Harckészültségbe helyezték az orosz vadászgépeket

Az ukrán ideiglenes államfő figyelmeztette az orosz flottát, hogy kerüljön minden katonai agressziót Ukrajna ellen.

Az Interfax-Ukraina szemtanúkra hivatkozva azt jelentette, páncélozott szállító járművek indultak a szevasztopoli orosz flottatámaszpont irányából Szimferopol felé, de időközben megálltak és visszafordultak. Az azonosító jelzések nélküli hét katonai járművet megállították egy rendőrségi ellenőrző pontnál, és a bennük ülők azt állították, hogy tervszerű gyakorlatot hajtanak végre. A rendőrökkel lezajlott tárgyalás után megfordultak, és elindultak visszafelé – közölték szemtanúk.

Az orosz lakosság önvédelmi szervezetének képviselői, akik Szimferopolban elfoglalták a helyi parlament épületét, elutasították a tárgyalást a Krími Autonóm Köztársaság miniszterelnökével, Anatolij Mogilevvel. „Arra hivatkoztak, nincsenek felhatalmazva arra, hogy tárgyaljanak” – derült ki a minisztertanács internetes honlapjára feltett tájékoztatóból. Mogilev ugyanakkor meghagyta telefonszámát, hogy kapcsolatba léphessenek vele és rendezzék a kialakult helyzetet.

Moszkva Twitter-üzenetében aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy „Ukrajnában nagymértékben megsértik az emberi jogokat”. A bejegyzés szerint „az orosz külügyminisztérium folytatja honfitársai érdekeinek védelmét a világban, és keményen, megalkuvás nélkül fog reagálni azok megsértésére”. A tárca aggódik „az emberi jogok súlyos megsértése, az anyanyelvhasználat elnyomása, az etnikai és nemzetiségi alapú hátrányos megkülönböztetés, a történelmi-kulturális emlékek megtámadása és a vandalizmus miatt”. Ez a megállapítás feltehetően az elmúlt napokban Ukrajna-szerte ledöntött több tucat Lenin-szoborra utal.

Eközben az ukrán ideiglenes államfő figyelmeztette  az orosz flottát, hogy kerüljön minden katonai agressziót Ukrajna ellen. Olexandr Turcsinov hozzátette, Ukrajna agressziónak tekintene minden olyan orosz csapatmozgást, amelyet az orosz haderők a fekete-tengeri hadiflotta krími támaszpontjának területén kívül hajtanának végre. „Felszólítom a fekete-tengeri flotta katonai vezetőjét, hogy a (flotta) minden tagja maradjon a megállapodásban kijelölt területen belül. Katonai agressziónak fogunk tekinteni bármiféle csapatmozgósítást – különösen a fegyveres katonákét – a (bázis) határain túl” – mondta Turcsinov.

A Krím félszigeten található Szevasztopolban van az orosz fekete-tengeri flotta fő támaszpontja. A bázis területét Moszkva egy korábbi megállapodás értelmében legalább 2042-ig bérli Ukrajnától katonai célokra.

Miközben Ukrajna fővárosában, Kijevben már túl vannak a hatalomváltáson, és a Janukovics-kormányzatot elűző ellenzéki tüntetők szerdán már az új kormány valószínű összetételét is meghirdették, úgy tűnik, hogy az események újabb tűzfészke az ország déli részén fekvő Krím lett.

A Krími Autonóm Köztársaság parlamentje szerdán rendkívüli ülést akart tartani a félszigeten kialakult helyzetről, de ez végül elmaradt. A törvényhozás épülete előtt szerdán két tábor tüntetett. Az egyik tábor Ukrajna területi egységének megőrzéséért, jórészt muzulmán krími tatárok részvételével, míg a másik a Krím Ukrajnától való elszakadásáért, oroszbarát aktivistákkal. A tüntetések csúcspontján mintegy tízezren voltak a parlament épülete előtt. A két tábor között összecsapások törtek ki, ami után mindkét oldal vezetői felszólították a demonstrálókat, hogy térjenek haza. A tüntetőknek csupán negyede tett ennek eleget.

Ukrajnán belül a Krímben a legerősebb az Oroszországhoz kötődés hagyománya, a félsziget hivatalosan Oroszország része volt, amíg 60 évvel ezelőtt a moszkvai szovjet vezetés az ukrán köztársasághoz csatolta. A krími lakosok két, egymással merőben szemben álló álláspontra helyezkedtek az ukrán válsággal kapcsolatban. Egy részük – elsősorban az oroszajkú többség – nem ismeri el az új kijevi vezetést, és azt akarja, hogy a Krím szakadjon el Ukrajnától. Mások – köztük a krími tatárok és az ukrán lakosság – Ukrajna területi egységének megőrzése mellett szállnak síkra, és azt mondják, hogy nem engedik meg a Krím elszakadását.

Hiba volt az ukrán parlament részéről a nemzeti kisebbségeknek, különösen az oroszoknak anyanyelvük használatában különös jogokat biztosító törvény eltörlése – jelentette ki Radoslaw Sikorski a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva csütörtökön. „Az új ukrán kormánynak egyértelműen jeleznie kell az etnikai kisebbségek felé, hogy szívesen látják őket, és helyük van az új rendszerben. Ukrajna ráadásul tagja az Európa Tanácsnak, és aláírta az etnikai kisebbségek jogi védelméről szóló megállapodásokat” – hangsúlyozta az interjúban a lengyel külügyminiszter a TVN24 hírtelevízió jelentése szerint.

Radoslaw Sikorski drasztikus lépésnek nevezte a krími kormányzati épületek elfoglalását, ami a miniszter szerint regionális konfliktussal fenyeget. A lengyel külügyminiszter a CNN amerikai hírtelevíziónak csütörtökön nyilatkozva rámutatott: más uniós külügyminiszterekkel együtt jelezték az orosz partnereknek, hogy „a szeparatista kártya kijátszása súlyos hiba lenne”. Ezzel összefüggésben emlékeztetett, hogy Oroszország 1994-ben aláírta a „budapesti nyilatkozatot”, amelynek értelmében Ukrajna önként lemondott a Szovjetuniótól örökölt atomfegyverekről, amiért cserébe Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia garantálták függetlenségét és határainak sérthetetlenségét.

Sikorski véleménye szerint a miniszterelnöknek jelölt Arszenyij Jacenyuk „tapasztalt, megbecsült, nagyon hozzáértő politikus”. Tudja, hogyan kell tárgyalni Oroszországgal, ami nagyon fontos, és a Nyugat bízik benne – húzta alá.