Uszítás vs. demokratikus harc – kinek van igaza?

Oroszország homlokegyenest ellenkező módon ítéli meg az ukrajnai fejleményeket, mint az EU és az Egyesült Államok.

Frank-Walter Steinmeier a konferencia második napját megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy Viktor Janukovics ukrán államfőnek sürgősen teljesítenie kell az ellenzéknek tett ígéreteit. „Nagyon veszélyes időhúzásra játszani, amikor ég a kanóc a lőporos hordón” – fogalmazott. A német külügyminiszter később bejelentette: gyógykezelésre az Európai Unióba (EU) utazhat Ukrajnából Dmitro Bulatov elrabolt és megkínzott ellenzéki aktivista. Steinmeier elmondta, hogy a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencia szünetében megbeszélést folytatott ukrán kollégájával, Leonyid Kozsarával, aki biztosította arról, hogy Dmitro Bulatov vasárnap az EU-ba utazhat – írta a Twitteren a Bayerischer Rundfunk bajor közszolgálati műsorszóró társaság.

Az ukrán kormánnyal szembeni radikálisabb fellépésre szólította fel az Európai Uniót és az Egyesült Államokat szombat este a bebörtönzött volt kormányfő, Julija Timosenko lánya.

Jevgenyija Timosenko az AFP francia hírügynökség kijevi tudósítójának telefonon adott interjújában azt hangoztatta, hogy minden tárgyalási kísérlet a Janukovics-kormányzattal kudarcra van ítélve.

Az egykori miniszterelnök lánya Münchenben a többi között Stefan Fülével, az unió bővítési biztosával, valamint több nyugati külügyminiszterrel találkozott. Az interjúban annak a nézetnek adott hangot, hogy a rezsimmel való tárgyalások nem vezethetnek eredményre. Kijelentette: elmagyarázta nyugati tárgyaló partnereinek, hogy az ukrán tiltakozók nem „szélsőségesek vagy provokatőrök”, ahogy azt a kormányzat állítja. Jevgenyija Timosenko szerint a demokratikus országoknak meg kell védeniük az ukrán nép harcát.

Timosenko lánya úgy vélte, hogy az ukrán hatóságokkal csak az erő pozíciójából szabad tárgyalni, semmifajta kompromisszumra nem szabad törekedni, azt ugyanis Viktor Janukocics államfő nem fogadja el.

Hangsúlyozta, hogy tovább fog harcolni bebörtönzött édesanyjáért, akit a rezsim fő politikai foglyának nevezett. Szavai szerint a kijevi kormányzat Julija Timosenkót most veszélyesebb ellenségnek tekinti, mint eddig bármikor.

John Kerry amerikai külügyminiszter beszédében kiemelte, hogy az Egyesült Államok és az EU kiáll a demokráciáért küzdő ukrán nép mellett. Jelenleg „Ukrajnában vívják a legfontosabb harcot a demokratikus, európai jövőért” – mondta. Az ukrán emberek úgy döntöttek, hogy a jövőjüket nem kötik „egyetlen országhoz” – tette hozzá az amerikai külügyminiszter Oroszországra utalva.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a konferencián Ukrajna belügyeibe való beavatkozással vádolta a Nyugatot, azt állítva, hogy az ellenzék támogatásával az EU szítja az erőszakos tüntetéseket. „Miért van az, hogy az EU oly sok jelentős politikusa bátorítja ezeket a cselekményeket, miközben otthon gyorsan fellépnek azért, hogy bármilyen törvénysértést súlyos megbüntessenek?” – tette fel a kérdést az orosz diplomácia vezetője.

Arszenyij Jacenyuk, a Haza (Batykivscsina) párt vezetője Ban ki Mun ENSZ-főtitkárral folytatott tárgyalása után azt mondta, hogy az ukrán ellenzék egyelőre elutasítja a világszervezet közvetítői ajánlatát a válság rendezésére. A krízist a belpolitikai szereplőknek kell megoldaniuk, együttműködve Ukrajna nyugati partnereivel, és az ENSZ vagy az EBESZ közreműködése csak akkor jöhet szóba, ha már – mint fogalmazott – teljes mértékben kilátástalanná válik a helyzet.

A kijevi rezsim megingott és a terror útjára lépett, de a kormányellenes tüntetések tovább folytatódnak – jelentette ki Vitalij Klicsko, az Ütés (UDAR) ellenzéki párt vezetője.

A panelbeszélgetésen Leonyid Kozsara ukrán külügyminiszter azt hangoztatta, hogy a kormány teljesítette az ellenzéki követeléseket, és az ellenzéknek vállalnia kell a felelősséget az erőszakos tüntetésekért. Most az ellenzéken a sor, el kell döntenie, hogy vállalja-e a felelősséget a kormányzati épületeket elfoglaló, Molotov-koktélokat dobáló „terrorista csoportok” tevékenységéért. Senkinek sincs joga ahhoz, hogy kívülről beavatkozzon Ukrajna Oroszországhoz fűződő stratégiai kapcsolatába – jelentette ki, egyebek között megjegyezve, hogy Kijev kedvező ajánlatot kapott Moszkvától, csupán az új gázár-megállapodás révén havonta 400 millió dollárt takarít meg az ország.

Az ukrán külügyminiszter a tanácskozás margóján Szergej Lavrovval folytatott megbeszélése után azt mondta, hogy a kijevi vezetés elutasít mindenfajta külső beavatkozást az ország belügyeibe. „Nem óhajtunk sakkfigura lenni egy geopolitikai játszmában, amely megaláz bennünket és sérti az ukrán népet” – hangoztatta a miniszter, hozzátéve: a kijevi kormány elutasítja, hogy bárki is beavatkozzon az Ukrajna és Oroszország közötti stratégiai partneri viszonyba.

Martonyi János külügyminiszter a panelbeszélgetéshez hozzászólva hangsúlyozta, hogy a válság veszélybe sodorta Ukrajna stabilitását és területi egységét. Polgárháborúval és káosszal fenyegető helyzet alakult ki. „Meg kell mentenünk Ukrajnát, de nem szabad feladnunk alapvető értékeinket” – emelte ki a külügyminiszter. Kiemelte, hogy párbeszédre van szükség és tartózkodni kell az erőszak alkalmazásától. Az erőszak „megnyitja a kaput a polgárháború felé”, ami katasztrófa lenne Ukrajna, az Európai Unió és az unió keleti partnerségi programjában résztvevő valamennyi állam számára – mondta Martonyi János.

A vasárnap véget érő konferenciát a müncheni belvárosban tartják a Bayerischer Hof nevű luxusszállodában. A környéken több ezer rendőr ügyel a biztonságra. A lezárt területen kívül, a bajor főváros központjának peremén a hagyományoknak megfelelően tüntetéseket tartottak. Egy nagyjából 800 fős demonstráción a konfliktusok békés megoldásáért, a katonai erő alkalmazása ellen tüntettek.