A helvétek hátat fordítanak Európának című írásban a La Libre Belgique, Belgium második legnagyobb példányszámú francia nyelvű napilapja arra a megállapításra jut, hogy a népszavazás eredménye pofon a svájci kormánynak, a jelentősebb pártoknak és a gazdasági szervezeteknek, érdekképviseleteknek egyaránt, amelyek mind a javaslat elvetése mellett foglaltak állást.
A La Libre Belgique René Schwokkal, a Genfi Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakos professzorával elemzi az eredményt, aki szerint a referendum évekre befagyaszthatja Svájc és az EU kapcsolatait, s úgy véli, az eredmény tükrében az EU a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás mellett egy sor más kétoldalú egyezményt is felülvizsgálhat. Schwok azt is megjegyzi, hogy a pártok erre fel is hívták az emberek figyelmét, így nem lehet azt mondani, hogy ne tudták volna, mit tesznek kockára. Kérdés, valóban megteszi-e majd ezt Brüsszel, amelynek ahhoz is fűződik érdeke, hogy bizonyos kapcsolatokat fenntartson Svájccal – állapítja meg a professzor. Olyan megoldást is elképzelhetőnek tart, hogy végül olyan nagy kvótában állapodik majd meg Brüsszel és Bern, amelyet az EU is elfogad, például ha Svájc például évi 80 ezer fő bevándorlását engedélyezné az EU-ból.
A Financial Times emlékeztet arra, hogy Viviane Reding alapjogi biztos az eredmény fényében figyelmeztette Svájcot, hogy a négy alapszabadság, a személyek, az áruk a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása elválaszthatatlan egymástól. „Az egységes piac nem svájci sajt, nem lehet lyukacsos” – fogalmazott Reding.
A tekintélyes brit gazdasági lap szerint a népszavazás egész Európában hullámokat verhet, mivel az EU legnagyobb gazdaságaiban is egyre erősebben gyökeret ver a bevándorlásellenesség, valamint lökést adhat az euroszkeptikus erőknek. A svájci kormány is elismeri, hogy a referendum „rendszerszintű” változást és bizonytalanságot von maga után az alpesi ország és az EU kapcsolataiban – mutat rá a lap.
A francia baloldali Libération arra emlékeztetett, hogy több mint egy évtizeddel ezelőtt a Bern és Brüsszel között folyó nagyon részletes kétoldalú tárgyalásokkal Svájc gyakorlatilag az Európai Unió 29. tagja lett, amelynek eddig minden szabályát tiszteletben tartotta. Mindenekelőtt a munkaerőpiac megnyitását az uniós állampolgároknak, amely a belső piac egyik legfontosabb pillére. A lap szerint a svájciak „saját sikerüknek lettek áldozatai”, úgy gondolják, hogy a „városaik túl gyorsan nőnek, hogy a vonatok tömve vannak, hogy túl sok a dugó. Már semmi nem olyan nyugodt, mint régen. És mindezt valaki nyakába kellett varrni.”