A helvétek hátat fordítanak Európának című írásban a La Libre Belgique, Belgium második legnagyobb példányszámú francia nyelvű napilapja arra a megállapításra jut, hogy a népszavazás eredménye pofon a svájci kormánynak, a jelentősebb pártoknak és a gazdasági szervezeteknek, érdekképviseleteknek egyaránt, amelyek mind a javaslat elvetése mellett foglaltak állást.
A La Libre Belgique René Schwokkal, a Genfi Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakos professzorával elemzi az eredményt, aki szerint a referendum évekre befagyaszthatja Svájc és az EU kapcsolatait, s úgy véli, az eredmény tükrében az EU a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás mellett egy sor más kétoldalú egyezményt is felülvizsgálhat. Schwok azt is megjegyzi, hogy a pártok erre fel is hívták az emberek figyelmét, így nem lehet azt mondani, hogy ne tudták volna, mit tesznek kockára. Kérdés, valóban megteszi-e majd ezt Brüsszel, amelynek ahhoz is fűződik érdeke, hogy bizonyos kapcsolatokat fenntartson Svájccal – állapítja meg a professzor. Olyan megoldást is elképzelhetőnek tart, hogy végül olyan nagy kvótában állapodik majd meg Brüsszel és Bern, amelyet az EU is elfogad, például ha Svájc például évi 80 ezer fő bevándorlását engedélyezné az EU-ból.
A Financial Times emlékeztet arra, hogy Viviane Reding alapjogi biztos az eredmény fényében figyelmeztette Svájcot, hogy a négy alapszabadság, a személyek, az áruk a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása elválaszthatatlan egymástól. „Az egységes piac nem svájci sajt, nem lehet lyukacsos” – fogalmazott Reding.
A tekintélyes brit gazdasági lap szerint a népszavazás egész Európában hullámokat verhet, mivel az EU legnagyobb gazdaságaiban is egyre erősebben gyökeret ver a bevándorlásellenesség, valamint lökést adhat az euroszkeptikus erőknek. A svájci kormány is elismeri, hogy a referendum „rendszerszintű” változást és bizonytalanságot von maga után az alpesi ország és az EU kapcsolataiban – mutat rá a lap.
A francia baloldali Libération arra emlékeztetett, hogy több mint egy évtizeddel ezelőtt a Bern és Brüsszel között folyó nagyon részletes kétoldalú tárgyalásokkal Svájc gyakorlatilag az Európai Unió 29. tagja lett, amelynek eddig minden szabályát tiszteletben tartotta. Mindenekelőtt a munkaerőpiac megnyitását az uniós állampolgároknak, amely a belső piac egyik legfontosabb pillére. A lap szerint a svájciak „saját sikerüknek lettek áldozatai”, úgy gondolják, hogy a „városaik túl gyorsan nőnek, hogy a vonatok tömve vannak, hogy túl sok a dugó. Már semmi nem olyan nyugodt, mint régen. És mindezt valaki nyakába kellett varrni.”
A Sud-Ouest című legjelentősebb regionális lap szerint a személyek szabad mozgásáról lemondva Svájc az Európai Unió minden előnyéről is lemond, elsősorban az áruk szabad áramlásáról. Az viszont a lap szerint még kérdés, hogy hajlandó-e ennek az árát megfizetni. „Ez a pompás elzárkózás Európa legnagyobb kísérleti laboratóriumává teszi Svájcot.”
Az olasz La Repubblica szerint Ticino az olaszok ellen szavazott. A lap kiemelte, hogy az olasz ajkú kantonban mintegy 70 százalék volt az igennel voksolók aránya.
„Ismét mi, olaszok lettünk a csúnya és rossz bevándorlók” – jegyezte meg a népszavazásról a La Stampa.
Az olasz lapok emlékeztetnek rá, hogy nap mint nap több mint 60 ezer olasz jár át Svájcba dolgozni a szomszédos Lombardia és Piemonte tartományból. Lombardia elnöke a római kormány azonnali fellépését sürgette az olasz ingázók védelmében. 300 ezer a Svájcban letelepedett olaszok száma, közülük 90 ezer Ticinóban él. A kantonban 2002 óta 75 százalékkal emelkedett a bevándorló olaszok aránya.
„Nyugtalanító az eredmény, mert azt jelenti, hogy Svájc befelé akar fordulni. És ellentmondásos is, hiszen Svájc külkereskedelmének hatvan százalékát az Európai Unióval bonyolítja le – emlékeztetett Laurent Fabius, a francia diplomácia vezetője az RTL kereskedelmi rádiónak adott interjúban. – Rossz hír szerintem Európának és a svájciaknak is, mert ha az országuk bezárul, azzal magukat fogják büntetni. Kiemelte, hogy Svájc „önmagában nem képvisel jelentős gazdaságot”, s hozzátette, felül kell majd vizsgálni a kapcsolataikat a bevándorlási kvóta bevezetése miatt.
Az Európai Unió egy kicsit magának is köszönheti a népszavazási eredményt, miután bizonytalanságban hagyta a svájciakat arra vonatkozóan, hogy milyen reakcióra számíthatnak részéről – írta a referendumot kommentálva a bécsi Die Presse. A konzervatív osztrák újság szerint az EU megelégedett homályos célozgatásokkal, és ezzel szabályosan mattot adott magának. A svájciak a gazdaságtól, a szakszervezetektől és – a Svájci Néppárton kívül – az összes politikai párttól érkező figyelmeztetések ellenére úgy érezhették, hogy szavazatuknak nem lesznek komolyabb következményei. A választók a szavazófülkében könnyedén kifejezhették tiltakozásukat a tömeges bevándorlással szemben, arra gondolva, hogy az ország csaknem minden negyedik lakójának nincs svájci útlevele – írta a lap.
A cseh külügyminiszter nem tartja kizártnak, hogy a népszavazás bizonyos következményekkel járhat Svájc számára. „A bevándorlás ilyen korlátozása nincs összhangban a schengeni övezet szabályaival. Az eredmény egyáltalán nem örvendetes” – nyilatkozta újságíróknak hétfőn Brüsszelben Lubomír Zaorálek. Szerinte nem érdemes találgatni, milyen konkrét következményei lesznek a svájci népszavazásnak. Úgy véli, hogy a kialakult helyzetet először elemezni kell, és csak azután kell levonni a következtetéseket.
A külföldi munkavállalói kvóta ismételt bevezetésére, a bevándorlás korlátozására vonatkozó népszavazás kimenetelével Svájc önmagának ártott – vélekedett a német külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.
Frank-Walter Steinmeier az EU-országok külügyi tárcavezetőinek tanácskozására érkezve újságíróknak adott nyilatkozatában óvta az alpesi országot attól, hogy az európai unióhoz fűződő viszonyrendszerében „szemezgessen” , és csak a kedvére való elemet tartsa meg. Felhívta a figyelmet: a Svájc és az EU között kialakult tisztességes együttműködésnek az is része, hogy Svájc betartja az unió alapvető fontosságú döntéseit.
William Hague brit külügyminiszter a brüsszeli tanácskozásra érkezve azt mondta, hogy bőségesen van még idő a kérdések megtárgyalására, hiszen a svájci alkotmány értelmében három év alatt kell végrehajtani a népszavazási döntést. Hague adatai szerint jelenleg mintegy 40 ezer brit állampolgár dolgozik Svájcban.
A vasárnapi referendumon hajszálnyi többséggel szavazták meg az Európai Unióból Svájcba irányuló bevándorlás korlátozását. A szavazáson részt vevők 50,3 százaléka voksolt igennel a bevándorlási kvótarendszer visszaállítására. A kormánynak így a következő három éven belül újra kell tárgyalnia Brüsszellel az ország és az Európai Unió viszonyát szabályozó szerződéscsomagot. A referendumot a jobboldali populista Svájci Néppárt (SVP) kezdeményezte, azt hangoztatva, hogy a tömeges bevándorlás a bérek csökkenéséhez és a lakbérek emelkedéséhez vezetett.
