Először a felsőház úgynevezett elnöki bizottsága szavazott, és 10 nem, 8 igen szavazattal elutasította a szenátus ilyen szerepvállalását. Ezt a döntést Pietro Grasso szenátusi elnök elfogadhatatlannak találta, és elnöki hatáskörét gyakorolva bejelentette, hogy a szenátus károsult félként mégis fellép Silvio Berlusconival, a jobbközép Hajrá Olaszország párt elnökével szemben. Grasso „erkölcsi kötelességnek” nevezte, hogy a szenátus polgári jogi igénnyel lépjen fel az egykori szenátorral szemben. Az adócsalásért elítélt Berlusconit a felsőház tavaly november 27-én fosztotta meg szenátori mandátumától.
Az újabb per február 11-én indul Nápolyban. Az ügyészség most korrupció miatt emelt vádat Silvio Berlusconival szemben, miszerint 2006–2008 között szenátorokat vásárolt meg az akkor Romano Prodi vezette balközép kormány megbuktatására. Ez sikerült is neki: a balközépet eláruló Sergio De Gregorio szenátor bevallotta, hogy a Berlusconitól kapott 3 millió euróért szavazott a Prodi-kormány ellen.
Toto Riina, a Cosa Nostra szicíliai maffiaszervezet és Alberto Lorusso, a pugliai Sacra Corona Unita vezére börtönben lehallgatott beszélgetéseit közölték korábban az olasz napilapok.
De Gregorio vádalkut kötött az ügyészséggel, így 1 év 8 hónap felfüggesztett börtönbüntetést kapott. A vádlottak között szerepel Valter Lavitola egykori újságíró is, aki Silvio Berlusconi utasítására fizette ki a pénzt a megvásárolt szenátoroknak.
Elemzők szerint az, hogy Pietro Grasso a szenátusi bizottsággal szembehelyezkedve intézményesen a vád oldalán foglalt állást, jelentősen gyengítette Silvio Berlusconi jogi pozícióját.
A Berlusconi család kezében lévő Il Giornale jobbközép napilap szerda esti internetes kommentárja szerint a volt ügyészből a balközép által szenátusi elnökké tett Grasso hátba támadta Berlusconit. „A balközép már nem tud mit kitalálni, hogy végleg kiszorítsa Silvio Berlusconit a politikai életből” – írta az újság honlapja.
