Ma Hsziao-kuang pekingi tájékoztatóján kérdésre válaszolva kijelentette, a szigeten élők és az ottani szervezetek egyaránt kifejezték felháborodásukat és elítélték a Tajnan városban történteket. A Szövetség a Tajvan megőrzését szolgáló népszavazásért elnevezésű szervezet több tucat aktivistája még a múlt hétvégén kötéllel döntötte le Szun Jat-szen több méter magas talapzaton álló, háromméteres, 600 kilós bronzszobrát, amelyet vörös festékkel öntöttek le, és a kormányzó Kuomintang párt, illetve a Kínai Köztársaság elleni jelszavakat festettek rá.
Szun Jat-szent egyaránt nagy tisztelet övezi a szárazföldi Kínában és Tajvan szigetén is. Úgy tartják, ő volt Ázsia első demokratikus államának megalapítója az 1911-es forradalom után.
A szervezők nyilatkozata szerint akciójukkal egy 1947. február 28-án történt incidensre, leszámolásra kívántak emlékezni. Akkor egy Kuomintang párti felügyelő megvert egy nőt, aki adózatlan cigarettát árult. Az eset kapcsán kirobbant felháborodásban tiltakozók ezreit ölték meg a hatóságok. Csang Kaj-sek vezetése idején tabu volt az eseményre emlékezés, s csak 1975-ös halála után vált e nap hivatalos ünneppé.
A tajvani parkban a csaknem hat évtizedig állt szobor ledöntését vandalizmusnak nevezte a Kuomintang. A párt kulturális és kommunikációs bizottságának vezetője az ellenzéki, szintén függetlenség párti Demokratikus Haladás Pártot hibáztatta a történtekért, amiért nem tudta megfelelően megvédeni a történelmi emlékművet. Egyben mielőbbi helyreállításra szólítottak fel.
Megfigyelők ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a tiltakozás jól kifejezi egyes társadalmi csoportok elégedetlenségét a Pekinggel egyre jobb kapcsolatokat ápoló Kuomintang párttal, illetve kormánnyal.
