A karlsruhei testület határozata azt jelenti, hogy az európai parlamenti választások történetében Németországban először idén nem lesz bejutási küszöb. Andreas Vosskuhle, az alkotmánybíróság elnöke a testület határozatát azzal indokolta, hogy a bejutási küszöb sérti a választói jog egyenlőségének, illetve a pártok esélyegyenlőségének az alapelvét.
A május végi európai parlamenti választások előtt több német kis párt, köztük a neonácinak minősített Német Nemzeti Demokrata Párt (NPD), valamint a Kalózpárt fordult az alkotmánybírósághoz, hangoztatva, hogy a háromszázalékos küszöb rontja esélyeiket. „Valamennyi választó szavazatának alapjában véve ugyanazon eséllyel kell rendelkeznie” – mondta indoklásában a karlsruhei bírói testület elnöke.
Az öt évvel ezelőtti európai parlamenti választásokon Németországban még ötszázalékos volt a küszöb, azt azonban 2011-ben az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette. Ezt követően a Bundestag a múlt évben úgy határozott, hogy a bejutási küszöböt három százalékra csökkenti, több kis párt azonban ezt is megtámadta az alkotmánybíróságnál.
A több mint 700 fős Európai Parlamentbe Németország küldi a legtöbb képviselőt, mintegy százat.
Németország nem az egyetlen uniós tagállam, ahol nem lesz bejutási küszöb a májusi EP-választásokon. Nincs ilyen küszöb a többi között Belgiumban, Észtországban, Finnországban, Nagy-Britanniában és Spanyolországban. Több tagállamban ugyanakkor három, négy vagy öt százalék a bejutási küszöb, így öt százalék Magyarországon is.
Az európai parlamenti választásokat május 22. és 25. között tartják a tagállamokban, Magyarországon 25-én, vasárnap voksolhatnak az emberek az EP-képviselőkre, míg az Országgyűlés tagjaira április 6-án lehet leadni a szavazatokat.
A közelgő magyarországi és európai parlamenti választásokról is egyeztetett az Országházban Orbán Viktor miniszterelnök és Joseph Daul, az Európai Néppárt (EPP) elnöke – tájékoztatott Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.
