Januárban senkinek sem kellett lerágnia a körmét az izgalomtól, ha a külföldön tartott választásokat figyelte, mivel egyetlen meghatározó országban sem kellett az urnákhoz járulnia az állampolgároknak. Egyiptomban az új alkotmányról dönthettek az emberek, de egyáltalán nincs kizárva, hogy az elmúlt évek fordulatokban gazdag történései után újabb váratlan események történnek majd. Bangladesben az ellenzék bojkottálta a parlamenti voksolást, amelyet soha nem látott erőszak árnyékolt be.
Banglades régi-új miniszterelnöke január 12-én tette le hivatali esküjét, amellyel kezdetét vette Sejk Haszina Vazed egymást követő második, összességében pedig harmadik ötéves miniszterelnöki ciklusa. Egyébként nem volt kétséges, hogy a kormányfő vezette Avami Liga (AL) és szövetségesei győznek a január 5-i voksoláson, hiszen jelöltjeiknek a háromszáz választókerületből százötvenháromban nem volt vetélytársuk. Az AL a többi körzetben ötvenkilenc, szövetségesei pedig – szintén ezekben – tizenkilenc képviselői helyet szereztek meg.
Ez volt a „legvéresebb” választás Banglades függetlenségének 1971-es elnyerése óta, a legsúlyosabb erőszakcselekmények az északi Bogra körzetben történtek, amely a legnagyobb ellenzéki tömörülés, a Bangladesi Nacionalista Párt (BNP) erősségének számít. A választás napján legalább huszonhatan haltak meg erőszakcselekmények következtében. Október óta százötven halálos áldozatot követeltek a politikai indíttatású összetűzések Bangladesben az AL és a BNP hívei között, és a halottak száma elérheti az ötszázat is az utóbbi egy évben.
A résztvevők 98,1 százaléka voksolt igennel Egyiptomban az új alkotmányra a január 18-án Kairóban közzétett hivatalos eredmények szerint. A referendumon a választásra jogosult 53 millió állampolgár 38,6 százaléka vett részt. Az új alaptörvény több jogot biztosít az állampolgároknak, ugyanakkor bírálatok szerint különféle előjogokkal ruházza fel az egyébként is befolyásos egyiptomi hadsereget, amelynek vezetője, Abdel-Fattáh esz-Szíszi vezérkari főnök a szavazás eredményétől tette függővé, hogy indul-e az elnökválasztáson, amelyet ezt követően be is jelentett.
A 30 ezer szavazóhelyiséget 14 ezer bíró és a biztonsági erők 160 ezer tagja felügyelte január 14-én és 15-én. A népszavazás első napján az új alkotmány ellen tüntetők és a biztonsági erők közti összecsapásokban 11 embert öltek meg, a másodikon nem voltak halottak. Összesen 444 embert vettek őrizetbe. A népszavazás eredménye nem számít meglepetésnek, hiszen már az első részeredmények szerint is 90 százalék fölöttinek bizonyult az igennel szavazók száma.
Csupán 5,6 százalékkal voksoltak többen, mint a Murszi és a mögötte álló iszlamisták által 2012-ben támogatott alkotmányról tartott népszavazáskor. Ennek egyik oka, hogy az exelnök megbuktatása ellen tiltakozó Muzulmán Testvériség a referendum bojkottálására szólította fel követőit.
