Az embereknek elegük lett a boszniai politikai elitből

Kérdés, hogy a tüntetéshullámot előidéző elégedetlenség milyen eredményre vezet majd.

Kiemelte: a jelenlegi tüntetések oka a politikai vezetőkkel szembeni általános elégedetlenség és a gazdasági kilátástalanság, amely „az etnikai vétó által gúzsba kötött, rendkívül széttagolt intézményi struktúra” eredménye. (A Bosznia-hercegovinai Föderáció Bosznia-Hercegovina  nagyobbik, az ország területének több mint felét magában foglaló szövetségi egysége, a másik entitás a Szerb Köztársaság.)

A tüntetéshullám Tuzlából indult, ahol több gyár elbocsátott munkásai vonultak utcára a kétes privatizációs ügyletek felülvizsgálatát követelve, miután a gyárak a tönk szélére kerültek. Tehát a közvetlen kiváltó ok a szegénység és a frusztráció volt amiatt, hogy évek óta semmilyen előrelépés nem történik az országban – vélekedett Huszka Beáta. Megjegyezte: már a korábbi években is voltak Tuzlában tiltakozások a munkahelyek megszűnése és a környezetszennyezés miatt.

Az elemző hangsúlyozta: a tüntetések elsősorban a helyi vezetőkkel szembeni elégedetlenségről szólnak, nem véletlenül érték támadások főleg a kantoni és városi önkormányzatok épületeit, bár Szarajevóban az elnökség épülete is célponttá vált.

A szakértő véleménye szerint a föderáció működésének nehézkessége nagyban hozzájárul azokhoz a szociális és gazdasági problémákhoz, amelyek az elégedetlenséget és a megmozdulásokat generálták. A legegyszerűbb hétköznapi ügyek is elakadhatnak a pártok és az intézmények alkudozásában, amit közvetlenül megéreznek az állampolgárok. Ugyanakkor nem a föderáció intézményi működése az oka a városi önkormányzatokban jellemző korrupciónak és rossz kormányzásnak.

Huszka Beáta közölte, a föderáció 2006 óta politikai válságban van, ennek egyik következményeként mindeddig nem sikerült orvosolni azt a problémát, hogy a magas politikai posztok betöltésekor az alkotmány diszkriminálja a nemzeti kisebbségeket. Bosznia-Hercegovina részben emiatt nem lehet EU-tagjelölt, és jelentős uniós támogatásoktól esik el.

A kutató kitért rá: többen megjegyezték, hogy a tiltakozásokon főleg bosnyákok vettek részt, és a tüntetések elsősorban a bosnyák többségű városokban voltak. Ennek ellenére a demonstrációknak semmiféle etnikai felhangjuk, üzenetük nem volt, vegyes etnikumú városokra is kiterjedtek, mint például Mostar vagy Brcko. A Szerb Köztársaság fővárosában, Banja Lukában is több százan vettek részt a szimpátiatüntetésen.

A szakértő úgy látja, hogy nemzetközi beavatkozásra talán nem lesz szükség, „viszont az is szomorú lenne, ha a tüntetések lassan elcsendesednének, és megint semmi nem változna”. Végre valami megmozdult a Bosznia-hercegovinai Föderációban, az embereknek elegük lett az etnikai alapon szerveződött politikai elitből, amely megbénítja az országot – vélekedett. A tüntetők nem etnikai csoportjuk nevében léptek fel, hanem munkásokként, állampolgárokként, gazdasági fejlődést, munkahelyeket és normálisan működő intézményeket sürgetve.

Nagyon nehéz megjósolni Huszka Beáta szerint, hogy mi lesz a tüntetések következménye. Az biztos, hogy a föderációban a politikai elit elvesztette legitimitását, több helyen lemondott a kanton vezetősége, például Tuzlában és Szarajevóban. Viszont az más kérdés, hogy a történtek milyen politikai változást hozhatnak, lesznek-e előre hozott választások, és ha igen, akkor azzal megújulna-e a politikai vezetés. A helyzetet nehezíti, hogy a tüntetők mögött nem áll egységes politikai erő, és egyelőre nem alkotnak egységes platformot sem – mutatott rá a szakértő.

A múlt kedden kirobbant és mintegy harminc boszniai várost érintő tüntetésekben eddig több mint háromszázan sebesültek meg. A demonstrálók pénteken több kormányzati épületet, közöttük az államelnökséget is megtámadták és részben felgyújtották. A rendőrség sok helyen könnygázt, gumilövedéket és vízágyút vetett be a tömeg megfékezésére.

A tüntetések következtében a tíz regionális kormányfőből négy lemondott, ahogy az országos rendőrfőnök is.