Az EU-tagországok külügyminiszterei hétfőn 21 főt – 13 oroszországi orosz, valamint 8 krími oroszbarát tisztségviselőt – helyeztek a feketelistára. Az új nevekről nem árult el többet az Európai Tanács elnöke, mindössze annyit mondott, hogy a tagállamok uniós nagykövetei pénteken öntik végső formába a jogszabályt, és az új nevek között vannak „igazán magas rangúak” is.
Van Rompuy azt is megerősítette, hogy az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői úgy döntöttek: lemondják a következő, júniusra tervezett uniós-orosz csúcstalálkozót, és a tagállamok kétoldalú csúcstalálkozói is elmaradnak Oroszországgal.
„Ha a konfliktust nem sikerül békés eszközökkel rendezni, vagy ha Oroszország bármilyen lépést tesz Ukrajna destabilizálására, annak messzemenő következményei lesznek” – közölte a volt belga miniszterelnök, ám erről mindössze annyit árult el, hogy széles körű gazdasági büntetőintézkedésekről lesz szó, ahogyan arról két héttel ezelőtti rendkívüli csúcstalálkozójukon megállapodtak az uniós vezetők.
Van Rompuy mondott sokkal többet arról, minek kell történnie ahhoz, hogy az EU a vagyonbefagyasztások és beutazási tilalmakat követően e harmadik szakaszába léptesse a Moszkvával szembeni szankciókat. Mint fogalmazott, az Európai Unió nem fogja egyszerre minden lapját kiteríteni; bármi történik is, bármilyen incidensre kerül sor, meg fogják vizsgálni, van-e olyan mértékű, amely indokolja a széles körű gazdasági büntetőintézkedések alkalmazását.
A tanács elnöke azt is bejelentette: a tagállamok vezetői hivatalosan felhatalmazást adtak az Európai Bizottságnak arra, hogy vizsgálja meg, a gazdaság egyes területein milyen szankciókat lehet alkalmazni Oroszországgal szemben, és azok milyen hatást érnének el. „A szankciók nem a megtorlást szolgálják, hanem a külpolitika eszközei, nem öncélúak, hanem valamilyen cél elérését szolgálják. A mi célunk, hogy feltartóztassuk Oroszország lépéseit Ukrajnával szemben, hogy helyreállítsuk Ukrajna szuverenitását, ehhez pedig tárgyalásos megoldásra van szükség” – fogalmazott.