Ukrajna fegyverekre költ szociális programok helyett

Körülbelül 170 milliárd forintnak megfelelő összeget különítenek el védelmi célokra.

„Mindet megtaláljuk egy éven, két éven belül, ukrán és nemzetközi bíróságok elé állítjuk őket. Forró lesz a lábuk alatt a talaj. A világon nem lesz hely, ahol szabadnak éreznék magukat, és Oroszország nem védi meg őket” – hangoztatta a kormányfő. Hangsúlyozta, hogy eljön az idő, amikor azoknak, akik most az orosz automata fegyverek védelmében biztonságban érzik magukat, felelniük kell az alkotmányos rend megdöntésére tett kísérletükért. A miniszterelnök a kormányülésen bejelentette, hogy újabb 6,8 milliárd hrivnyát, azaz körülbelül 170 milliárd forintot különítenek el védelmi célokra a határőrség és a belügyi egységek számára. Ezt elsősorban szociális programok leállításából fedezik. Ígéretet tett arra, hogy a programokat felújítják, amint „megvédték az országot és újra növekedésnek indul a gazdaság”.

Népszavazást tartanak ma a Krímben a dél-ukrajnai félsziget hovatartozásáról. A referendum – amelynek kimenetelét kevesen kétlik, legitimitását viszont annál többen megkérdőjelezik – fordulópontot jelenthet a hónapok óta húzódó ukrán válságban.

Orosz vétó a nyugati hatalmak határozata ellen

Ihor Tenjuh védelmi miniszter közölte, hogy Ukrajna és Oroszország megállapodott abban, hogy március 21-ig az orosz katonák nem tartják blokád alatt az ukrán katonai egységeket. Szavai szerint ez idő alatt az ukrán katonák feltöltik tartalékaikat. A miniszter adatai alapján jelenleg mintegy 21,5 ezer orosz katona tartózkodik a Krímben. „Az Oroszországi Föderáció folytatja katonai jelenlétének növelését a Krími Autonóm Köztársaság területén annak érdekében, hogy számára kedvező feltételeket teremtsen a Krím hozzá történő csatlakozásáról szóló úgynevezett népszavazás eredményének törvényessé tételéhez” – jelentette ki. Hozzátette, hogy a krími ukrán katonai egységek teljes készültségben vannak. Arszen Avakov belügyminiszter a kormány ülésén közölte, hogy március végéig 10-15 ezer személyt hívnak be a nemrég újra megalakított Nemzeti Gárda kötelékébe.

Jogellenesnek minősítették vasárnap uniós csúcsvezetők az Ukrajnához tartozó Krím félsziget jövőbeli jogállásáról a helyi oroszbarát vezetés által kiírt népszavazást, és egyúttal jelezték: az EU-országok külügyminiszterei hétfőn további intézkedésekről döntenek.

Időközben oroszbarát tüntetők megostromolták és hatalmukba kerítették vasárnap a donyecki ügyészség épületét, követelve a letartóztatott Pavlo Hubarjov önjelölt megyei kormányzó elengedését. A tüntetők letépték az épület előcsarnokában az ukrán zászlót, és orosz lobogót tűztek ki az ügyészség tetejére. Egyes hírek szerint az épületben van a megyei vezetés. A tiltakozók azt gondolják, hogy Szerhij Taruta kormányzó is bent tartózkodik. Azt követelik, hogy a hatóságok engedjék szabadon Pavlo Hubarjovot, és helyezzék vissza a megyei ügyészség élére a menesztett Roman Romanovicsot. A tiltakozók Oroszországot, Hubarjovot és a Berkut szétoszlatott rendőrségi rohamosztagot éltető jelszavakat skandáltak, és azt harsogták, hogy „a rendőrség a néppel van”.

Mintegy negyven orosz katona négy páncélozott szállító harcjárművel útzárat állított fel a Krími Autonóm Köztársaság határában, a Herszon megyében lévő Sztrilkove településnél – közölte vasárnap az ukrán határőrszolgálat. A közlés szerint orosz katonák a helyi gázszivattyú-állomásnál és a fekete-tengeri Csornomornaftohaz állami vállalat gáztárolójánál tartják állásukat.

Eközben Ukrajna legkeletibb megyéjének székhelyén, Luhanszkban helyi oroszbarát aktivisták állítólag feltartóztattak egy ukrán katonai vonatszerelvényt. A Facebook közösségi portálon megjelentetett közlemény szerint jelenleg a városban 24 tank, 16 páncélozott harcjármű, négy gyalogsági harcjármű és tábori konyhák vannak. Állításuk szerint mintegy ezer kijevi rendőr tartózkodik a városban, akik három csoportra osztva lőfegyverekkel az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU), a megyei adminisztráció és a belügyminisztérium megyei épülete tetején foglaltak el állásokat.

A magyar Külügyminisztérium illegitimnek és jogellenesnek tartja a március 16-án a Krími Autonóm Köztársaságban megtartott, Ukrajna alkotmányát sértő népszavazást és annak eredményét. A tárca által vasárnap az MTI-nek küldött közleményben azt írták, a népszavazás nem lehet alap a Krím státuszának megváltoztatásához. A magyar tárca felhívással fordul az ukrajnai válságban érintett valamennyi félhez annak érdekében, hogy „tartózkodjanak az olyan provokatív lépésektől, amelyek a feszültség növekedéséhez és erőszak alkalmazásához vezethetnek, beleértve az Ukrajna területén élő nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségek – hangsúlyosan a Magyarország számára kiemelten fontos kárpátaljai magyar közösség – biztonságérzetét és jogbiztonságát veszélyeztető döntéseket”. Közölték, sürgetik az orosz felet, hogy további lépésekkel ne élezze a válságot, hanem annak rendezése érdekében mielőbb kezdjen tárgyalásokat az ukrán kormánnyal, kihasználva a nemzetközi közvetítésre vonatkozó felajánlásban rejlő lehetőségeket is.