Amerikában ugyan alkotmányellenesnek mondták ki még 2012-ben, hogy a magán- és a vállalati szektor óriási összegeket öntsön a választások üstjébe, a magát független bizottságnak (technikailag független) tartó Szuper PAC a törvényeknek hátat fordítva – mint a táblázatból kitűnik – dollár százmilliókat gyűjt be a cégektől, magánemberektől, majd egy „ügyvédhadsereggel” a hátuk mögött protezsálják a jelölteket, vagy adott esetben járatják le őket a kampányokban.
A 2010-es választásokat követően Magyarországon megkezdődött a közjogi berendezkedés átalakítása, amely az alaptörvény elfogadását követően magával hozta az egyes alapvető jogok gyakorlására, valamint a legfontosabb közjogi intézményekre vonatkozó szabályok megváltozását is. Ennek keretében került sor előbb a választási anyagi jog, majd a választási eljárásra vonatkozó szabályok újraalkotására, amelyek a Fidesz–KDNP 2010-es programjában is szerepeltek.
A választási szabályok változásának irányát meghatározta a parlament létszámának csökkentése, amelyet az alaptörvény az eddigi 386 helyett 199 főben szabott meg. Emellett fontos körülmény volt az is, hogy az alaptörvény értelmében a választójog gyakorlásának már nem előfeltétele a magyarországi állandó lakhely megléte, ezzel nyílt meg annak a lehetősége, hogy a határainkon kívül élő magyar állampolgárok is szavazhassanak a választásokon.
Noha ez a történetnek csak rövid és tömör leirata, mint a Truthout is írja, vannak olyan országok, ahol ez máshogy működik, mert szabályozták. Ilyen például Magyarország, Franciaország és Németország is.
A franciák Amerikával ellentétben ugyan nem húzták össze a nadrágszíjat (előbbieknél 5980 dolláros az egyénenkénti hozzájárulás, utóbbinál pedig csak 2500 dollár az „ebédpénz”), de nem léteznek kiskapuk, mint a fent már említett Szuper PAC.
Németországban a kampány nagy részét, pontosabban kétharmadát maga a kormány finanszírozza, csak a maradék egyharmad tevődik össze vállalati és egyéni adományokból. Továbbá a médiában sugárzott politikai hirdetések nem a másik lejáratását tűzik ki célul, mint ahogy az USA-ban.