A jelképes akció magyarázatára a brazil kormánynak átadott petíció szövegében egyebek mellett az áll, hogy „a szabad internet és a magánszféra védelméért folytatott nemzetközi harcban vezető szerepet játszó Brazília ideális menedékhely” emberjogi aktivisták számára. Maga Snowden is „a világ egyik legérdekesebb és legélénkebb demokráciájaként” jellemezte a majdnem kétszázmillió lakost számláló dél-amerikai országot egy decemberben megjelent nyílt levélben.
A Snowden által kiszivárogtatott NSA-dokumentumokra hivatkozó sajtóinformációk szerint Dilma Rousseff brazíliai államfő ugyanúgy az amerikai kémprogram áldozatává vált, mint például Angela Merkel német kancellár is. Arról, hogy az amerikai informatikus Brazíliában menedékjogot kaphat-e, Rousseff mindeddig nem nyilatkozott, mindazonáltal egy kormányközlemény szerint ennek feltétele először is egy Snowden által hivatalosan benyújtott kérelem lenne.
Az Avaaz online petíciós oldal szerint az 1,1 millió aláíró által támogatott akciót David Miranda indította. A brazíliai állampolgárságú aktivista Glenn Greenwald amerikai újságíró élettársa. Greenwald az elsők között jutott hozzá Snowden titkos dokumentumaihoz, mielőtt azokat nyilvánosságra hozta.
Az AP azt írta pénteken, hogy Ethan L. Bauman, az NSA egyik igazgatója hétfőn tájékoztatta az amerikai képviselőház igazságügyi bizottságát arról, hogy az NSA civil alkalmazottja, aki hónapokkal ezelőtt beismerte a szövetségi nyomozó hatóságoknak, hogy megadta titkos számítógépes hozzáférési kódját Edward Snowdennek, a múlt hónapban – saját kérésére – távozott a szervezettől, miután a hatóságok megvonták tőle az ügynökség titkos adataihoz való hozzáférés jogát.
Bauman szerint az NSA egyik katonai alkalmazottjától, illetve szerződése dolgozójától is megvonta a hozzáférés jogát a rendszerhez. A jelentésből nem derül ki, hogy mekkora adathalmazhoz juthatott hozzá Edward Snowden.
