Ukrajna fegyverekre költ szociális programok helyett

Körülbelül 170 milliárd forintnak megfelelő összeget különítenek el védelmi célokra.

Időközben oroszbarát tüntetők megostromolták és hatalmukba kerítették vasárnap a donyecki ügyészség épületét, követelve a letartóztatott Pavlo Hubarjov önjelölt megyei kormányzó elengedését. A tüntetők letépték az épület előcsarnokában az ukrán zászlót, és orosz lobogót tűztek ki az ügyészség tetejére. Egyes hírek szerint az épületben van a megyei vezetés. A tiltakozók azt gondolják, hogy Szerhij Taruta kormányzó is bent tartózkodik. Azt követelik, hogy a hatóságok engedjék szabadon Pavlo Hubarjovot, és helyezzék vissza a megyei ügyészség élére a menesztett Roman Romanovicsot. A tiltakozók Oroszországot, Hubarjovot és a Berkut szétoszlatott rendőrségi rohamosztagot éltető jelszavakat skandáltak, és azt harsogták, hogy „a rendőrség a néppel van”.

Mintegy negyven orosz katona négy páncélozott szállító harcjárművel útzárat állított fel a Krími Autonóm Köztársaság határában, a Herszon megyében lévő Sztrilkove településnél – közölte vasárnap az ukrán határőrszolgálat. A közlés szerint orosz katonák a helyi gázszivattyú-állomásnál és a fekete-tengeri Csornomornaftohaz állami vállalat gáztárolójánál tartják állásukat.

Eközben Ukrajna legkeletibb megyéjének székhelyén, Luhanszkban helyi oroszbarát aktivisták állítólag feltartóztattak egy ukrán katonai vonatszerelvényt. A Facebook közösségi portálon megjelentetett közlemény szerint jelenleg a városban 24 tank, 16 páncélozott harcjármű, négy gyalogsági harcjármű és tábori konyhák vannak. Állításuk szerint mintegy ezer kijevi rendőr tartózkodik a városban, akik három csoportra osztva lőfegyverekkel az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU), a megyei adminisztráció és a belügyminisztérium megyei épülete tetején foglaltak el állásokat.

A magyar Külügyminisztérium illegitimnek és jogellenesnek tartja a március 16-án a Krími Autonóm Köztársaságban megtartott, Ukrajna alkotmányát sértő népszavazást és annak eredményét. A tárca által vasárnap az MTI-nek küldött közleményben azt írták, a népszavazás nem lehet alap a Krím státuszának megváltoztatásához. A magyar tárca felhívással fordul az ukrajnai válságban érintett valamennyi félhez annak érdekében, hogy „tartózkodjanak az olyan provokatív lépésektől, amelyek a feszültség növekedéséhez és erőszak alkalmazásához vezethetnek, beleértve az Ukrajna területén élő nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségek – hangsúlyosan a Magyarország számára kiemelten fontos kárpátaljai magyar közösség – biztonságérzetét és jogbiztonságát veszélyeztető döntéseket”. Közölték, sürgetik az orosz felet, hogy további lépésekkel ne élezze a válságot, hanem annak rendezése érdekében mielőbb kezdjen tárgyalásokat az ukrán kormánnyal, kihasználva a nemzetközi közvetítésre vonatkozó felajánlásban rejlő lehetőségeket is.