Az uniónak és a törököknek szükségük van egymásra

A török elnök a német kancellárral találkozott Berlinben; a törökök 1987 óta várják felvételüket az EU-ba.

Angela Merkel megerősítette: továbbra is kételkedik abban, hogy Törökország teljes jogú tagságot szerezhet az Európai Unióban.

Ugyanakkor a tárgyalásokat folytatni kell, s meg kell nyitni az igazságszolgáltatás függetlenségéről és az alapjogok védelméről szóló fejezeteket – mondta a kancellár Recep Tayyip Erdogannal közösen tartott sajtótájékoztatóján, utalva az ankarai kormányt megrengető korrupciós botrányokra, valamint az igazságszolgáltatásban és a rendőrségen indított tisztogatásokra.

A török miniszterelnök a tájékoztatón elsősorban azt emelte ki, hogy országának több támogatásra van szüksége a szíriai menekültek ellátásához. Eddig 700 ezer menekültet fogadtak be, ellátásukra több mint kétmilliárd dollárt fordítottak, az ENSZ-től viszont csak 130 millió dollár hozzájárulást kaptak – fejtegette. Merkel ezzel kapcsolatban bejelentette, hogy a német kormány két minisztere hamarosan felkeresi a törökországi menekülttáborokat, hogy megvizsgálják a további támogatás lehetőségeit.

A hárommilliós németországi török közösség a két országot összekötő híd szerepét tölti be – hangsúlyozta Merkel a kétoldalú kapcsolatokról szólva. A nagykoalíciós kormány programjában szerepel a kettős állampolgárság intézményének kiterjesztése, aminek révén a török származású fiataloknak nem kell választaniuk a két ország között, a német és a török állampolgárságot is felvehetik – jelentette ki.

Elmondta: tárgyaltak az asszimiláció körüli vitáról. „Túlléptünk ezen, megállapítottuk, hogy senki nem akar ilyesmit\" – emelte ki Angela Merkel. A vita Erdogan egy korábbi beszéde nyomán bontakozott ki, a török kormányfő azzal vádolta meg Németországot, hogy az integráció helyett az asszimiláció politikáját követi, vagyis a török közösség tagjait a nemzeti öntudatuk feladására kényszerítve be akarja olvasztani a többségi társadalomba.

Erdogan ezzel kapcsolatban a sajtótájékoztatón elmondta, nagyra értékeli, hogy már nemcsak a törvényhozás alsóházában, a Bundestagban tevékenykednek török származású képviselők, hanem Aydan Özoguz bevándorlási, menekültügyi és társadalmi integrációért felelős tárca nélküli miniszter személyében a kormánynak is van török származású tagja.

A török miniszterelnök a kancellárral folytatott megbeszélés előtt előadást tartott a Német Külpolitikai Társaságban (DGAP). Hangsúlyozta, hogy országa az uniós tagság megszerzésére törekszik, de az EU-nak is éppen úgy szüksége van Törökországra, mint Törökországnak az EU-ra. „A 21. század folyamatait nem lehet Törökország nélkül alakítani\" – mondta Erdogan, rámutatva egyebek között arra, hogy a csaknem 77 milliós ország gazdasága gyors ütemben növekedik.

A decemberben kitört korrupciós botránnyal és a tisztogatásokkal kapcsolatban elutasította a bírálatokat. Leszögezte, hogy kormánya elkötelezett a jogállamiság, az igazságszolgáltatás függetlensége és a hatalmi ágak szétválasztása mellett, és megteszi a törvényes rend fenntartásához szükséges lépéseket.

A török miniszterelnök berlini látogatása zárásaként, kedd este beszédet mond több ezer németországi török előtt. A rendezvényt egy németországi török egyesület szervezi, amely közel áll Erdogan pártjához, az AKP-hez. Megfigyelők szerint az esemény választási rendezvény, hiszen Erdogan valószínűleg indul az augusztusi elnökválasztáson, amely az első közvetlen államfőválasztás lesz az országban, és a török állampolgársággal rendelkező németországiak is részt vehetnek rajta.

Törökország 1987-ben nyújtott be tagfelvételi kérelmet az EU-hoz. A csatlakozási tárgyalások 2005-ben kezdődtek. A 35 fejezetből eddig egyet sikerült lezárni. A tárgyalásokat egyebek között az hátráltatja, hogy Törökország nem ismeri el az uniós tag Ciprusi Köztársaságot.