Svájcban a választásra jogosultak mintegy 56 százaléka járult az urnákhoz, és hajszálnyi többség, a szavazók 50,3 százaléka döntött úgy, hogy Svájc állítsa vissza a bevándorlást korlátozó kvótarendszert.
Rövid közleményt adott ki vasárnap este az Európai Bizottság, amelyben sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Svájcban a szavazók többsége a bevándorlási kvóták visszaállítása mellett tette le voksát. Közleményében a bizottság arra az álláspontra helyezkedik, hogy a kvóták bevezetése ellentétes a személyek szabad mozgásának elvével az EU és Svájc között. „Az EU meg fogja vizsgálni ennek a kezdeményezésnek a hatásait Svájc és az EU kapcsolatainak egészére” – tudatta a brüsszeli testület.
Korábban a Gfs közvélemény-kutató intézet számításai szerint a népszavazáson részt vevők 50,4 százaléka voksolt igennel a bevándorlási kvótarendszer visszaállítására. A számítást a szavazatszámlálás nem végleges eredményei alapján végezték, az intézet közlése szerint a hibahatár +/- 0,7 százalék. A számítás elvégzésekor két nagy kantonból, Genfből és Zürichből még nem álltak rendelkezésre az eredmények.
A jobboldali, EU- és bevándorlásellenes Svájci Néppárt által támogatott és kezdeményezett referendum elsősorban a bevándorlás korlátozásáról szólt, amelynek eszköze a hatvanas években alkalmazott kvótarendszer visszaállítása lenne. A kezdeményezés újratárgyalná az EU-val kötött szabad munkaerőáramlásról szóló megállapodást is.
Az eredmény a többségi hangulat megváltozását mutatja, 2009-ben ugyanis még a választók mintegy hatvan százaléka ellenezte az uniós letelepülők számának a korlátozását. Egy január végi közvélemény-kutatás szoros eredményt vetített előre: akkor 43 százalék támogatta a kezdeményezést, míg 50 százalék ellenezte, és hét százaléknyi volt a bizonytalanok aránya.
Vezető uniós tisztségviselők még a népszavazás előtt komoly következményeket helyeztek kilátásba arra az esetre, ha az EU-val társult partnerségi viszonyban lévő Svájc korlátozza az uniós állampolgárok letelepedését, akár a Svájc és az EU közös belső piacának megszüntetését is elképzelhetőnek nevezték. Ez utóbbival a svájci cégek elvesztenék az uniós piachoz való szabad hozzáférést.
Laurent Bernhard svájci politológus szerint ugyanakkor a népszavazási kezdeményezés szövege meglehetősen tág mozgásteret ad a kormánynak. Bernhard a Basler Zeitung című svájci napilap internetes kiadásának nyilatkozva így vélekedett: sok minden a diplomáciai fórumokon fog eldőlni, és nem lehet előre látni azt sem, hogy az EU valóban egyoldalúan felmondja-e a Svájccal fennálló kétoldalú szerződéseit.
A népszavazás kezdeményezőinek elképzelése szerint minden svájci kantonnak meg kell határoznia, „az összgazdasági érdekek figyelembe vétele mellett”, hogy hány bevándorlót fogad be egy évben.
A 8 milliós Svájc lakosságának 23 százaléka külföldi. A legnépesebb külföldi közösségeknek az olaszok (291 ezer), a németek (284 ezer), a portugálok (237 ezer) és a franciák (104 ezer) számítanak. A népszavazáson a szavazati joggal rendelkezők 56 százaléka vett részt. A korlátozás támogatói mindössze 19 500-zal voltak többen, mint az ellenzők. A 26 svájci kantonból 17-ben alkottak többséget az „igen” szavazatok. A nagyobb városokban, így Genfben, Zürichben és Zugban a többség a korlátozások ellen foglalt állást.
