Az EU-tagországok külügyminiszterei hétfőn 21 főt – 13 oroszországi orosz, valamint 8 krími oroszbarát tisztségviselőt – helyeztek a feketelistára. Az új nevekről nem árult el többet az Európai Tanács elnöke, mindössze annyit mondott, hogy a tagállamok uniós nagykövetei pénteken öntik végső formába a jogszabályt, és az új nevek között vannak „igazán magas rangúak” is.
Van Rompuy azt is megerősítette, hogy az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői úgy döntöttek: lemondják a következő, júniusra tervezett uniós-orosz csúcstalálkozót, és a tagállamok kétoldalú csúcstalálkozói is elmaradnak Oroszországgal.
„Ha a konfliktust nem sikerül békés eszközökkel rendezni, vagy ha Oroszország bármilyen lépést tesz Ukrajna destabilizálására, annak messzemenő következményei lesznek” – közölte a volt belga miniszterelnök, ám erről mindössze annyit árult el, hogy széles körű gazdasági büntetőintézkedésekről lesz szó, ahogyan arról két héttel ezelőtti rendkívüli csúcstalálkozójukon megállapodtak az uniós vezetők.
Van Rompuy mondott sokkal többet arról, minek kell történnie ahhoz, hogy az EU a vagyonbefagyasztások és beutazási tilalmakat követően e harmadik szakaszába léptesse a Moszkvával szembeni szankciókat. Mint fogalmazott, az Európai Unió nem fogja egyszerre minden lapját kiteríteni; bármi történik is, bármilyen incidensre kerül sor, meg fogják vizsgálni, van-e olyan mértékű, amely indokolja a széles körű gazdasági büntetőintézkedések alkalmazását.
A tanács elnöke azt is bejelentette: a tagállamok vezetői hivatalosan felhatalmazást adtak az Európai Bizottságnak arra, hogy vizsgálja meg, a gazdaság egyes területein milyen szankciókat lehet alkalmazni Oroszországgal szemben, és azok milyen hatást érnének el. „A szankciók nem a megtorlást szolgálják, hanem a külpolitika eszközei, nem öncélúak, hanem valamilyen cél elérését szolgálják. A mi célunk, hogy feltartóztassuk Oroszország lépéseit Ukrajnával szemben, hogy helyreállítsuk Ukrajna szuverenitását, ehhez pedig tárgyalásos megoldásra van szükség” – fogalmazott.
Herman Van Rompuy egyúttal további alkotmányos reformot sürgetett Ukrajnában, s világossá tette, hogy a kijevi kormánynak minden érintett nézőpontját figyelembe kell vennie, mert Ukrajna „sokszínű nemzet”, és tiszteletben kell tartani az országban élő összes nemzeti kisebbség jogait.
Az EU állam- és kormányfőinek testülete mielőbbi megállapodást sürget egy ukrajnai EBESZ-misszióról, egyúttal pedig felkéri az EU külügyi főképviselőjét, hogy dolgozza ki, az unió hogyan vehet részt ebben. Ha nem sikerül egyezségre jutni egy EBESZ-misszióról, az EU saját küldöttséget indít majd Ukrajnába – tudatta Van Rompuy. „Mindannyiunknak meg kell őriznünk a hidegvérünket. A cél a konfliktus enyhítése és a politikai megoldás a nemzetközi jog tiszteletben tartása mellett” – hangoztatta.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke arra az álláspontra helyezkedett, hogy a tagállamok vezetői nagyon világosan fogalmaztak az este folyamán elfogadott zárónyilatkozatban: arra kérik a bizottságot, hogy vizsgálja meg a Krím annektálásának jogi következményeit, és „tegyen javaslatot gyorsan alkalmazható gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi korlátozásokra a Krím vonatkozásában”.
A bizottság elnöke arra is kitért, hogy a végrehajtó testület lehetséges célzott intézkedéseket készít elő arra az esetre, ha „Oroszország bármilyen további lépést tesz Ukrajna destabilizálására, ami további messzemenő következményekkel lenne az Európai Unió és az Oroszországi Föderáció közötti kétoldalú kapcsolatokra a gazdaság területének széles skáláján”. Ezek a célzott intézkedések Barroso szerint világossá tehetik Moszkva számára, hogy lépései elfogadhatatlanok.
Olyan orosz és ukrán személyekkel egészítették ki az uniós vízumtilalommal és vagyonbefagyasztással sújtottak uniós feketelistáját, akik tevőlegesen hozzájárultak a Krím félsziget Oroszországhoz csatolásához – közölte Francois Hollande francia köztársasági elnök Brüsszelben, a brüsszeli EU-csúcsértekezlet munkavacsorája után tartott sajtótájékoztatóján. „Oroszországnak meg kell értenie, hogy így nem folytathatja tovább, és rá kell találnia a párbeszéd útjára” – mondta Hollande.
Az EU-országok állam-, illetve kormányfői felkérték az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki széles körű gazdasági szankciókat Oroszország ellen arra az esetre, ha tovább mélyülne az ukrajnai válság – közölte Angela Merkel német kancellár brüsszeli sajtótájékoztatóján.
Merkel szerint az uniós javaslattevő-végrehajtó intézménynek azt kell felmérnie, hogy mely területeken rendelhetők el gazdasági korlátozó intézkedések, ha a konfliktus továbbterjed vagy tovább destabilizálódik a helyzet.
A kancellár arról is beszámolt, hogy az EU kész pénzügyi támogatást nyújtani az új ukrán kormányzatnak, ha megállapodásra tud jutni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Merkel szerint az Ukrajna és az IMF közti tárgyalásokon már érdemi haladást sikerült elérni, így a megállapodás hamarosan várható.
