Újabb sorsdöntő népszavazást tartanak Svájcban február 9-én, amelyen az Európai Unióból érkező bevándorlók számának szabályozásról dönthetnek a polgárok. Az alpesi országban 1999 óta az uniós polgárok mindenféle kötöttségektől mentesen telepedhetnek le, s ha az igenek kerülnek többségbe, akkor véget érhet ez a fajta szabad munkaerő-áramlás. A referendumot a Svájci Néppárt kezdeményezte, mivel véleményük szerint a túl sok bevándorló elveszi a svájciak elől a munkát, nagy terhet jelent az államháztartásnak, valamint irreálisan fölveri a bérleti díjakat és a megélhetési költségeket. Svájcba 2001 óta 700 ezer bevándorló érkezett, és a nyolcmilliós népesség 23 százaléka számít külföldinek.
A voksolás elemzői vélemények szerint veszélyezteti Brüsszel és az ország viszonyát, ami abból a szempontból lehet kellemetlen, hogy az EU a legfőbb kereskedelmi partnere Svájcnak. A feszültséget növeli az is, hogy az unió szeretné, ha Svájci harmonizálná bankszabályozását a 28 uniós tagországéhoz. A referendum egyébként felélesztette azt a vitát az alpesi országban, hogy a bevándorlók mennyiben járulnak hozzá a gazdasági fejlődéshez.
A legfrissebb felmérések szerint a választók 43 százaléka támogatja a bevándorlási kvóta bevezetését, ami hatszázalékos bővülés volt a korábbi hónapokhoz képest. A külföldiekkel szembeni ellenérzések növekedését jelzi az is, hogy egy környezetvédő csoport a nemzeti erőforrásokra hivatkozva állítana korlátot a betelepülők elé. Egyébként az egyik aggodalom abból származik, hogy az ország infrastruktúrája egyesek szerint nem lesz képest lépést tartani Svájc folyamatosan növekvő népességével.
A kvóta bevezetésének ellenzői arra hivatkoznak, hogy Svájc gazdasági teljesítményének 25 százaléka a külföldi munkavállalók teljesítményéből származik, ráadásul míg az EU-ban 10,9 százalékos a munkanélküliségi arány, addig az alpesi országban csak 3,5 százalék. Mások szerint a munkaerőpiac belső szigorítása hasonló lépéseket váltana ki több EU-tagországban, ami nagyban ártana Svájcnak.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, valamint Richard Jones, az unió berni nagykövete arra figyelmeztet, hogy a népszavazás sikere esetén az unió a többi megállapodást is visszamondhatja, ami megfigyelők szerint súlyosan érintheti Svájc gazdaságát. Az ország külkereskedelmének kétharmadát az Európai Unióval bonyolítja (exportjának 56 százaléka, importjának 75 százaléka származik a térségből). A témával foglalkozó politikai kommentárok ugyanakkor kiemelik, hogy a megállapodások felmondására nagyon kicsi az esély, már csak azért is, mert az EB-nek roppant bürokratikus úton kellene először az Európai Tanácsnak, a döntésre jogosult szervnek javasolnia.
Vasárnap az állampolgárok arról is dönthetnek, hogy újabb vasutak épüljenek-e az országban, valamint hogy megszűnjön-e az abortusz elvégzésének állami támogatása. Legutóbb a menedzseri fizetések befagyasztásáról, a családi adókedvezmények kiterjesztéséről, valamint az autópálya-matrica emeléséről döntöttek. Az eredmény igen magabiztos, háromszoros nem lett, így minden maradt a régiben.
