Erről a Krími Autonóm Köztársaság parlamentjének elnöksége hozott döntést keddi ülésén. Az Ukrajnában kialakult válságos helyzet megvitatása közben Volodimir Klicsnyikov, a központi kormányt alkotó Régiók Pártjának képviselője kezdeményezte, hogy módosítsák az autonóm terület alkotmányának több pontját, nagyobb függetlenséget biztosítva ezáltal a kijevi központi hatalomtól. Kijelentette, hogy a jelenlegi politikai válság közepette, továbbá „nemzeti-fasiszta érzelmű politikai erők hatalmi törekvései” miatt szükséges az autonómia fokozottabb védelme. Állítása szerint az említett, hatalomra törekvő erők meg akarják szüntetni a Krím autonóm státusát, ezért a helyi vezetésnek ki kell mutatnia politikai akaratát, hogy kész megvédeni a terület jogait és a szabadságát. Ezen túlmenően a politikus egy másik képviselőtársával együtt kezdeményezte, hogy a krími parlament kérjen Oroszországtól segítséget és védelmet. Arról, hogy milyen segítséget várnak Moszkvától, részleteket nem hoztak nyilvánosságra.
A Krími Autonóm Köztársaság 1991-ben jött létre a Szovjetunió szétesése után önállóvá vált ukrán állam területén. Lakossága a legutóbbi, 2001-es hivatalos népszámlálási adatok alapján 1,9 millió fő. A lakosság többsége, 58 százaléka orosz nemzetiségű, 24 százaléka ukrán, 12 százaléka pedig krími tatár.
Közben Jurij Mirosnicsenko, az államfő parlamenti képviseletével megbízott kormánypárti honatya leszögezte, hogy az előre hozott választások kérdése jelenleg nincs napirenden. Elismerte ugyanakkor, hogy valóban „létezett forgatókönyv rendkívüli parlamenti választások tartására”, de ez, miután a törvényhozás elfogadta az amnesztiatörvényt, lekerült a napirendről. Pedig hétfőn maga Mirosnicsenko közölte: Janukovics készen áll arra, hogy előre hozott választásokat tartsanak Ukrajnában.
Az amnesztiatörvény kormánypárti változatát – amely a mentesség előfeltételéül szabja, hogy a tüntetők tegyék szabaddá az általuk elfoglalt hivatali épületeket és utcákat – az ellenzék tiltakozása ellenére múlt szerdán fogadta el a parlament, és pénteken írta alá Viktor Janukovics elnök. A törvény megszavazása előtt, szerda éjjel Janukovics megjelent a parlamentben, hogy egyeztessen a mögötte álló Régiók Pártjának képviselőivel. A konzultáción a Régiók Pártja képviselőinek elmondása szerint a parlament feloszlatásával és rendkívüli törvényhozási választások kiírásával fenyegette meg az elnök a kormányfrakciót, ha nem szavazzák meg az amnesztiatörvényt.
