győzelem, amelyet ma kiharcolt a Majdan, az első sikeres lépés, de ez még nem elegendő” – szögezte le a politikus. Arra kérte az embereket, hogy ne hagyják abba a küzdelmet, amíg teljesen „fel nem szabadul Ukrajna a diktatúra alól”.
Martonyi János is kifejtette véleményét az ukrán helyzetről. A külügyminiszter kedden a Gazdasági Rádió műsorában elmondta, a legfontosabb cél a jelenlegi helyzetben, hogy el kell kerülni az ország destabilizálódását, a feleknek kezelniük kell a politikai feszültséget. Mindenkinek – Európának és Oroszországnak is – ez az érdeke. A tárcavezető kiemelte: Ukrajna nagy és fontos ország, és „az utóbbi napok fejleményei már nagyon aggasztóak voltak”.
Az ukrán kormány már lemondott, de nem tudni, mit hoznak a következő órák és napok – mondta, hozzátéve: szerda este Budapesten találkoznak a visegrádi országok miniszterelnökei, hogy megvitassák az ukrajnai helyzetet. Martonyi János hangsúlyozta: Magyarországnak mindenképpen az lenne az előnyös, ha Ukrajna közelebb kerülne az unióhoz. Ezért folynak a tüntetések is, a demonstrálók szerint a társulási megállapodás azt jelenti, hogy Európához közelednek, és ők európainak érzik magukat. Ezt az igényt komolyan kell venni, és ez nem korlátozódik az ország nyugati részére – mondta.
Martonyi János úgy vélte, „nagyon nagy hibát követett el az ukrán vezetés” azzal, hogy szinte az utolsó percben elállt az uniós társulási megállapodástól, az egyezményt évekig tárgyalták, a szöveget korábban már az ukrán parlament is elfogadta.
Úgy fogalmazott, hogy „az orosz diplomácia is egy meglehetősen komoly hibát követett el, rosszul mérték fel ezt a helyzetet, ezt valószínűleg most már ők is látják”. Az orosz érvelés szerint elfogadhatatlan lenne az orosz gazdaságnak, ha Ukrajna és az EU között szabad kereskedelem jönne létre, mert akkor az európai áruk elöntenék az ukrán piacot, és ennek következtében az ukrán termékek, amelyeket kiszorítanának az európaiak, elözönlenék az orosz piacot, hiszen Oroszországgal szintén fennáll a szabad kereskedelem – magyarázta. A külügyminiszter szerint ez azonban nem túl komoly érvelés, „emögött valamilyen más megfontolás van”. Ha van is aggodalom amiatt a szabad kereskedelem miatt, azt meg lehet oldani – tette hozzá.
Szakértői szinten kétoldalú egyeztetések kezdődnek az Európai Unió és Oroszország között a Keleti Partnerségben résztvevő kelet-európai országok uniós társulásának gazdasági hatásairól – ebben állapodott meg a keddi, két és fél órás EU–orosz csúcstalálkozón Herman Van Rompuy, az Európai Tanács, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság, és Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke.
Mind Van Rompuy, mind Barroso igyekezett hangsúlyozni, hogy a Keleti Partnerség országainak esetleges uniós társulása minden szomszédos országnak, így Oroszországnak is csak hasznára válhat. Van Rompuy azt is kiemelte, hogy a Moldovával és Grúziával parafált társulási és szabadkereskedelmi megállapodás összeegyeztethető a két országnak Moszkvával fennálló kereskedelmi megállapodásaival. Ukrajnával kapcsolatban az uniós vezetők aláhúzták: szorosan figyelemmel kísérik a fejleményeket, elítélik az erőszakot.
Az orosz államfő újságírói kérdésre kijelentette: Oroszország akkor sem vizsgálja felül az Ukrajnával kötött hitelmegállapodást és az energia árában adott kedvezményt, ha a mostani ellenzék kerülne hatalomra.
A megbeszéléseket mind az uniós, mind az orosz fél produktívnak, őszintének, konstruktívnak nevezte. Közölték azt is, hogy megállapodást kötöttek az együttműködésről a terrorizmus elleni küzdelem terén.
Vlagyimir Putyin orosz elnök bírálta kedd este az Európai Uniót, amiért az magas rangú küldöttet meneszt Ukrajnába. Putyin szerint a lépés politikai beavatkozásnak is tekinthető. Az orosz államfő mindezt Brüsszelben mondta az EU és Oroszország egynapos csúcstalálkozójának értékelésekor.
„El tudom képzelni, hogy mi lenne európai partnereink reagálása arra, ha a mi külügyminiszterünk egy ország válságának kellős közepén odalátogatna egy Európa-ellenes tüntetésre és további cselekvésre buzdítaná a demonstrálókat” – mondta Putyin hozzátéve, hogy minél több valahol a közvetítő, annál több a probléma. Az orosz elnök szerint az EU túl elnéző az ukrán ellenzékkel, amelynek egyes tagjai rasszista és idegengyűlő kijelentésekkel népszerűsítik magukat.
Ami az EU Ukrajnába menesztett küldöttségét illeti, Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője kedden Kijevbe utazott. Ashton a héten amúgy is Ukrajnába látogatott volna, de előbbre hozta utazását, hogy segítsen a válság rendezésében.
Kanada külügyminisztere kedden bejelentette, hogy országa nem enged belépni területére egyes magas rangú ukrán tisztségviselőket, válaszul arra, hogy a kijevi kormányzat erőszakkal lépett fel tüntetőkkel szemben. John Baird megjegyezte, hogy ugyan jelképes lépésről van szó, de az ukrán kormánynak címzett üzenet kifejezi Kanada rosszallását. Hozzátette, hogy komolyabb lépések is következhetnek, ha az ukrán kormánynak nem sikerül kielégítenie a nép szabadságvágyát és teljesítenie demokratikus követeléseit. Baird óva intett attól, hogy visszatérjen a régi, szovjet stílusú elnyomás Ukrajnába és leszögezte, hogy Kanada szolidáris a tüntetőkkel.
