A tiltakozók a parlamentnél vonultak fel, miközben a képviselők azt a törvényjavaslatot vitatták, amely a csatlakozási tárgyalások leállítását és a tagsági kérelem visszavonását mondaná ki. A rendőrség becslése szerint mintegy háromezer tüntető azt követelte, hogy a korábbi döntésnek megfelelően tartsanak népszavazást a témáról.
Izlandon tavaly euroszkeptikus pártok kerültek hatalomra. Az EU-párti balközép kormánykoalíciót leváltó Haladó Párt és Függetlenségi Párt már akkor jelezték, hogy nem értenek egyet az uniós csatlakozással, és népszavazást rendeznek a tagsági kérelem visszavonásáról. Gunnar Bragi Sveinsson külügyminiszter a múlt héten viszont már azt jelentette be, hogy a két kormánypárt törvényjavaslatot készített, amely már csak arra az esetre helyez kilátásba népszavazást, ha az ország újabb csatlakozási kérelmet tervezne benyújtani Brüsszelben.
A szigetország bankrendszere a nemzetközi pénzügyi válság kirobbanásakor, 2008 végén megroggyanni látszott, ami megnövelte az EU-csatlakozás támogatását is. A gazdasági stabilitás uniós támogatásába vetett hit azonban csökkenni kezdett, amikor felszínre kerültek az EU-tagállamok önnön adósságproblémái. Közvélemény-kutatások szerint a lakosság többsége ma már ismét az EU-csatlakozás ellen szavazna.
A 300 ezres lakosságú Izland a kormányváltás előtt már előrehaladott csatlakozási tárgyalásokat folytatott az unióval. Összesen 35 tárgyalási témafejezetből 21-et megnyitottak, és tízet eredményesen le is zártak.
