A kormány új szerkezetéről és összetételéről szóló parlamenti határozatot 346 szavazattal 192 ellenében fogadta el a parlament két házának együttes ülése. A határozat elfogadásához 288 támogató voksra volt szükség. Victor Ponta azt követően változtatott a kabinet szerkezetén és politikai összetételén, hogy múlt héten a liberálisok kiléptek kormányból és ellenzékbe vonultak. A Ponta vezette Szociáldemokrata Párt (PSD) és két kisebb szövetségese – a Konzervatív Párt (PC) és a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) – hétfőn megállapodást kötött az RMDSZ-szel a közös kormányzásról.
A bizalmi szavazás előtt Victor Ponta az ország stabilitásának fontosságát hangsúlyozta a Románia szomszédságában, Ukrajnában kialakult válságra utalva. „Minden politikust felelősségteljes magatartásra szólítok fel: a politikai viták nem érinthetnek olyan témákat, amelyek ellenőrizhetetlen etnikai vagy társadalmi feszültséget szíthatnak. A kormányoldalnak és az ellenzéknek egyaránt felelőssége azt bizonyítani, hogy Románia európai, demokratikus állam, amely betartja a kisebbségek jogait, és nem szabad azoknak a szélsőségeseknek a csapdájába esnünk, akiket estéről estére a tévé képernyőjén látunk” – jelentette ki.
A vitához az RMDSZ nevében hozzászóló Markó Béla szenátor, a szövetség volt elnöke rámutatott: a magyarságnak sincsenek más igényei, mint a román többségnek, vagyis hatékony oktatást szeretne, nyelvét és jelképeit szabadon akarja használni a közigazgatásban. Hozzátette: nemzeti megbékélés nélkül, a kisebbségeknek a döntéshozatalból való kirekesztésével nem lesz fejlődés Romániában.
A bizalmi szavazást megelőző parlamenti vitában a frissen ellenzékbe vonult Crin Antonescu liberális pártelnök bejelentette, hogy lemond a szenátus elnöki tisztségéről. Antonescu azt javasolta a szociáldemokrata miniszterelnöknek, hogy mindketten váljanak meg attól a tisztségtől, amelybe a korábban kormányzó, közelmúltban felbomlott Szociálliberális Szövetség (USL) juttatta őket, és felszólította Victor Pontát, mondjon le kormányfői tisztségéről. Az új miniszterek beiktatását alkotmányossági óvás hátráltathatja.
Traian Basescu jobboldali államfő korábban kilátásba helyezte, hogy alkotmánybírósághoz fordul, ha a parlament nem erősíti meg a kormányprogramot is. Az elnök szerint a 2012-es választások után megszavazott kormányprogramot nem viheti tovább az új koalíció, mert a dokumentum több helyen hivatkozik az időközben felbomlott USL-re, noha a kabinetbe azóta új politikai alakulatok is beléptek. Ha az államfő megtagadja az új miniszterek kinevezését, a vitát az alkotmánybíróságnak kell eldöntenie.
Mint arról beszámoltunk, az új kormányban a miniszterelnök-helyettesi és a kulturális miniszteri posztot Kelemen Hunor tölti be, a környezetvédelmi szaktárca élére Korodi Attila került. Mindkét politikus vezette már a szóban forgó tárcákat az előző román kormányokban. Rajtuk kívül 14 államtitkári és több prefektusi tisztséget is kap az RMDSZ.
Az RMDSZ elnöke az MTI-nek nyilatkozva arról beszélt kedden, hogy a kulturális programoknak és az épített örökség védelmének finanszírozását bővítené kulturális miniszterként. Kelemen 2010 és 2012 között két és fél évig vezette a tárcát. Kifejtette: a távozása óta eltelt időszakban a minisztériumban harmadára csökkent a műemlékvédelemre fordított finanszírozás, ezért elsősorban erre és a szintén elhanyagolt kulturális programokra szeretne forrásokat szerezni a félévi költségvetés-kiegészítésnél.
A politikus rámutatott: mindkét terület nagyon fontos az erdélyi magyarság számára is. „A magyar kultúra, a többi nemzeti közösség kultúrájának a megőrzése, az új alkotások, az értékteremtés lehetősége adott kell legyen, és ehhez hozzá kell rendelni a költségvetési forrásokat a kiegészítést követően” – mondta.
Prioritásnak tekinti továbbá, hogy a torockói népi építészet és a csíksomlyói búcsú felkerüljön a UNESCO világörökségi listájára. „Csíksomlyót mi felterjesztettük, de kellett volna egy kiegészítés, és szerintem szándékosan elhanyagolta valaki az ügyet, mégpedig nem a minisztériumban, hanem a szellemi örökség bizottságából. ha a kiegészítéseket elő tudjuk készíteni, akkor a következő közgyűlésre már úgy kellene bekerülni, hogy a búcsú dossziéját lehessen megszavaztatni” – magyarázta az RMDSZ elnöke.
A környezetvédelmi miniszternek harmadszor javasolt Korodi Attila kedden a kormány beiktatását megelőző parlamenti bizottsági meghallgatás után az MTI-nek elmondta: a verespataki aranybánya-beruházás jelenleg holtvágányon van, ezért nem tekinti prioritásnak.
Korodi Attila 2008-ban szerzett először képviselői mandátumot Hargita megyében, a 2012-es választásokon újból elnyerte, így jelenleg második törvényhozói mandátumát tölti. Korábban a román képviselőház külügyi bizottságának elnöki tisztségét is betöltötte.
