Az unió a pénzt is elveheti a „renitens„ tagállamoktól

Ha megsértik az EU alapértékeit, a források befagyasztásával is büntethetné őket az Európai Bizottság.

A 312 szavazattal, 244 ellenszavazat és 27 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás szerint a jogsértések esetére az ellenőrző rendszer eszköztárában többféle büntetést, például az uniós források befagyasztását is indokolt lenne szerepeltetni. A javaslat értelmében rendszeresen és objektív kritériumok alapján ellenőriznék, hogy a tagországok továbbra is megfelelnek-e az uniós csatlakozásukkor elfogadott feltételrendszernek, az úgynevezett koppenhágai kritériumoknak.

A EP néppárti frakciója és a Fidesz EP-képviselőcsoportja elutasította a Louis Michel belga liberális politikus által készített jelentést.

„Az EP baloldali többsége által elfogadott dokumentum sérti a tagállamok szuverenitását, és aláássa az Európai Unió egységét\" – írták közleményükben a fideszes EP-képviselői. Szerintük az elfogadott dokumentum túlterjeszkedik az Európai Parlament hatáskörén, és szembemegy a szerződések szellemével, ezáltal megbontja az uniós szervek közötti hatásköri egyensúlyt.

„A ma megszavazott Michel-jelentéssel a baloldal a néppárti kormányokkal szembeni hasonló támadásokra szeretne magának jogalapot teremteni\" – hangsúlyozták.

Az elfogadott állásfoglalásban az EU-alapszerződés 7. cikkének a felülvizsgálatát is kérik. Ez a cikk szól az uniós értékek súlyos megsértésének kockázatáról. A jogszabályi szöveg felülvizsgálatának az állásfoglalás szerint az lenne a célja, hogy egyértelműen megkülönböztethető legyen egymástól a kockázat fennállásának, illetve a konkrét jogsértésnek a fázisa. A javaslat értelmében független, elismert alapjogi szakemberekből álló testület, az úgynevezett koppenhágai bizottság vizsgálhatná azt a kérdést, hogy a tagállamok megsértik-e az alapszerződés 2. cikkében felsorolt uniós értékeket.

Az állásfoglalás kitért arra, hogy a nemzeti vagy nyelvi kisebbségek jogainak uniós szintű védelmet kell nyújtani. Ezzel kapcsolatban Bauer Edit szlovákiai magyar néppárti EP-képviselő nyilatkozatban emlékeztetett arra, hogy a jelentés készítése során ő maga több, mint nyolcvan módosító javaslattal javította a szöveget, és ezek jelentős része a nemzeti kisebbségekre összpontosított.

„A korábbi alapvető jogokkal foglalkozó jelentésekben is sikerült rámutatni a nemzeti kisebbségek hátrányos helyzetére, de mivel a kisebbségi jogok tagállami hatáskörbe tartoznak, ezért több tagállam képviselője mindent megtett, hogy ez a téma ne kapjon »uniós« teret. Idén végre sikerült áttörést elérni\" – írta Bauer. Mint fogalmazott, politikai kompromisszum született, aminek köszönhetően az EP hangsúlyozza, hogy szükség van monitorozási folyamattal megerősített, átfogó uniós védelmi rendszerre a hagyományos nemzeti kisebbségek és regionális nyelvi csoportok számára.

Göncz Kinga szocialista EP-képviselő az állásfoglalásról folytatott szerdai vitában elhangzott felszólalásában sürgette az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a hatékonyabb uniós beavatkozást elősegítő mechanizmus felállítását. Úgy vélekedett, hogy a válság világossá tette pénzügyi, gazdasági értelemben a tagállamok egymásra utaltságát, és kikényszerítette a szorosabb integrációt.

„Nincsen azonban hatékony gazdasági unió szorosabb politikai integráció nélkül\" – tette hozzá, és kijelentette: „az EU tehetetlensége az alapjogok védelmében kedvezőtlenül hat a gazdasági teljesítményre, és megkérdőjelezi az unió hitelességét a nemzetközi kapcsolatokban is.\"