A 450 fős ukrán parlament 322 szavazattal szombat délben fogadott el határozatot Julija Timosenko szabadlábra helyezéséről. A határozatot nem kell jóváhagynia az ukrán államfőnek, aki délután államcsínynek minősítette a kijevi eseményeket és kijelentette, hogy a parlament által hozott döntések illegitimek. Timosenko újságírókkal közölte, hogy indul a május 25-re kiírt előre hozott elnökválasztáson.
A volt ukrán kormányfő szabadulása után Kijevbe indult. A fővárosban Timosenko arról beszélt, biztos abban, hogy hazája a közeljövőben csatlakozik az Európai Unióhoz, ami szavai szerint mindent megváltoztat majd. Az elmúlt napokban a hatalom és a Viktor Janukovics elnök távozását követelő demonstrálók közötti összecsapásokban meghalt tüntetőkről szólva a Haza párt vezéralakja követelte a tettesek felelősségre vonását, hogy így tisztelegjenek azok előtt, akik „életükkel fizettek Ukrajna függetlenségéért”.
Julija Timosenko a tüntetőket hősöknek nevezve a tiltakozások folytatására, valamint Viktor Janukovics elnök felelősségre vonására szólított fel a kijevi Függetlenség (Majdan) téren a több tízezres tömeg előtt mondott beszédében. Az ellenzék vezéralakja a tüntetőket arra buzdította, tartsanak ki a végsőkig. Úgy fogalmazott, el kell érni, hogy Janukovics a tiltakozások helyszínére, a Majdanra menjen.
Janukovics leváltását a törvényhozás 328 támogató szavazattal fogadta el. A határozat kimondja, hogy „Viktor Janukovics önkényesen kivonta magát alkotmányos kötelezettségeinek teljesítése alól”.
Előzőleg Janukovics egy televíziós nyilatkozatában banditák államcsínyének minősítette a kijevi eseményeket és közölte: nem mond le, és Ukrajnában maradva mindent megtesz azért, hogy az ország ne szakadjon szét. A Harkivban tartózkodó Janukovics az 1930-as évek Németországához és a nácik hatalomra kerüléséhez hasonlította az Ukrajnában jelenleg tapasztalható helyzetet. Úgy fogalmazott, még mindig ő Ukrajna törvényes elnöke. Azt is közölte, hogy egyelőre az ország keleti felében marad.
A parlament Olekszandar Turcsinovot, a törvényhozás szombaton megválasztott új elnökét bízta meg a kormány vezetésével egy új kabinet létrejöttéig. Turcsinov megválasztása utáni parlamenti beszédében a koalíciós kormány mihamarabbi létrejöttéért szállt síkra.
A törvényhozás Valentin Nalivajcsenkót, az Ütés (UDAR) párt képviselőjét bízta meg az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU), Volodimir Zamant pedig a védelmi minisztérium tevékenységének parlamenti felügyeletével. Utóbbi a héten mondott le vezérkari főnöki tisztéről, mert nem volt hajlandó teljesíteni Janukovics elnök utasítását arra, hogy a hadsereg kapcsolódjon be a belpolitikai válság rendezésébe.
A törvényhozás döntött arról is, hogy Oleh Mohnickijt, a Szabadság (Szvoboda) jogász végzettségű képviselőjét bízza meg a főügyészség felügyeletével. A törvényhozás a nap folyamán menesztette hivatalából Viktor Psonka főügyészt.
Négy ukrajnai belbiztonsági szolgálat – köztük a Berkut különleges rendőri egység – vezetői szombaton kijelentették a parlamentben, hogy nem avatkoznak be a konfliktusba. A védelmi minisztérium közölte, hogy a hadsereg sem avatkozik be a politikai válságba.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter német, francia és lengyel kollégájával szombaton folytatott telefonbeszélgetésében súlyos aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az ukrán ellenzék nem teljesíti az ukrajnai politikai válság rendezéséről pénteken Viktor Janukovics elnökkel aláírt megállapodást.
„Az ellenzék nemcsak hogy nem teljesítette egyetlen kötelezettségét sem, de újabb követelésekkel áll elő. A fegyveres szélsőségesek és pogromisták vezette ellenzék cselekedetei közvetlen veszélyt jelentenek Ukrajna szuverenitására és alkotmányos berendezkedésére” – hangoztatta az orosz külügyminiszter, aki felszólította Németországot, Lengyelországot és Franciaországot, hasson oda, hogy az ukrán ellenzék azonnal teljesítse a február 21-i megállapodást.
A lengyel külügyminiszter szerint a kijevi események nem minősíthetők államcsínynek. „Ez nem puccs. A kormányépületeket elhagyták, a törvényhozás elnökét érvényes szavazás keretében választották meg. Viktor Janukovicsnak 24 órája van aláírni a 2004-es alkotmány újbóli hatálybalépését” – írta Radoslaw Sikorski a Twitter közösségi portálon.
Közben francia kollégája, Laurent Fabius és Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter az erőszak elkerülésére a válság rendezését előmozdító pénteki megállapodás tiszteletben tartására szólította fel az ukrán kormányt és az ellenzéket egyaránt.
A brit és a német külügyminiszter megállapodott arról, hogy egyesítik erőfeszítéseiket az új ukrán hatalom támogatása érdekében. „Frank-Walter Steinmeirrel megállapodtunk abban, hogy támogatjuk Ukrajna új kormányát” – jelentette be Londonban William Hague brit külügyminiszter. A felek erőfeszítéseket tesznek arra is, hogy „meggyőzzék a Nemzetközi Valutaalapot a Kijev számára olyannyira szükséges pénzügyi segítségnyújtásról” – tette hozzá Hague.
A nap folyamán Kijevben hír terjedt el arról, hogy odaérkezett Frank-Walter Steinmeier német és Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter, valamint Eric Furnier, a francia külügyminisztérium európai főosztályának vezetője. A lengyel külügyminisztérium azonban cáfolta, hogy a tárca vezetője az ukrán fővárosban tartózkodna.
Elmar Broknak, az Európai Parlament külügyi bizottsága elnökének a vezetésével EP-küldöttség indult szombaton Brüsszelből Kijevbe, hogy az ukrán törvényhozás képviselőivel találkozzanak – közölte az EP sajtószolgálata.
A 12 tagú küldöttség kétnapos látogatásának célja, hogy támogassa az ukrán politikai válság rendezésének folyamatát – tette hozzá az illetékes.
A Jobboldali Szektor ultraradikális csoport este bejelentette, hogy Viktor Janukovics leváltása ellenére sem szünteti be a tüntetéseket és nem oszlik fel. Hangsúlyozta, hogy még nem jött el az ünneplés ideje.
Az ukrán egészségügyi tárca közben arról tájékoztatott, hogy a kijevi összecsapások kezdete óta 82 ember vesztette életét. Közleményük szerint szombat estig 622 ember szorult orvosi segítségre, közülük 405-öt vittek kórházba.
