Lavrov szerint az EU szítja az erőszakot Ukrajnában

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Ukrajna belügyeibe való beavatkozással vádolta a Nyugatot.

„Miért van az, hogy az EU oly sok jelentős politikusa bátorítja ezeket a cselekményeket, miközben otthon gyorsan fellépnek azért, hogy bármilyen törvénysértést súlyosan megbüntessenek?” – tette fel a kérdést Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője a müncheni biztonságpolitikai fórumon szombaton.

Foglyul ejtették és a kijevi városi tanács pincéjében kegyetlenül megverték az ukrán rendőrség egyik őrnagyát az ellenzéki tüntetők – közölte szombaton Szergej Burlakov, a belügyminisztérium szóvivője.

„A rendfenntartó erők őrnagyi rangú munkatársát még pénteken fogták el a tüntetők” – mondta a szóvivő, aki szerint a rendőrtisztet azóta sikerült kiszabadítani. „A férfinál koponyasérülést és vesezúzódást diagnosztizáltak, s az orra is eltört” – tette hozzá.

„Mi köze az egyre erőszakosabb utcai tiltakozások szításának a demokrácia előmozdításához?” – kérdezte Lavrov egy szakértői tanácskozáson. „Miért nem halljuk azt, hogy elítélik azokat, akik kormányzati épületeket foglalnak el és tartanak megszállva, megtámadják és megkínozzák a rendőröket, fajgyűlölő, antiszemita ás náci jelszavakat használnak?” – folytatta Lavrov.

Arszenyij Jacenyuk, az ukrán Haza (Batykivscsina) párt vezetője ugyancsak szombaton Münchenben az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva annak a nézetnek adott hangot, hogy a válságot a belpolitikai szereplőknek kell megoldaniuk, együttműködve Ukrajna nyugati partnereivel. Szerinte az ENSZ vagy az EBESZ közreműködése csak akkor jöhet szóba, ha már teljes mértékben kilátástalanná válik a helyzet.

Az ellenzéki politikus kijelentette: lehetségesnek tartja, hogy a rezsim katonai erőt vet be az Európa-párti tüntetőkkel szemben. „Nagyon valószínű”, hogy a hatóságok az ukrán hadsereg bevetésével erőszakos forgatókönyvhöz folyamodnak – hangoztatta.

A müncheni fórumon Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter mérsékletre szólította fel az ukrán kormányt és az ellenzéket. „Az elmúlt 20 év lengyel mintája a legjobb, amit Ukrajnának ajánlhatunk” – jelentette ki. A nyolcvanas években az ellenzék Lengyelországban is alábecsülte azt a tényt, hogy a rezsim rendelkezett a megtorlás, valamint a rendkívüli állapot forgatókönyvével – emlékeztetett a külügyminiszter, hozzátéve, hogy akkoriban a Szolidaritás szabad szakszervezet egyes vezetői is irreális követeléseket támasztottak.

Sikorki utalt arra, hogy miközben az Európai Unió egyes tagállamai szankciókat sürgetnek Ukrajnával szemben, Németország és Lengyelország ezt túl korainak tartja. A lengyel külügyminiszter üdvözölte, hogy a kijevi kormány – mint fogalmazott – fontolóra vette az elnök és a parlament közötti hatalmi jogkörök alkotmányos módosítását. Sikorki szerint ez lehet az a pont, ahol „az ellenzék és a hatalmon lévők egymásra találhatnak”.

Sikorski úgy vélekedett, hogy az Európai Unióval való társulási egyezmény Ukrajna javát szolgálná. Emlékeztetett arra, hogy 25 évvel ezelőtt az egy főre jutó jövedelem Lengyelországban és Ukrajnában csaknem egyforma volt. „Ma viszont Lengyelország háromszor olyan gazdag” – tette hozzá.

A lengyel külügyminiszter szerint mindebből Oroszország is profitálna. Ennek kapcsán utalt arra, hogy az Oroszországgal való lengyel kereskedelem ma négyszerese a Lengyelország uniós csatlakozása előtti lengyel–orosz kereskedelem volumenének.