Belerokkanhat Ukrajna a „forradalomba”

Megroggyant a gazdaság, Kijev fejére nőhet az adósság. Délen oroszbarát tüntetés volt, azt pedig még nem tudni, mi lesz a kárpátaljai magyarok sorsa.

Lemondott hétfőn az orosz többségű dél-ukrajnai Krím-félszigeten levő Szevasztopol polgármestere. A helyi Szevasztopolszkije Novosztyi című lap beszámolója szerint Volodimir Jacuba azzal indokolta döntését, hogy már nincsenek helyükön azok a vezetők, akik őt kinevezték, és így nincs joga, hogy betöltse hivatalát. (Jacubát az ukrán parlament által leváltott Viktor Janukovics elnök tette meg a fekete-tengeri orosz hadiflotta központjául szolgáló kikötőváros vezetőjévé 2011-ben.) Jacuba állítólag kilépett az eddig kormányzó – hétfőn azonban ellenzékbe vonuló – Régiók Pártjából is.

Vasárnap helyi források szerint 30 ezer fős tüntetést rendeztek Szevasztopolban a Népakarat a fasizmus ellen Ukrajnában címmel. Kifejezték bizalmatlanságukat a város vezetése ellen, és új polgármestert választottak egy orosz üzletember, Olekszij Csalij személyében. Az orosz zászlókat lengető tömeg – egyetlen ukrán lobogó sem volt látható a felvonuláson – határozatot fogadott el arról, hogy Szevasztopol nem ismeri el az ukrán parlament legutolsó döntéseit, és államcsínynek tartja az országban zajló eseményeket. A városban virággal fogadták a kijevi utcákon tömeget oszlató Berkut biztonsági egység tagjait.

„Oroszország, Oroszország, Oroszország!” – skandálta a tömeg. A gyűlésen elhangzott, hogy Szevasztopol orosz város, és az is marad mindig. „Soha nem adjuk meg magunkat a kijevi fasisztáknak” – hangzott el a brit The Guardian című napilap beszámolója szerint.

Időközben az orosz külügy felszólította a válságban érintett összes felet, hogy ne engedje tovább romlani a helyzetet, terelje vissza törvényes keretek közé az eseményeket, és fékezze meg a hatalomra ácsingózó szélsőségeseket.

A kijevi főtéren, a Majdanon elesett ellenzéki tüntetőknek az Ukrajna Hősei posztumusz címet adományozta a parlament, a Verhovna Rada hétfőn. Az Unian híriroda beszámolója szerint az ellenzéki ellenőrzés alá került parlamentben a 450 képviselőből 346-an támogatták az erről szóló határozatot. E szerint az ország következő elnökének kell majd hivatalosan Ukrajna hőseivé nyilvánítani az elesett tiltakozókat, ez az alkotmány értelmében az elnök jogköre. A határozat szerint azok a polgári személyek kapják meg a címet, akik „az ukrajnai békés tüntetések idején estek a fegyveres harcok áldozatául”.

A Verhovna Rada arról is döntött, hogy pénzügyi segítséget nyújtanak a sebesülteknek, valamint a harcokban elesettek családjainak. Utóbbiaknak egymillió hrivnyát (25 millió forintot) utalnak ki.

A kárpátaljai civil szervezetek tájékoztatása szerint sokakat nehéz helyzetbe hozott a januári nyugdíjaknak és a közalkalmazotti fizetéseknek az elmaradása. Ha az érintettek a februári járandóságukhoz sem jutnak hozzá, súlyos helyzet alakulhat ki, a szegénységet pedig a válság miatt meginduló infláció tovább mélyíti. Elsősorban az egyedül maradt idős emberek, a több gyermeket nevelő családok és a betegek szenvedhetnek komoly szükséget – közölte a humanitárius szervezet.

Nagy örömmel fogadták a kijeviek a magyar Ökumenikus Segélyszervezet egészségügyi segélyszállítmányát, amelyben a Külügyminisztérium támogatásával kétmillió forint értékben vásárolt alapvető gyógyszerek, fertőtlenítőszerek és kórházi eszközök voltak. A szállítmány hétfőn érkezett az ukrán fővárosba.

Mint ismert, az ukrán parlament eltörölte a kisebbségi nyelvek használatára vonatkozó, 2012-ben elfogadott törvényt. Ezzel kapcsolatban Martonyi János külügyminiszter elmondta: Ukrajnában befogadó jellegű konszolidációs folyamatra van szükség, amelynek során tiszteletben tartják a demokratikus értékeket, és biztosítják a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségek jogait. A visegrádi országok, valamint Bulgária, Románia és Görögország külügyminisztereinek budapesti találkozója után tartott sajtótájékoztatón a miniszter kiemelte: olyan hírek is érkeztek, amelyek szerint új, remélhetőleg a korábbinál jobb törvényt fogadnak el, és ezt hétfő délelőtt a budapesti ukrán nagykövet is megerősítette.

A külügyi politikai igazgató, Takács Szabolcs egyébként hétfőn fogadta Ukrajna budapesti nagykövetét, Jurij Muskát, akit tájékoztatott a visegrádi országok egyeztetéseiről, valamint a nyelvtörvényt érintő aggodalmakról. Takács Magyarország támogatásáról biztosította az ukrán népet, de ehhez a mindenkori ukrán hatalomnak is tekintettel kell lenni a Magyarország számára fontos kérdésekre. A nagykövet az ukrajnai parlamentben zajló fejlemények tükrében a találkozó során kilátásba helyezte egy, a kisebbségek számára is elfogadható, új nyelvtörvény elfogadását.

A magyarokat érintő ukrán nyelvtörvényre vonatkozó magyarországi álláspontról itt olvashat bővebben. Az ukrán eseményekről itt olvashatja összefoglalónkat.