Üzengetéssel és fegyveres mozgolódással telt a nap

A számos politikai nyilatkozat közepette hadihajók, harci repülők és fegyveresek mozgolódásával telt a péntek.

Az új kijevi vezetés azt javasolta, hogy dél-ukrajnai Krími Autonóm Köztársaságban történt fejleményekkel összefüggésben haladéktalanul tartsanak kétoldalú konzultációt az 1997. évi orosz–ukrán barátsági, együttműködési és partnerségi szerződés 7. cikke alapján. Moszkva álláspontja szerint azonban a Krím félszigeti események az ukrán belpolitikai folyamatok eredményeként következtek be.

Ukrajna ideiglenes elnöke nyílt agresszióval vádolta meg Oroszországot péntek este, és azt mondta, hogy Moszkva a 2008-as grúz háborút megelőző helyzetnek megfelelő forgatókönyv szerint jár el. Olekszandr Turcsinov felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy állítsa le a provokációkat a Krímben, vonja vissza az orosz csapatokat a Krím félszigetről és kizárólag az aláírt megállapodások alapján cselekedjen.

Moszkva cáfolta, hogy megsértette volna a csapatok mozgásáról szóló megállapodást a krími térségben. Az orosz külügyminisztérium közölte: a szevasztopoli bázisú orosz fekete-tengeri flotta páncélozott járműveinek mozgása a flotta ukrajnai körleteinek védelmével áll kapcsolatban, és a flottára vonatkozó orosz–ukrán megállapodásokkal teljes összhangban valósul meg.

Péntek este viszont orosz katonai szállító repülőgépek szálltak le a Krímben, és orosz páncélozott szállító harcjárművek kisebb oszlopa indult Szevasztopol irányából a terület fővárosa, Szimferopol felé – írta szemtanúkra hivatkozva az Ukrainszka Pravda című ukrán hírportál. Az értesülés szerint „már legalább” öt hatalmas Il-76-os gép ért földet a félszigeten, a Gvargyejszkij katonai repülőtér körzetében.

Vlagyimir Putyin az erőszak továbbterjedésének megakadályozására szólított fel az ukrajnai eseményekkel kapcsolatban a német kancellárral, a brit kormányfővel, valamint az Európai Tanács elnökével folytatott telefonbeszélgetése során – tájékoztatott az orosz elnöki hivatal. A Kreml közlése szerint Putyin igen fontosnak tartotta a helyzet mielőbbi rendezését, és megállapodott a külföldi vezetőkkel, hogy ennek érdekében kapcsolatban maradnak egymással.

John Kerry amerikai külügyminiszter közben arra figyelmeztette orosz kollégáját, Szergej Lavrovot, hogy Oroszország ne mérgesítse el az ukrajnai helyzetet, s kérdéseket vetett fel a páncélozott járművek jelenlétéről. „Felvetettük a repülőterek, továbbá a páncélozott járművek és a (katonai) személyzet különböző helyeken való jelenlététének kérdését” – számolt be Kerry az orosz külügyminiszterrel folytatott telefonos eszmecseréjéről.

Közös nyilatkozatban állt ki pénteken Ukrajna területi egységének megtartása mellett a német, a francia és a lengyel külügyminiszter. Állásfoglalásukban rámutattak: az átmeneti kormánynak hatalmas kihívásokkal kell megbirkóznia, és csak a modernizációt szolgáló reformok, köztük a korrupció elleni fellépés révén javíthatnak az ukrán polgárok életfeltételein, ezt a munkát pedig a demokratikus értékekhez igazodva kell elvégezni.

Az Európai Bizottság a krími helyzetre reagálva minden felet felszólít, hogy tanúsítsanak maximális önmérsékletet, és minden eddiginél jobban tartsák tiszteletben Ukrajna területi integritását – közölte a brüsszeli testület szóvivője. Újságírói kérdésre a szóvivő úgy vélekedett, hogy Ukrajna és a Krím félsziget helyzetét nem lehet Grúziáéhoz és Dél-Oszétiáéhoz hasonlítani. „Minden ilyen párhuzam kockázatos és veszélyes” – mondta.

Arszenyij Jacenyuk új ukrán kormányfő szerint meg kell találni a módját annak, hogy a Krímben kialakult válsághelyzetet kizárólag politikai úton oldják meg. A kormányfő erről a visegrádi országok külügyi vezetőivel, köztük Martonyi János magyar külügyminiszterrel tartott találkozóján beszélt. „Országunk súlyos és felelősségteljes időket él, de az új kormány ellenőrzése alatt tartja a helyzetet és minden tőle telhetőt megtesz, hogy megszüntesse a feszültséget az országban” – jelentette ki Jacenyuk a közlemény szerint.

A V4 külügyminiszterei kifejezték készségüket, hogy segítsenek az ukrán kormánynak az állam pénzügyi válságának a leküzdésében. A közlemény szerint a visegrádi országok külügyi vezetői aggodalmukat fejezték ki a Krím félszigeti események miatt. A visegrádi országok külügyi vezetői ígéretet kaptak az újonnan kinevezett ukrán kormányfőtől arra, hogy mihamarabb rendezik Ukrajnában a kisebbségi nyelvtörvény ügyét – közölte Martonyi János. A kijevi találkozó után a V4-es külügyi vezetők a keleti Donyeck városába utaztak tovább.

A visegrádi országok külügyi vezetői arra kérték donyecki tárgyalópartnereiket, Andrij Sisackijt, Donyeck megye állami közigazgatási hivatalának vezetőjét és Olekszandr Lukjancenkót, Donyeck város polgármesterét, hogy ne engedjék meg az ukrajnai helyzet esetleges erőszakos megoldására irányuló ismétlődő erőfeszítéseket.

Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán elnök nem lépteti hatályba a kisebbségi nyelvtörvény eltörléséről hozott parlamenti döntést – erősítette meg péntek este az államfő krími különmegbízottja, Szerhij Kunyicin az ATR tv-csatornának adott nyilatkozatában. Kunyicin úgy fogalmazott, hogy „sikerült meggyőzni az állami vezetőket – a nyelvtörvény meg lesz vétózva”, s egy új dokumentumot terjesztenek elő.

Turcsinov még csütörtökön munkacsoport létrehozására adott utasítást, hogy az „haladéktalanul lásson hozzá az új nyelvtörvény kidolgozásához\". A munkacsoportban képviseltetni fogja magát az összes parlamenti frakció és képviselői csoport. A szöveg megfogalmazásához igénybe veszik nyelvészeknek, filológusoknak és társadalmi kérdések szakértőinek a segítségét is.

Az ukrán parlament február 23-án döntött a 2012. augusztus 10-én életbe lépett nyelvtörvény eltörléséről, ami meglehetősen kedvezőtlen visszhangra talált Ukrajnában és külföldön egyaránt. A törvény hivatalosan engedélyezte a kétnyelvűséget azokban a régiókban, ahol az adott nemzeti kisebbség lélekszáma meghaladja a lakosság tíz százalékát. A magyar nyelvet így Kárpátalján a nagyobb települések közül Beregszászon ismerték el hivatalosan regionális nyelvnek.

A Kijevből elmenekült Viktor Janukovics a dél-oroszországi Rosztov-na-Donuban sajtóértekezleten kijelentette, hogy továbbra is ő Ukrajna elnöke. A politikus kiállt Ukrajna egysége mellett, s leszögezte, hogy az ellenzéki tüntetések és a krími feszültségek miatt nem kért, és nem készül katonai segítséget kérni senkitől. Ugyanakkor azt hangoztatta, hogy Ukrajnában nacionalista, fasisztabarát erők ragadták kézbe a hatalmat, amelyek szerinte az ország népességének abszolút kisebbségét képviselik.

Janukovics közölte, hogy saját és hozzátartozói életét féltve távozott Ukrajnából. Azt állította, hogy „hazafias érzelmű” tisztek segítettek neki Oroszországba utazni, akik „teljesítették kötelességüket és megmentették az életét”. Viktor Janukovics „megdöntött ukrán elnök” maga szegte meg az ukrajnai erőszak megállításáról rendelkező február 21-i megállapodást – reagált a sajtótájékoztatóra a lengyel külügyminiszter. „A hozzám eljutott információk alapján azt mondhatom, hogy Viktor Janukovics magát hibáztathatja, mert a megállapodás előirányozta, hogy a parlament 48 órán belül megszavazza a régi alkotmányhoz való visszatérést, ami meg is történt, ő pedig aláírja azt, ami viszont nem történt meg. Janukovics tehát megszegte a megállapodást” – mondta Radoslaw Sikorski.

Ausztria, Svájc és Liechtenstein is bejelentette, hogy befagyasztja volt ukrán vezetők bankszámláit, Svájcban emellett nyomozás indult Viktor Janukovics, valamint fia, Olekszandr ellen pénzmosás gyanújával.