Egy hónapon belül annektálhatják az oroszok a Krímet

Londoni stratégiai elemzők szerint a Krím „kvázi függetlensége” továbbra is elvi lehetőség.

Függetlenségi nyilatkozatot fogadott el hétfőn rendkívüli ülésén a krími parlament, az indítványt a képviselők 85 százaléka támogatta – közölte a törvényhozás sajtószolgálata. Az elfogadott dokumentumban kiemelték: a parlament az immár független Krími Köztársaság képviseletében azzal a javaslattal fordult az Oroszországi Föderációhoz, hogy a területet új jogalanyként, köztársasági státussal vegyék fel a föderációba.

Moszkvában a lehető legrövidebb időn belül meghozzák azokat a döntéseket, amelyek lehetővé teszik a Krím Oroszországi Föderációhoz történő csatlakozását – közölte hétfőn reggel Szergej Nyeverov, az orosz alsóház, az állami duma alelnöke. Nyeverov, aki egyben a hatalmon lévő Egységes Oroszország párt elnökségi titkára, újságíróknak nyilatkozva úgy vélekedett: a vasárnap tartott krími népszavazás „eredményei világosan megmutatták, hogy a Krím lakosai kizárólag Oroszországon belül látják a jövőjüket, az emberek a nép újraegyesítésére szavaztak, amely (nép) mindig is együtt élt”.

„Az a tény, hogy ennyi ember vett részt és szavazott a Krím Oroszországhoz történő csatlakozására, önmagáért beszél. Ez válasz mindazoknak, akik ezekben a napokban megpróbálták megakadályozni, hogy a félsziget lakói maguk döntsenek a sorsukról, a saját és a gyermekeik jövőjéről” – mondta az orosz kormányzó párt politikusa. „Ez a jövő pedig közös – egy olyan országban, ahol betartják a törvényeket, ahol erős vezető van, amelynek elvi álláspontja lehetővé tette a történelmi igazságosság helyreállítását” – mondta végezetül Nyeverov.

Kétoldalú szerződéssel döntenek a Krím képviseletéről az orosz alsóházban, amelyet ratifikálásra be is terjesztenek a törvényhozásba – közölte hétfőn a duma másik alelnöke, Vlagyimir Vasziljev, az Egységes Oroszország frakcióvezetője. Szergej Zseleznyak, a duma harmadik alelnöke (Egységes Oroszország) hozzátette, hogy a szerződésben szerepel majd az államhatalmi szervek működésének és a képviseleti szervekben való részvétel összehangolásával kapcsolatos minden kérdés. A megállapodás tartalmaz továbbá átmeneti intézkedéseket is. Zseleznyak meggyőződését fejezte ki, hogy „optimális megoldást” találnak a félszigetnek nemcsak az állami dumában, hanem a felsőházban, a szövetségi tanácsban és a végrehajtó hatalom szerveiben való képviseletére is.

Szergej Satalov pénzügyminiszter-helyettes egy moszkvai üzleti konferencián nem zárta ki, hogy Moszkva különleges adórendszert ajánlhat fel a Krím számára, de további részleteket nem közölt.

Moszkva a helyzet és a reakciók rövid tanulmányozása után, várhatóan egy hónapon belül annektálja a Krím félszigetet – jósolták a londoni székhelyű Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport szakértői. A szakértők szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai válság eddigi szakaszában „gyors és agresszív” lépéseket tett, és nincs jele, hogy módosítana e taktikáján. Putyin erőteljes eltökéltségét akarja bemutatni hazai közönségének, és valószínűtlen, hogy hosszabb kivárással megkockáztatná a lendületvesztést – fogalmaznak az Eurasia elemzői. A Krím „kvázi függetlensége” és/vagy laza államszövetsége Oroszországgal továbbra is elvi lehetőség, ám Putyin elszántnak látszik arra, hogy „zsebre tegye a Krímet” – tették hozzá.

A ház szerint Oroszország könnyedén provokálhat Ukrajna térségében olyan erőszakcselekményeket, amelyeket aztán ürügyként használhat fel a beavatkozásra, főleg akkor, ha Putyin arra a következtetésre jut, hogy csak így lehet megakadályozni az ukrán politika nyugati orientálódását. Az Eurasia Group szakértői szerint azonban Kelet-Ukrajna katonai inváziójának és megszállásának mindent egybevetve olyan ára lenne vérontás és gazdasági károk formájában, ami végül várhatóan visszatartja az orosz elnököt ettől a lépéstől.

Az EU elítéli, hogy Oroszország katonai erővel megsértette Ukrajna szuverenitását és területi épségét. Azt követeli, hogy az orosz erőket vonják vissza a válság előtti állásaikba. Az EU-országok külügyminiszterei orosz vezetők elleni szankciós intézkedések meghozataláról kezdtek tanácskozást hétfőn Brüsszelben. A tanácskozáson Magyarországot Martonyi János külügyminiszter képviseli, aki az újságíróknak magyar részről is megerősítette azt az uniós álláspontot, miszerint ez a referendum jogellenes, illegitim, ellentétben áll az ukrán alkotmánnyal és a nemzetközi joggal. „Ellentétes az egyszerű logikával is, mert az embereknek nem volt valódi választásuk” – tette hozzá.

A cég szerint az EU-külügyminiszterek valószínűleg egyelőre meglehetősen enyhe szankciókról döntenek, köztük orosz illetékesek beutazási tilalmáról és külföldön tartott vagyoneszközeik befagyasztásáról. A listán jó eséllyel olyanok szerepelnek majd, akik közvetlenül részesei a hatalom megragadásának a Krímben, de Putyin néhány közelebbi munkatársát is érinthetik az EU-szankciók. Az Egyesült Államok emellett felgyorsíthatja a pénzmosással vagy alvilági kapcsolatokkal gyanúsított „prominens oroszok” elleni vádemelési eljárásokat. „Iráni stílusú”, súlyos gazdasági szankciókat csak arra az esetre valószínűsítenek, ha Oroszország katonai inváziót hajt végre Kelet-Ukrajnában.

A ház forgatókönyve szerint Oroszország várhatóan szintén beutazási tilalmakkal válaszol a következő napokban, főleg olyan amerikaiak esetében, akiknek tevékenysége kapcsolódik például a guantánamói börtöntáborhoz. Nagyon kevés amerikai és uniós állampolgárnak vannak azonban pénzügyi eszközei Oroszországban, így Moszkva várhatóan valamilyen „aszimmetrikus” szankciókhoz folyamodik a nyugati vagyonbefagyasztások ellenlépéseként. Ez jelentheti egyes fegyverzetkorlátozási megállapodások végrehajtásának felfüggesztését vagy az Oroszországban tevékenykedő nyugati vállalatok munkájának nehezítését – áll az Eurasia előrejelzésében.

Ismert, március 16-án tartottak népszavazást a Krímben az Oroszországhoz való csatlakozásról. A népszavazáson részt vevők 96,77 százaléka támogatta a végleges adatok szerint azt, hogy az autonóm terület csatlakozzon Oroszországhoz – közölte hétfőn Mihajlo Malisev, a helyi parlament referendumot szervező bizottságának elnöke. A tisztviselő újságíróknak elmondta, 1 233 002 ember mondott igent a csatlakozásra, ami százalékos arányban 96,77 százalékot jelent. A részvételi arány 83,1 százalékos (1 274 096 szavazó) volt. Hozzátette, hogy az adatok nem tartalmazzák a Szevasztopolban leadott voksokat. Az eredmények megerősítették a szavazóhelyiségek bezárása után közölt közvélemény-kutatási eredményeket.

A krími Szevasztopol külön jogalanyként csatlakozik az Oroszországi Föderációhoz – döntött hétfőn rendkívüli ülésén, egyhangúlag meghozott döntésében a városi tanács. A testület megerősítette a vasárnapi népszavazás végleges eredményét, amely szerint az eddig is külön jogállású (megyei jogú) város leszavazott lakosainak 95,6 százaléka támogatta a csatlakozást Oroszországhoz. A részvételi arány egyelőre nem ismert. A városi tanács ezzel egy időben felhatalmazta Olekszij Csalovot, a város egyeztető tanácsának vezetőjét, hogy aláírja a csatlakozásról szóló megállapodást Oroszországgal.

A nyugati országok már korábban bejelentették, hogy nem fogadják el a népszavazás eredményeit. Barack Obama amerikai elnök Vlagyimir Putyin orosz államfővel folytatott telefonbeszélgetésén úgy fogalmazott, hogy Washington soha nem fogja törvényesnek elismerni a népszavazást. Egyúttal újabb szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen. Az új ukrán vezetés is cirkusznak minősítette a referendumot. Putyin viszont – az Obamával folytatott beszélgetésen – azt hangoztatta, hogy a népszavazás teljes egészében megfelelt a nemzetközi jogszabályoknak.

A japán kormány szóvivője kijelentette, hogy Tokió nem fogadja el a népszavazás eredményét. Egyúttal arra szólította Oroszországot, hogy tartsa magát a nemzetközi jogszabályokhoz, és tartsa tiszteletben Ukrajna szuverenitását és területi egységét. Japán az ukrán válság kérdésében továbbra is együttműködik a nagyhatalmak hetes csoportjához (G7) tartozó többi országgal – szögezte le a szóvivő. A szintén a Hetekhez tartozó Kanada miniszterelnöke, Stephen Harper ottawai közleményében törvénytelennek minősítette a népszavazást. Úgy vélte, hogy Oroszország „illegálisan elfoglalta” a Krímet, és a szavazás eredménye „pusztán az orosz katonai ellenőrzést tükrözi”.

A grúz külügyminisztérium közleményében tudatta, hogy nem fogadja el a krími népszavazás eredményét. A dokumentum szerint Tbiliszi „ismételten rögzíti, hogy támogatja Ukrajna szuverenitását és területi épségét”.