Meg kell barátkozni a gondolattal, hogy az Európai Uniót is hátrányosan érintheti, ha kemény szankciókat kell bevezetni Oroszország ellen – fejtette ki Angela Merkel német kancellár, a konzervatív CDU elnöke a párt kedd esti frakcióülésén.
Merkel szerint továbbra is kettős stratégiát kell követni az ukrán válságban; nyomást kell gyakorolni Moszkvára, és nem szabad visszariadni az EU számára is fájdalmas büntetőintézkedésektől, ugyanakkor folytatni kell a párbeszédet az orosz vezetéssel. Fontos, hogy az EU közössége „Rigától Lisszabonig” egységes maradjon – emelte ki a német kormányfő.
Úgy vélte, hogy Moszkva megsérti a második világháború után kialakult világrend alapelveit. „A Krím félszigeten alkalmazott eljárás annexió, a terület erőszakos bekebelezése. Nem engedhetjük meg, hogy Oroszország ezt végrehajtsa” – idézték a kancellárt CDU-s képviselők.
Szintén az annexiót helyezi középpontba a szerda délutánra várható, a G7-ek által jegyzett nyilatkozat is. Mint José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament plenáris ülésén bejelentés tartalmát „felvázolva” Strasbourgban közölte, a Krímben zajló események megsértik Ukrajna szuverenitását és területi egységét. A terület függetlenségéről és Oroszországhoz való csatlakozásáról tartott népszavazásról pedig kijelentette: az ellentétes Ukrajna alkotmányával és a nemzetközi joggal, vagyis törvénytelen.
Ukrajna eközben megerősítette katonai jelenlétét az orosz határ mentén, de Vitalij Jarema ukrán miniszterelnök-helyettes az ukrán kormány ülésén elhangzott bejelentése alapján a provokációra nem felelnek. „Egy provokációt se követett válasz. Egy konfliktusnak se volt folytatása. Amikor ellenlábasaink azt látták, hogy terveik nem működnek, zsoldos-agitátorokat kezdtek bevonni, hogy belülről szítsák a feszültséget” – mondta.
Az orosz védelmi minisztérium véleménye szerint meg pont az provokáció, hogy Kijevben büntetőeljárást indítottak Alekszandr Vitko, a Krímben állomásozó orosz hadiflotta parancsnoka ellen. Anatalij Antonov orosz védelmi miniszterhelyettes a minisztérium közleményéhez még hozzátette, hogy a szerinte törvénytelen ukrán hatalom a Vitko elleni eljárással „Ukrajna legnyugodtabb és legszilárdabb régiójában”, a Krím félszigeten akar bizonytalanságot kelteni.
Az ukrán főügyészség a múlt szerdán indított büntetőeljárást a Krím félszigeten állomásozó orosz Fekete-tengeri Flotta parancsnoka ellen. Vitko altengernagyot az ukrán hadiflotta tagjainak hazaárulásra felbujtásával és szabotázsok szervezésével gyanúsítják. Azt róják a parancsnoknak és társainak a terhére: arra biztatták az ukrán katonákat, hogy tegyék le a fegyvert és álljanak át az oroszbarát erőkhöz. Azzal is gyanúsítják továbbá Vitkót, hogy utasítást adott a krími ukrán csapatok megtámadására.
„A Krímben az ott zajló katonai cselekmények mellett borzalmas információs háború folyik, amelyben sajnos egy ideig Ukrajna vesztésre állt, most pedig egyszerűen kizárták belőle” – így látja Valerija Lutkovszka, az ukrán parlament ombudsmanja a helyzetet. Szerinte, a félszigeten nincs olyan információforrás, amely tájékoztatná a krímieket arról, mi zajlik Kijevben annak érdekében, hogy megőrizzék az ország egységét, illetve mit tesznek, hogy ne sérüljenek az ukrán állampolgárok jogai.
Vasárnap egy kivételével az összes ukrán televíziós csatornát lekapcsolták a Krími Autonóm Köztársaságban, helyettük orosz televíziók műsorait sugározzák. Részlegesen leállították a helyi televíziók műsorainak sugárzását is. Két napra rá, kedden a kijevi médiahatóság felszólította a kábeltévé-szolgáltatókat, hogy állítsák le öt orosz tévécsatorna sugárzását az országban. A döntést a testület közleményében az „információs biztonság” szavatolásának szükségességével indokolta.
