A szavazatok 85 százalékának összesítése alapján az Erdogan vezette Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) a korrupciós botrányok és bírálatok ellenére a szavazatok csaknem 45 százalékát gyűjtötte össze, és valószínűleg győzelmet aratott a kulcsfontosságúnak tartott Ankarában is. Az ellenzéki Köztársaság Néppárt (CHP) a voksok 29 százalékával a második helyen van, a Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) pártja pedig csaknem 15 százaléknyi voksot szerzett.
Az iszlám vallásban gyökerező, konzervatív AKP 2002-ben a szavazatok 38,8 százalékával nyert, 2009-ben pedig csaknem 50 százalékig jutott el. „Csalatkozniuk kell azoknak, akik támadták Törökországot” – hangoztatta pártszékháza erkélyéről Erdogan több ezer híve előtt. „Nem az utcán győztünk, hanem politikai eszközökkel, a demokrácia és a választások révén. Nem adjuk meg magunkat Pennsylvaniának, és az onnan kinyúló csápoknak” – mondta Erdogan.
A miniszterelnök az egyesült államokbeli Pennsylvaniában élő Fethullah Gülen befolyásos hitszónokra, fő belpolitikai ellenfelére utalt, aki az elmúlt évtizedekben jelentős befolyásra tett szert a rendőrségen és az igazságszolgáltatásban. Törökországban Erdoganhoz hasonlóan sokan gondolják úgy, hogy Gülen pártja, a Hizmet (Szolgálat) áll a kormányfő tekintélyét megtépázó korrupciós botrányok mögött.
Erdogan azzal fenyegetőzött, hogy most számonkérés következik, és „megfizetnek” azok, akik veszélybe sodorták az ország nemzetbiztonságát. „Holnaptól valószínűleg lesznek egyesek, akik menekülni fognak” – hangoztatta Erdogan. Kemény szavaiból hírügynökségek arra következtetnek, hogy Erdogan úgy érzi, a kulcsfontosságú helyhatósági választáson felhatalmazást kapott a néptől arra, hogy leszámoljon politikai ellenlábasaival.
A 11 éve hivatalban lévő Erdogan tekintélyét letartóztatások és korrupciós botrány kísérik, ám hatalma még mindig stabilnak mondható, még a Twitter mikroblog és a YouTube videomegosztó portál letiltására tett kísérletei nyomán rázúdult külföldi bírálatok ellenére is. Ennek hátterében egyrészt a cselekvésképtelen és megosztott ellenzék, másrészt a kormányfőt tűzön-vízen át támogató, vallásos muszlim középosztály áll, amely Erdoganban látja helyzete felvirágzásának zálogát.
Megfigyelők szerint a kérdés most az, miként hat majd a vasárnapi választás kimenetele a hatvanéves politikus következő lépéseire, például azzal kapcsolatos döntésére, hogy ringbe száll-e nyáron az államfői tisztségért. Erdogan korábban azt hangoztatta, hogy otthagyja a politikai pályát, ha a helyhatósági választáson az AKP nem az élen végez.
