Egy hónapon belül annektálhatják az oroszok a Krímet

Londoni stratégiai elemzők szerint a Krím „kvázi függetlensége” továbbra is elvi lehetőség.

MD
2014. 03. 17. 6:27
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Függetlenségi nyilatkozatot fogadott el hétfőn rendkívüli ülésén a krími parlament, az indítványt a képviselők 85 százaléka támogatta – közölte a törvényhozás sajtószolgálata. Az elfogadott dokumentumban kiemelték: a parlament az immár független Krími Köztársaság képviseletében azzal a javaslattal fordult az Oroszországi Föderációhoz, hogy a területet új jogalanyként, köztársasági státussal vegyék fel a föderációba.

Moszkvában a lehető legrövidebb időn belül meghozzák azokat a döntéseket, amelyek lehetővé teszik a Krím Oroszországi Föderációhoz történő csatlakozását – közölte hétfőn reggel Szergej Nyeverov, az orosz alsóház, az állami duma alelnöke. Nyeverov, aki egyben a hatalmon lévő Egységes Oroszország párt elnökségi titkára, újságíróknak nyilatkozva úgy vélekedett: a vasárnap tartott krími népszavazás „eredményei világosan megmutatták, hogy a Krím lakosai kizárólag Oroszországon belül látják a jövőjüket, az emberek a nép újraegyesítésére szavaztak, amely (nép) mindig is együtt élt”.

„Az a tény, hogy ennyi ember vett részt és szavazott a Krím Oroszországhoz történő csatlakozására, önmagáért beszél. Ez válasz mindazoknak, akik ezekben a napokban megpróbálták megakadályozni, hogy a félsziget lakói maguk döntsenek a sorsukról, a saját és a gyermekeik jövőjéről” – mondta az orosz kormányzó párt politikusa. „Ez a jövő pedig közös – egy olyan országban, ahol betartják a törvényeket, ahol erős vezető van, amelynek elvi álláspontja lehetővé tette a történelmi igazságosság helyreállítását” – mondta végezetül Nyeverov.

Kétoldalú szerződéssel döntenek a Krím képviseletéről az orosz alsóházban, amelyet ratifikálásra be is terjesztenek a törvényhozásba – közölte hétfőn a duma másik alelnöke, Vlagyimir Vasziljev, az Egységes Oroszország frakcióvezetője. Szergej Zseleznyak, a duma harmadik alelnöke (Egységes Oroszország) hozzátette, hogy a szerződésben szerepel majd az államhatalmi szervek működésének és a képviseleti szervekben való részvétel összehangolásával kapcsolatos minden kérdés. A megállapodás tartalmaz továbbá átmeneti intézkedéseket is. Zseleznyak meggyőződését fejezte ki, hogy „optimális megoldást” találnak a félszigetnek nemcsak az állami dumában, hanem a felsőházban, a szövetségi tanácsban és a végrehajtó hatalom szerveiben való képviseletére is.

Szergej Satalov pénzügyminiszter-helyettes egy moszkvai üzleti konferencián nem zárta ki, hogy Moszkva különleges adórendszert ajánlhat fel a Krím számára, de további részleteket nem közölt.

Moszkva a helyzet és a reakciók rövid tanulmányozása után, várhatóan egy hónapon belül annektálja a Krím félszigetet – jósolták a londoni székhelyű Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport szakértői. A szakértők szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai válság eddigi szakaszában „gyors és agresszív” lépéseket tett, és nincs jele, hogy módosítana e taktikáján. Putyin erőteljes eltökéltségét akarja bemutatni hazai közönségének, és valószínűtlen, hogy hosszabb kivárással megkockáztatná a lendületvesztést – fogalmaznak az Eurasia elemzői. A Krím „kvázi függetlensége” és/vagy laza államszövetsége Oroszországgal továbbra is elvi lehetőség, ám Putyin elszántnak látszik arra, hogy „zsebre tegye a Krímet” – tették hozzá.

A ház szerint Oroszország könnyedén provokálhat Ukrajna térségében olyan erőszakcselekményeket, amelyeket aztán ürügyként használhat fel a beavatkozásra, főleg akkor, ha Putyin arra a következtetésre jut, hogy csak így lehet megakadályozni az ukrán politika nyugati orientálódását. Az Eurasia Group szakértői szerint azonban Kelet-Ukrajna katonai inváziójának és megszállásának mindent egybevetve olyan ára lenne vérontás és gazdasági károk formájában, ami végül várhatóan visszatartja az orosz elnököt ettől a lépéstől.

Az EU elítéli, hogy Oroszország katonai erővel megsértette Ukrajna szuverenitását és területi épségét. Azt követeli, hogy az orosz erőket vonják vissza a válság előtti állásaikba. Az EU-országok külügyminiszterei orosz vezetők elleni szankciós intézkedések meghozataláról kezdtek tanácskozást hétfőn Brüsszelben. A tanácskozáson Magyarországot Martonyi János külügyminiszter képviseli, aki az újságíróknak magyar részről is megerősítette azt az uniós álláspontot, miszerint ez a referendum jogellenes, illegitim, ellentétben áll az ukrán alkotmánnyal és a nemzetközi joggal. „Ellentétes az egyszerű logikával is, mert az embereknek nem volt valódi választásuk” – tette hozzá.

A cég szerint az EU-külügyminiszterek valószínűleg egyelőre meglehetősen enyhe szankciókról döntenek, köztük orosz illetékesek beutazási tilalmáról és külföldön tartott vagyoneszközeik befagyasztásáról. A listán jó eséllyel olyanok szerepelnek majd, akik közvetlenül részesei a hatalom megragadásának a Krímben, de Putyin néhány közelebbi munkatársát is érinthetik az EU-szankciók. Az Egyesült Államok emellett felgyorsíthatja a pénzmosással vagy alvilági kapcsolatokkal gyanúsított „prominens oroszok” elleni vádemelési eljárásokat. „Iráni stílusú”, súlyos gazdasági szankciókat csak arra az esetre valószínűsítenek, ha Oroszország katonai inváziót hajt végre Kelet-Ukrajnában.

A ház forgatókönyve szerint Oroszország várhatóan szintén beutazási tilalmakkal válaszol a következő napokban, főleg olyan amerikaiak esetében, akiknek tevékenysége kapcsolódik például a guantánamói börtöntáborhoz. Nagyon kevés amerikai és uniós állampolgárnak vannak azonban pénzügyi eszközei Oroszországban, így Moszkva várhatóan valamilyen „aszimmetrikus” szankciókhoz folyamodik a nyugati vagyonbefagyasztások ellenlépéseként. Ez jelentheti egyes fegyverzetkorlátozási megállapodások végrehajtásának felfüggesztését vagy az Oroszországban tevékenykedő nyugati vállalatok munkájának nehezítését – áll az Eurasia előrejelzésében.

Ismert, március 16-án tartottak népszavazást a Krímben az Oroszországhoz való csatlakozásról. A népszavazáson részt vevők 96,77 százaléka támogatta a végleges adatok szerint azt, hogy az autonóm terület csatlakozzon Oroszországhoz – közölte hétfőn Mihajlo Malisev, a helyi parlament referendumot szervező bizottságának elnöke. A tisztviselő újságíróknak elmondta, 1 233 002 ember mondott igent a csatlakozásra, ami százalékos arányban 96,77 százalékot jelent. A részvételi arány 83,1 százalékos (1 274 096 szavazó) volt. Hozzátette, hogy az adatok nem tartalmazzák a Szevasztopolban leadott voksokat. Az eredmények megerősítették a szavazóhelyiségek bezárása után közölt közvélemény-kutatási eredményeket.

A krími Szevasztopol külön jogalanyként csatlakozik az Oroszországi Föderációhoz – döntött hétfőn rendkívüli ülésén, egyhangúlag meghozott döntésében a városi tanács. A testület megerősítette a vasárnapi népszavazás végleges eredményét, amely szerint az eddig is külön jogállású (megyei jogú) város leszavazott lakosainak 95,6 százaléka támogatta a csatlakozást Oroszországhoz. A részvételi arány egyelőre nem ismert. A városi tanács ezzel egy időben felhatalmazta Olekszij Csalovot, a város egyeztető tanácsának vezetőjét, hogy aláírja a csatlakozásról szóló megállapodást Oroszországgal.

A nyugati országok már korábban bejelentették, hogy nem fogadják el a népszavazás eredményeit. Barack Obama amerikai elnök Vlagyimir Putyin orosz államfővel folytatott telefonbeszélgetésén úgy fogalmazott, hogy Washington soha nem fogja törvényesnek elismerni a népszavazást. Egyúttal újabb szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen. Az új ukrán vezetés is cirkusznak minősítette a referendumot. Putyin viszont – az Obamával folytatott beszélgetésen – azt hangoztatta, hogy a népszavazás teljes egészében megfelelt a nemzetközi jogszabályoknak.

A japán kormány szóvivője kijelentette, hogy Tokió nem fogadja el a népszavazás eredményét. Egyúttal arra szólította Oroszországot, hogy tartsa magát a nemzetközi jogszabályokhoz, és tartsa tiszteletben Ukrajna szuverenitását és területi egységét. Japán az ukrán válság kérdésében továbbra is együttműködik a nagyhatalmak hetes csoportjához (G7) tartozó többi országgal – szögezte le a szóvivő. A szintén a Hetekhez tartozó Kanada miniszterelnöke, Stephen Harper ottawai közleményében törvénytelennek minősítette a népszavazást. Úgy vélte, hogy Oroszország „illegálisan elfoglalta” a Krímet, és a szavazás eredménye „pusztán az orosz katonai ellenőrzést tükrözi”.

A grúz külügyminisztérium közleményében tudatta, hogy nem fogadja el a krími népszavazás eredményét. A dokumentum szerint Tbiliszi „ismételten rögzíti, hogy támogatja Ukrajna szuverenitását és területi épségét”.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.