Az autonóm terület parlamentje előtt két ellentábor kezdett tüntetést: a kijevi hatalomváltást támogató krími tatárok és az azt ellenző oroszbarát csoportok. Előbbiek közel ötezren vonultak a parlament elé, utóbbiak a megmozdulás kezdetekor néhány százan voltak, de helyi jelentések szerint létszámuk gyors ütemben növekedve elérte a néhány ezret. Az összetűzésnek sérültjei is vannak, több vérző fejű emberről érkeztek jelentések.
Nem megerősített hírek szerint a dulakodásokban mintegy húszan sérültek meg, és állítólag két személyt agyonnyomtak a tüntetésen. Hivatalosan a krími egészségügyi minisztérium egy halálhírt erősített meg: egy idős férfi szívinfarktus következtében elhunyt a parlament épületénél.
A védőfelszerelés és pajzsok nélkül kivezényelt rendőrök nem tudták megakadályozni a verekedéseket, kivonultak a két tábor közül, amelyet addig elválasztottak egymástól. Rohamrendőrök és más különleges belügyi rendőri alakulatok tagjai nem tűntek fel a helyszínen.
Eközben Arszen Avakov ideiglenes belügyminiszter Valentin Nalivajcsenkóval, az ukrán biztonsági szolgálat főnökével együtt utasította a krími rendőrséget, hogy a rendfenntartó szervezetek tagjai ne provokáljanak semmiféle konfliktust, különösképpen fegyveres összecsapást a helyi lakossággal. Avakov kijevi sajtótájékoztatóján hozzáfűzte, hogy ez nem „a hatóságok gyengeségének” jele, hanem az egyetlen módja annak, hogy békés úton rendeződjön a helyzet a Krím félszigeten.
Az Ukrajna egységéért tüntető krími tatárok közül mintegy húszan behatoltak szerdán a Krími Autonóm Köztársaság parlamentjébe. Előtte felgyújtottak egy orosz zászlót az épület előtt "a Krím nem Oroszország!" felkiáltással. Helyi jelentések szerint az autonóm terület törvényhozásának épületébe egy oldalbejáraton jutottak be a tüntetők. Nem sokkal később megjelent az aulában Refat Csubarov, a krími tatárok parlamentjének (medzslisz) elnöke, akinek sikerült megnyugtatnia a radikális érzelmű demonstrálókat.
Oleh Tyahnibok, a nacionalista Szabadság (Szvoboda) elnöke eközben biztosította a Krím félszigeten élőket – akiknek jelentős része orosz ajkú –, hogy jogaik nem csorbulnak. Kérte, hogy ne higgyenek azoknak a mendemondáknak, amelyek szerint ukrán nacionalista, „banderista” alakulatok tartanak a dél-ukrajnai területre „verni, ölni, pusztítani”. „Ez teljes képtelenség, ostobaság, hazugság, aminek az a célja, hogy összeveszítsen bennünket” – hangsúlyozta a politikus.
A krími lakosok két, egymással merőben szemben álló álláspontra helyezkedtek. Egy részük nem ismeri el az új kijevi vezetést, és azt akarja, hogy a Krím szakadjon el Ukrajnától. Mások Ukrajna területi egységének megőrzése mellett szállnak síkra, és azt mondják, hogy nem engedik meg a Krím elszakadását.
Két hete adott hírt az ukrán média arról, hogy „féllegális” hadsereg szerveződik Ukrajna keleti és déli részén a Janukovics-rendszer szimpatizánsaiból azzal a nem titkolt céllal, hogy vidéken szembeszálljon a kijevi Majdan, azaz a Függetlenség tere tüntetőivel rokonszenvező helyi ellenzékiekkel.
Az Ukrán Frontnak elnevezett egyesülésbe elsőként a kelet-ukrajnai Harkivból az Oplot (Erőd) nevű ketrecharcosok klubja, majd oroszbarát kozák szervezetek, néhány Afganisztánban szolgált veterán és a krími Orosz Motorosok csoportja állt be. Jelképük a cári időkből származó, orosz érdemrendeken használt fekete-narancs színű György-szalag. A krími parlament előtt összegyűlt, Oroszországot éltető demonstrálók is György-szalagot viselnek karjukon.
Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) szerdán arra kérte az ENSZ-t, hogy folyamatosan kísérje figyelemmel a biztonsági helyzet alakulását a Krím félszigeten. Az SZBU azt is közölte, hogy folyamatosan tájékoztatja a krími fejleményekről a világszervezetet, ezenkívül az ország területi épségét garantáló nagyhatalmakat, köztük az Egyesült Államokat és Oroszországot.
