Változtatnak az Iránnal kapcsolatos korlátozásokon

Hat hónapra felfüggesztik az Irán elleni EU-s gazdasági szankciók egy részét – döntöttek az uniós külügyminiszterek.

A szankciók részleges feloldására az iszlám köztársasággal tavaly novemberben kötött, Teherán atomprogramjának megfékezését célzó ideiglenes nemzetközi megállapodás értelmében került sor. Az egyezmény részeként Irán nem sokkal korábban a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőreinek jelenlétében leállította a 20 százalékos urándúsítást, és megkezdte a 20 százalékosra dúsított készlet visszahígítását, amiért cserébe a nemzetközi szankciók enyhítését irányozták elő.

Az iráni nyersolaj uniós behozatali tilalma fennmarad, de a különböző országokba irányuló feldolgozott iráni olajtermékek tengeri szállítása, illetve e szállítmányok biztosítását ismét engedélyezik lesz. Szintén feloldják az arany-, illetve más nemesfém-kereskedelem tilalmát. Fennmaradnak az iráni bankokkal szembeni eddigi korlátozások, de a perzsa államba irányuló, külön engedélyezés nélküli átutalások értékhatárát az eddigi többszörösére emelik.

Az Iránnal november 24-én kötött, hat hónapra szóló ideiglenes megállapodás értelmében az urándúsítás korlátozásáért cserébe az iszlám köztársaság több milliárd dollár bevételhez juthat a gazdasági szankciók enyhítése nyomán. Ezenfelül Teherán külföldön tárolt, százmilliárd dollárra becsült devizavagyonának egy töredékét, 4,2 milliárd dollárt felszabadítanának. Amerikai szakértők becslése szerint Irán így összesen 7 milliárd dollár bevételhez juthat. A külföldön befagyasztott vagyonból az első 550 millió dolláros részletet Irán február 1-jén kapja meg.

Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, aki Magyarországot képviselte a brüsszeli külügyi értekezleten, magyar újságíróknak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy az Iránnal kapcsolatban tapasztalható kedvező fejlemények hatással lehetnek egyebek közt a Szíriával kapcsolatos helyzet alakulására is.

Az Egyesült Államok hétfőn felfüggesztett néhány, Iránnal szemben bevezetett gazdasági szankciót, egyebek között szünetelteti az iszlám köztársaság nyersolajexportjának korlátozására irányuló erőfeszítéseket.

A szankciók enyhítésével párhuzamosan Jay Carney, a Fehér Ház szóvivője és John Kerry amerikai külügyminiszter is elismerte, hogy Teherán megkezdte a vele tavaly novemberben kötött, az iráni atomprogram megfékezését célzó ideiglenes nemzetközi megállapodás végrehajtását. Jen Psaki külügyi szóvivő közölte, hogy a szankciók enyhítésére Kerry adott utasítást.

Az amerikai pénzügyminisztérium közleménye szerint az intézkedések keretében az iráni olaj hat vásárlója számára engedélyezik, hogy a következő hat hónap során a jelenlegi, csökkentett szinten vásároljon nyersolajat Irántól.

Az Egyesült Államok emellett lépéseket tett az olyan, nem amerikai állampolgárságú személyek ellen bevezetett szankciók felfüggesztésének érdekében is, akik az iráni petrolkémiai exporttal, arany- és nemesfém-kereskedelemmel és az iráni autóiparral kapcsolatos tranzakciókat bonyolítanak le.

A külügyminiszterek közös nyilatkozatban biztosították támogatásukról a tervek szerint szerdán Svájcban kezdődő újabb nemzetközi Szíria-békekonferenciát, amely az országban dúló belháború befejezését célozza. A dokumentumban hangsúlyozzák, hogy a szíriai konfliktusra politikai megoldást kell találni, és e megoldásnak „valódi politikai átmenetet” kell jelentenie, a korábbi genfi Szíria-békekonferencia határozatainak megvalósítása alapján. Nem tartalmazza azonban a nyilatkozat azt a korábban gyakran hangoztatott kitételt, hogy Bassár el-Aszad elnöknek mennie kell.

A most esedékes újabb konferencián az unió szerint teljes végrehajtó hatalommal bíró átmeneti kormányzó testület létrehozásában kell megállapodni. Németh Zsolt megjegyezte: nem világos még, hogy a konferenciára meghívott Irán elfogadja-e kiindulópontként a szíriai átmeneti kormány megalakításának szükségességét, ahogyan azt az első genfi békekonferencia előirányozta.

Az EU-országok külügyminiszterei közös nyilatkozatban adtak hangot aggodalmuknak az ukrán parlament által a múlt héten elfogadott törvények miatt, amelyek megítélésük szerint jelentős mértékben korlátozzák a gyülekezési jogot, a médiát és a civil társadalom szervezeteinek a tevékenységét.

Az Európai Unió felszólította az ukrán hatóságokat, hogy fordítsák vissza ezeket a fejleményeket, és hozzák összhangba a jogszabályokat Ukrajna európai és nemzetközi kötelezettségeivel. Az EU szerint párbeszéd útján kell demokratikus megoldást keresni a politikai válságra, minden érintettnek önmérsékletet kell tanúsítania, a hatóságoknak pedig tiszteletben kell tartaniuk a békés tüntetők gyülekezési és szólásszabadságát. A külügyminiszterek megerősítették: az EU hajlandó aláírni a mély és átfogó szabad kereskedelmi egyezményt is tartalmazó uniós-ukrán társulási megállapodást, amint Ukrajna is kész rá.

A magyar külügyminisztériumi államtitkár szerint az uniós nyilatkozat egyértelműen, határozottan fogalmaz. Németh Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy a vitatott törvényeket házszabályellenes módon fogadták el. Magyar nemzetpolitikai szempontból különösen kifogásolandónak minősítette azt, hogy az új ukrán törvények értelmében a külföldi támogatásban részesülő civil szervezetek – orosz mintára – külföldi ügynökként kötelesek bejegyeztetni magukat.

Hétfőn arról is döntöttek Brüsszelben, hogy az Európai Unió – francia kezdeményezésre – mintegy ötszáz fős katonai missziót küld fél évre az erőszak által sújtott, káoszba süllyedt Közép-afrikai Köztársaságba. Az ENSZ a minap arra figyelmeztetett, hogy népirtáshoz vezethetnek az etikai-vallási közösségek közti konfliktusok, ha a nemzetközi közösség nem lép közbe. Jelenleg 1600 francia és 4000 afrikai uniós békefenntartó katona próbál gátat szabni az erőszaknak a Közép-afrikai Köztársaságban.

Az európai uniós katonák a tervek szerint elsősorban a főváros, Bangui repülőterének a biztonságáról gondoskodnak majd. A küldetés végrehajtása néhány héten belül megkezdődhet, de az induláshoz szükség van ENSZ-felhatalmazásra is.