„Mindet megtaláljuk egy éven, két éven belül, ukrán és nemzetközi bíróságok elé állítjuk őket. Forró lesz a lábuk alatt a talaj. A világon nem lesz hely, ahol szabadnak éreznék magukat, és Oroszország nem védi meg őket” – hangoztatta a kormányfő. Hangsúlyozta, hogy eljön az idő, amikor azoknak, akik most az orosz automata fegyverek védelmében biztonságban érzik magukat, felelniük kell az alkotmányos rend megdöntésére tett kísérletükért. A miniszterelnök a kormányülésen bejelentette, hogy újabb 6,8 milliárd hrivnyát, azaz körülbelül 170 milliárd forintot különítenek el védelmi célokra a határőrség és a belügyi egységek számára. Ezt elsősorban szociális programok leállításából fedezik. Ígéretet tett arra, hogy a programokat felújítják, amint „megvédték az országot és újra növekedésnek indul a gazdaság”.
Népszavazást tartanak ma a Krímben a dél-ukrajnai félsziget hovatartozásáról. A referendum – amelynek kimenetelét kevesen kétlik, legitimitását viszont annál többen megkérdőjelezik – fordulópontot jelenthet a hónapok óta húzódó ukrán válságban.
Orosz vétó a nyugati hatalmak határozata ellen
Ihor Tenjuh védelmi miniszter közölte, hogy Ukrajna és Oroszország megállapodott abban, hogy március 21-ig az orosz katonák nem tartják blokád alatt az ukrán katonai egységeket. Szavai szerint ez idő alatt az ukrán katonák feltöltik tartalékaikat. A miniszter adatai alapján jelenleg mintegy 21,5 ezer orosz katona tartózkodik a Krímben. „Az Oroszországi Föderáció folytatja katonai jelenlétének növelését a Krími Autonóm Köztársaság területén annak érdekében, hogy számára kedvező feltételeket teremtsen a Krím hozzá történő csatlakozásáról szóló úgynevezett népszavazás eredményének törvényessé tételéhez” – jelentette ki. Hozzátette, hogy a krími ukrán katonai egységek teljes készültségben vannak. Arszen Avakov belügyminiszter a kormány ülésén közölte, hogy március végéig 10-15 ezer személyt hívnak be a nemrég újra megalakított Nemzeti Gárda kötelékébe.
Jogellenesnek minősítették vasárnap uniós csúcsvezetők az Ukrajnához tartozó Krím félsziget jövőbeli jogállásáról a helyi oroszbarát vezetés által kiírt népszavazást, és egyúttal jelezték: az EU-országok külügyminiszterei hétfőn további intézkedésekről döntenek.
Időközben oroszbarát tüntetők megostromolták és hatalmukba kerítették vasárnap a donyecki ügyészség épületét, követelve a letartóztatott Pavlo Hubarjov önjelölt megyei kormányzó elengedését. A tüntetők letépték az épület előcsarnokában az ukrán zászlót, és orosz lobogót tűztek ki az ügyészség tetejére. Egyes hírek szerint az épületben van a megyei vezetés. A tiltakozók azt gondolják, hogy Szerhij Taruta kormányzó is bent tartózkodik. Azt követelik, hogy a hatóságok engedjék szabadon Pavlo Hubarjovot, és helyezzék vissza a megyei ügyészség élére a menesztett Roman Romanovicsot. A tiltakozók Oroszországot, Hubarjovot és a Berkut szétoszlatott rendőrségi rohamosztagot éltető jelszavakat skandáltak, és azt harsogták, hogy „a rendőrség a néppel van”.
Mintegy negyven orosz katona négy páncélozott szállító harcjárművel útzárat állított fel a Krími Autonóm Köztársaság határában, a Herszon megyében lévő Sztrilkove településnél – közölte vasárnap az ukrán határőrszolgálat. A közlés szerint orosz katonák a helyi gázszivattyú-állomásnál és a fekete-tengeri Csornomornaftohaz állami vállalat gáztárolójánál tartják állásukat.
Eközben Ukrajna legkeletibb megyéjének székhelyén, Luhanszkban helyi oroszbarát aktivisták állítólag feltartóztattak egy ukrán katonai vonatszerelvényt. A Facebook közösségi portálon megjelentetett közlemény szerint jelenleg a városban 24 tank, 16 páncélozott harcjármű, négy gyalogsági harcjármű és tábori konyhák vannak. Állításuk szerint mintegy ezer kijevi rendőr tartózkodik a városban, akik három csoportra osztva lőfegyverekkel az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU), a megyei adminisztráció és a belügyminisztérium megyei épülete tetején foglaltak el állásokat.
A magyar Külügyminisztérium illegitimnek és jogellenesnek tartja a március 16-án a Krími Autonóm Köztársaságban megtartott, Ukrajna alkotmányát sértő népszavazást és annak eredményét. A tárca által vasárnap az MTI-nek küldött közleményben azt írták, a népszavazás nem lehet alap a Krím státuszának megváltoztatásához. A magyar tárca felhívással fordul az ukrajnai válságban érintett valamennyi félhez annak érdekében, hogy „tartózkodjanak az olyan provokatív lépésektől, amelyek a feszültség növekedéséhez és erőszak alkalmazásához vezethetnek, beleértve az Ukrajna területén élő nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségek – hangsúlyosan a Magyarország számára kiemelten fontos kárpátaljai magyar közösség – biztonságérzetét és jogbiztonságát veszélyeztető döntéseket”. Közölték, sürgetik az orosz felet, hogy további lépésekkel ne élezze a válságot, hanem annak rendezése érdekében mielőbb kezdjen tárgyalásokat az ukrán kormánnyal, kihasználva a nemzetközi közvetítésre vonatkozó felajánlásban rejlő lehetőségeket is.
