A Fehér Ház közleménye szerint Obama és Nazarbajev megerősítette: mindketten érdekeltek abban, hogy megtalálják az Oroszország és Ukrajna közötti viszály békés rendezésének módját. Egyetértettek a szuverenitás és a területi épség elvének fenntartásában.
Obama megerősítette az Egyesült Államok a melletti elkötelezettségét, hogy az ukránok félelem és külföldi beavatkozás nélkül dönthessenek a jövőjükről. Az amerikai elnök arra bátorította Kazahsztánt, játsszon aktív szerepet abban, hogy sikerüljön megtalálni a békés megoldást Ukrajna számára.
A spanyol kormányfővel folytatott megbeszélése során az amerikai elnök üdvözölte az Egyesült Államok és az Európai Unió erős és egységes álláspontját Oroszország ukrajnai katonai intervenciójával szemben, ami kifejeződött az Európai Tanács március 6-i következtetéseiben is. A két vezető megismételte komoly aggodalmát a nemzetközi jog Oroszország általi nyilvánvaló megsértése miatt, és megerősítette, hogy támogatják Ukrajna szuverenitását és területi egységét.
Obama és Rajoy üdvözölte az ukrán kormánynak azt az önmérsékletét, amellyel az ország szuverenitásának orosz megsértésére reagált. Az amerikai és a spanyol vezető egyetértett abban, hogy Oroszország és Ukrajna között közvetlen párbeszédre van szükség a helyzet csillapítása, valamint Ukrajna szuverenitásának és területi épségének helyreállítása érdekében.
Mindketten elutasították a Krímben kiírt népszavazást, s hangsúlyozták, hogy minden, Ukrajna jövőjével kapcsolatos döntést csak a kijevi kormány bevonásával lehet meghozni. Barack Obama a nap folyamán előzőleg Hszi Csin-ping kínai elnöknek is kifejtette Washington álláspontját az ukrán válsággal kapcsolatosan.
Az ukrán főügyészség körözést adott ki a Krími Autonóm Köztársaság szeparatista vezetői ellen – jelentette hétfőn este az 5-ös csatorna elnevezésű ukrán televízió. A főügyészség közlése szerint a körözést bírói határozat alapján rendelték el Volodimir Konsztantinov, az Ukrajnához tartozó Krím félsziget legfelső tanácsának (parlament) elnöke és „az önhatalmúlag” a Krím miniszterelnökévé kikiáltott Szerhij Akszjonov ellen, akiket az ország alkotmányos rendjének erőszakos megváltoztatására irányuló cselekményekkel gyanúsítanak.
Hazaárulás vádjával ugyancsak körözést adtak ki az ukrán haditengerészet néhány napja kinevezett vezetője, Denisz Berezovszkij ellentengernagy ellen, aki kinevezése után közvetlenül átállt a Krím Oroszországhoz csatolását meghirdető helyi oroszbarát erők oldalára. A főügyészség tájékoztatása szerint a krími válság eseményeivel kapcsolatban február 27-e óta 46 bűnvádi eljárást indítottak.
Az ukrán főügyészség sajtószolgálata hétfőn este közölte azt is, hogy Kijevben őrizetbe vették Mihajlo Dobkin volt Harkiv megyei kormányzót, akit az ország területi egysége elleni fellépéssel vádolnak, Ukrajna szövetségi állammá alakítását szorgalmazó felhívásai miatt.
A Krímben szolgáló ukrán katonák arra panaszkodnak, hogy Kijev sorsukra hagyta őket, és eddig nem kaptak világos parancsokat arra, miképpen reagáljanak az orosz megszállásra – írta kedden internetes oldalán az UNIAN. Az ukrán hírügynökség a Szabadság Rádiót (a Szabad Európa ukrán adását) idézve beszámolt a krími Jevpatorijában körülzárt ukrán egység katonáinak panaszairól.
„Alakulatunkat és más laktanyákat is körbezárták az azonosító jelzés nélküli egyenruhát viselő orosz katonák” – mondta egy ukrán tiszt. Szerinte egy átgondolt katonai hadművelet zajlik a Krím félszigeten. „Ránk, ukrán katonákra nyomást gyakorolnak, amire semmilyen választ nem adhatunk” – fejtegette.
Úgy vélekedett, hogy az orosz katonák parancsot kaptak, amelyet pontosan és szakszerűen végrehajtanak. Az ukrán katonák ugyanakkor eddig semmilyen világos parancsot nem kaptak. „Oroszország megszállt, a jelenlegi kijevi hatóságok (a védelmi minisztérium és más szervek) pedig semmit sem tesznek, az ujjukat sem mozdítják” – tette hozzá.
Elmondta, hogy bár van fegyverük, nem használhatják, sőt ha erőszakkal támadnának rájuk, még akkor sem, mert nincs erre parancs. Még a védekezésre sincs parancsuk. „Nem kell hősöket csinálni belőlünk, de valamilyen világos parancsra szükség lenne, világos információ arról, hogy mi történik a Krímben. Nem akarom, hogy halálomat követően megkapjam az Ukrajna hőse címet” – mondta az ukrán tiszt.
Észtországba érkezett kedden Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter, aki egynapos körutat tesz a balti államokban. Tárgyalásainak legfontosabb témája a krími válság térségre gyakorolt hatása lesz – jelentette a dpa német hírügynökség.
Észtországban, ahogy a másik két balti köztársaságban, Lettországban és Litvániában is attól tartanak, hogy Moszkva ott is megpróbálkozik befolyásának kiterjesztésével. Az észt fővárosba, Tallinnba érkezésekor Frank-Walter Steinmeier azt mondta: „Osztozunk balti partnereink aggodalmában, és nagyon komolyan vesszük azt.” A német diplomácia vezetője hozzátette: „közös európai válaszra van szükség”.
A balti volt szovjet köztársaságok azon országok közé tartoznak, amelyek kemény szankciók életbe léptetését szorgalmazzák Oroszországgal szemben. A vendéglátóival folytatott tárgyalások mellett Steinmeiert a programja szerint államfői szinten is fogadják Tallinnban, Rigában és Vilniusban.
