A helyi politológiai és szociológiai intézet munkatársai által több mint 200 szavazókörnél végzett felmérés szerint a választók 7 százaléka adta arra a szavazatát, hogy a Krími Autonóm Terület Ukrajna része maradjon. Helyi idő szerint este 8 órakor zártak a szavazókörök. A választási részvételi arány este 6 órakor 73,4 százalék volt. A referendum – amelynek kimenetelét kevesen kétlik, legitimitását viszont annál többen megkérdőjelezik – fordulópontot jelenthet a hónapok óta húzódó ukrán válságban.
A Krími Autonóm Köztársaság hétfőn hivatalosan kérvényezni fogja Oroszországhoz való csatlakozását – jelentette be Szerhij Akszjonov krími kormányfő vasárnap este a Twitteren. A krími parlament hétfőn rendkívüli ülést tart, hogy elfogadja a hivatalos kérvényt az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozásra – közölte Akszjonov. A krími fővárosban, Szimferopolban, illetve Szevasztopolban több ezren tódultak az utcákra vasárnap este, hogy megünnepeljék a népszavazás várható eredményét, amely szerint a szavazók túlnyomó többsége támogatta, hogy az Ukrajnához tartozó autonóm terület Oroszországhoz csatlakozzon – jelentette a helyszínről az AFP hírügynökség.
A két nagyvárosban többen orosz és krími zászlókat lengettek a tömegben. Szevasztopolban hagyományos orosz táncokat adtak elő az utcákon. A Kriminform helyi hírügynökség megrendelésére készült exit poll szerint a népszavazás résztvevőinek 93 százaléka támogatta, hogy a Krím félsziget Oroszországhoz csatlakozzon, és csak a választók 7 százaléka adta arra a szavazatát, hogy a Krími Autonóm Köztársaság Ukrajna része maradjon.
A Fehér Ház nem fogadja el a krími népszavazást. Washington ismételten leszögezte, hogy Oroszország megfizeti a krími katonai beavatkozás árát, ami nemcsak az ellene hozott szankciókban nyilvánul majd meg, hanem a bizonytalanság növekedésében is. „Már rég túlhaladtunk azokon az időkön, amikor a nemzetközi közösség csöndben marad, amíg egy ország erővel elfoglalja egy másik területét” – hangsúlyozta Jay Carney fehér házi szóvivő abban a közleményében, amelyet vasárnap, alig néhány perccel a krími népszavazás befejezése után adott ki.
Vlagyimir Putyin orosz államfő vasárnap azt mondta Barack Obama amerikai elnöknek, hogy a nemzetközi jognak teljes egészében megfelelt a népszavazás. A Kreml közleménye szerint a telefonbeszélgetésen Putyin egyúttal aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az ukrán hatóságok nem tudnak gátat szabni az orosz ajkúak elleni erőszaknak, amelyet „szélsőséges nacionalisták és radikális csoportok” gerjesztenek.
Az orosz elnök úgy vélte, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) Ukrajna teljes területére megfigyelőket kellene küldenie. Hangsúlyozta azt is: a nézeteltérések ellenére Moszkvának és Washingtonnak közösen kell dolgoznia azon, hogy Ukrajnában stabilizálódjon a helyzet.
Jogellenesnek minősítették vasárnap uniós csúcsvezetők a helyi oroszbarát vezetés által kiírt népszavazást, és egyúttal jelezték: az EU-országok külügyminiszterei hétfőn további intézkedésekről döntenek. Magyarország Külügyminisztériuma is kijelentette illegitimnek és jogellenesnek tartja a március 16-án a Krími Autonóm Köztársaságban megtartott, Ukrajna alkotmányát sértő népszavazást és annak eredményét. A tárca által vasárnap az MTI-nek küldött közleményben azt írták, a népszavazás nem lehet alap a Krím státuszának megváltoztatásához.
