Belerokkanhat Ukrajna a „forradalomba”

Megroggyant a gazdaság, Kijev fejére nőhet az adósság. Délen oroszbarát tüntetés volt, azt pedig még nem tudni, mi lesz a kárpátaljai magyarok sorsa.

A sajtó által ügyvezető miniszterelnöknek nevezett politikus emlékeztetett arra, hogy a külföldi befektetők elvesztették érdeklődésüket Ukrajna iránt, legalábbis várakozó álláspontra helyezkedtek, a költségvetési bevételek megcsappantak, esett a nemzeti valuta árfolyama. Arbuzov szerint azért kell sürgős lépéseket tenni a gazdaság megszilárdítására, hogy megelőzzék a cégek csődbe jutását, s hogy biztosítani tudják a fizetéseket és a szociális szolgáltatásoknak legalább a minimumát.

Eközben emelkedett Ukrajna dollárban jegyzett kötvényeinek az ára, jelentősen nőtt a kijevi értéktőzsde irányadó mutatója, és gyengült a hrivnya a dollárhoz képest. Az ukrán valuta árfolyama ötéves mélypontra, 9,30-ra zuhant a dollárhoz képest hétfő 14 óra körül azokra a véleményekre, hogy a kijevi kormány az ország megcsappant devizatartalékát inkább adósságfizetésre költi, semmint arra, hogy beavatkozzon a piaci folyamokba a fizetőeszköz védelme érdekében. A Bank of America Merrill Lynch számításai szerint Ukrajnának mintegy 9 milliárd dollár adósságot kell visszafizetnie idén. Az összegből egyebek között 3,6 milliárd dollárt a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) kell törleszteni, ennek is döntő részét az első félévben.

Emellett többheti mélypontra, az ezer bázispontos lélektani határ alá csökkent az ukrán szuverén törlesztéskockázatra kínált fedezeti ügyletek díjszabása hétfőn a londoni piacon, jelezve az államcsőd elkerülhetőségével kapcsolatos – bár egyelőre igen óvatos – piaci derűlátást. Mindazonáltal hétfői londoni elemzői számítások szerint Ukrajnának legalább 25 milliárd dollár nyugati pénzügyi segélyre lesz szüksége ahhoz, hogy csőd nélkül túlélhesse a következő egy évet. A McGraw–Hill által birtokolt S&P Capital IQ pénzügyi konglomerátumhoz tartozó CMA piaci adatszolgáltató cég kimutatása szerint az ukrán államadósság-törlesztési leállás rizikójára köthető piaci biztosítási cseretranzakciók (credit default swaps, cds) középárfolyama a hétfői londoni kereskedésben valamivel 950 bázispont alatt mozgott, azaz egységnyi, tízmillió dollár névértékű, ötéves lejáratú ukrán devizakötvényre jelenleg nem egészen 950 ezer dolláros középárfolyamon kínálnak törlesztéskockázat-biztosítási szerződéseket a londoni piacon, csaknem 400 ezer dollárral olcsóbban, mint a múlt héten, a kijevi összecsapások csúcspontján.

Lemondott hétfőn az orosz többségű dél-ukrajnai Krím-félszigeten levő Szevasztopol polgármestere. A helyi Szevasztopolszkije Novosztyi című lap beszámolója szerint Volodimir Jacuba azzal indokolta döntését, hogy már nincsenek helyükön azok a vezetők, akik őt kinevezték, és így nincs joga, hogy betöltse hivatalát. (Jacubát az ukrán parlament által leváltott Viktor Janukovics elnök tette meg a fekete-tengeri orosz hadiflotta központjául szolgáló kikötőváros vezetőjévé 2011-ben.) Jacuba állítólag kilépett az eddig kormányzó – hétfőn azonban ellenzékbe vonuló – Régiók Pártjából is.

Vasárnap helyi források szerint 30 ezer fős tüntetést rendeztek Szevasztopolban a Népakarat a fasizmus ellen Ukrajnában címmel. Kifejezték bizalmatlanságukat a város vezetése ellen, és új polgármestert választottak egy orosz üzletember, Olekszij Csalij személyében. Az orosz zászlókat lengető tömeg – egyetlen ukrán lobogó sem volt látható a felvonuláson – határozatot fogadott el arról, hogy Szevasztopol nem ismeri el az ukrán parlament legutolsó döntéseit, és államcsínynek tartja az országban zajló eseményeket. A városban virággal fogadták a kijevi utcákon tömeget oszlató Berkut biztonsági egység tagjait.

„Oroszország, Oroszország, Oroszország!” – skandálta a tömeg. A gyűlésen elhangzott, hogy Szevasztopol orosz város, és az is marad mindig. „Soha nem adjuk meg magunkat a kijevi fasisztáknak” – hangzott el a brit The Guardian című napilap beszámolója szerint.

Időközben az orosz külügy felszólította a válságban érintett összes felet, hogy ne engedje tovább romlani a helyzetet, terelje vissza törvényes keretek közé az eseményeket, és fékezze meg a hatalomra ácsingózó szélsőségeseket.

A kijevi főtéren, a Majdanon elesett ellenzéki tüntetőknek az Ukrajna Hősei posztumusz címet adományozta a parlament, a Verhovna Rada hétfőn. Az Unian híriroda beszámolója szerint az ellenzéki ellenőrzés alá került parlamentben a 450 képviselőből 346-an támogatták az erről szóló határozatot. E szerint az ország következő elnökének kell majd hivatalosan Ukrajna hőseivé nyilvánítani az elesett tiltakozókat, ez az alkotmány értelmében az elnök jogköre. A határozat szerint azok a polgári személyek kapják meg a címet, akik „az ukrajnai békés tüntetések idején estek a fegyveres harcok áldozatául”.

A Verhovna Rada arról is döntött, hogy pénzügyi segítséget nyújtanak a sebesülteknek, valamint a harcokban elesettek családjainak. Utóbbiaknak egymillió hrivnyát (25 millió forintot) utalnak ki.

A kárpátaljai civil szervezetek tájékoztatása szerint sokakat nehéz helyzetbe hozott a januári nyugdíjaknak és a közalkalmazotti fizetéseknek az elmaradása. Ha az érintettek a februári járandóságukhoz sem jutnak hozzá, súlyos helyzet alakulhat ki, a szegénységet pedig a válság miatt meginduló infláció tovább mélyíti. Elsősorban az egyedül maradt idős emberek, a több gyermeket nevelő családok és a betegek szenvedhetnek komoly szükséget – közölte a humanitárius szervezet.

Nagy örömmel fogadták a kijeviek a magyar Ökumenikus Segélyszervezet egészségügyi segélyszállítmányát, amelyben a Külügyminisztérium támogatásával kétmillió forint értékben vásárolt alapvető gyógyszerek, fertőtlenítőszerek és kórházi eszközök voltak. A szállítmány hétfőn érkezett az ukrán fővárosba.

Mint ismert, az ukrán parlament eltörölte a kisebbségi nyelvek használatára vonatkozó, 2012-ben elfogadott törvényt. Ezzel kapcsolatban Martonyi János külügyminiszter elmondta: Ukrajnában befogadó jellegű konszolidációs folyamatra van szükség, amelynek során tiszteletben tartják a demokratikus értékeket, és biztosítják a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségek jogait. A visegrádi országok, valamint Bulgária, Románia és Görögország külügyminisztereinek budapesti találkozója után tartott sajtótájékoztatón a miniszter kiemelte: olyan hírek is érkeztek, amelyek szerint új, remélhetőleg a korábbinál jobb törvényt fogadnak el, és ezt hétfő délelőtt a budapesti ukrán nagykövet is megerősítette.

A külügyi politikai igazgató, Takács Szabolcs egyébként hétfőn fogadta Ukrajna budapesti nagykövetét, Jurij Muskát, akit tájékoztatott a visegrádi országok egyeztetéseiről, valamint a nyelvtörvényt érintő aggodalmakról. Takács Magyarország támogatásáról biztosította az ukrán népet, de ehhez a mindenkori ukrán hatalomnak is tekintettel kell lenni a Magyarország számára fontos kérdésekre. A nagykövet az ukrajnai parlamentben zajló fejlemények tükrében a találkozó során kilátásba helyezte egy, a kisebbségek számára is elfogadható, új nyelvtörvény elfogadását.

A magyarokat érintő ukrán nyelvtörvényre vonatkozó magyarországi álláspontról itt olvashat bővebben. Az ukrán eseményekről itt olvashatja összefoglalónkat.