Mohamad Dzsavad Zarif szavai szerint az Egyesült Államok azt szeretné, hogy a teheráni kormány adja fel atomprogramjának kulcsfontosságú elemeit. Zarif úgy vélte, hogy ez nem fog megtörténni és hozzátette, hogy Washington szerinte éppen ezért folytat egyeztetéseket az iszlám köztársasággal, hogy „a realitás talaján maradva\" próbáljon meg megoldást elérni.
A külügyminiszter minden bizonnyal az Egyesült Államok tárgyalóküldöttségét vezető Wendy Sherman amerikai külügyi államtitkár szerdai kijelentésére utalt. Sherman egy szenátusi meghallgatáson úgy vélekedett, hogy „Iránnak a polgári célú atomprogramjához nincsen szüksége a fordói föld alatti urándúsító üzemre és az araki nehézvizes reaktorra\".
Az iráni gazdaságot sújtó nemzetközi szankciók enyhítése arra sarkallta a legnagyobb francia vállalatokat, hogy próbálják meg feltérképezni az újonnan megnyílt üzleti lehetőségeket a perzsa államban. Irán január 20-án leállította a natanzi és a fordói atomlétesítményében a 20 százalékos urándúsítást, valamint elkezdődött a 196 kilogrammnyi, 20 százalékosra dúsított iráni uránkészlet visszahígítása.
A nukleáris tevékenység korlátozását a hatok – az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország alkotta csoport –, illetve Irán között novemberben létrejött ideiglenes egyezmény irányozta elő. Az átfogó és végleges megállapodás elérését célzó tárgyalások február 18-án folytatódnak.
Sherman arról is beszámolt a szenátus előtt, hogy John Kerry amerikai külügyminiszter megbeszélést folytatott Laurent Fabiusszal, a francia külügyi tárca vezetőjével. Kerry a megbeszélésen annak a véleményének adott hangot, hogy egy több mint száz főből álló francia üzleti delegáció hétfői teheráni látogatása „nem segített’ a helyzeten és azt a benyomást keltette, hogy a nyugati hatalmak minden további nélkül üzletelhetnek Iránnal, noha a szankciók enyhítése ideiglenes, korlátozott és célzott.
