Semmi sem igaz a balliberális vádakból

Az új választási rendszert ért balliberális kritikákról kiderült, hogy semmi sem igaz belőlük.

A 2010-es választásokat követően Magyarországon megkezdődött a közjogi berendezkedés átalakítása, amely az alaptörvény elfogadását követően magával hozta az egyes alapvető jogok gyakorlására, valamint a legfontosabb közjogi intézményekre vonatkozó szabályok megváltozását is. Ennek keretében került sor előbb a választási anyagi jog, majd a választási eljárásra vonatkozó szabályok újraalkotására – olvasható a Századvég Intézet elemzésében.

A választási szabályok változásának irányát meghatározta a parlament létszámának csökkentése, amelyet az alaptörvény az eddigi 386 helyett 199 főben szabott meg. Emellett fontos körülmény volt az is, hogy az alaptörvény értelmében a választójog gyakorlásának már nem előfeltétele a magyarországi állandó lakhely megléte, ezzel nyílt meg annak a lehetősége, hogy a határainkon kívül élő magyar állampolgárok is szavazhassanak a választásokon – tették hozzá.

A balliberális véleményvezérek gyakorlatilag két éve folyamatos össztűz alatt tartják az új magyar választási rendszerről szóló törvénytervezetet, miközben sokukról kiderült, hogy nem is olvasták el a tartalmát. Bajnai Gordon egyik legjobb amerikai barátja, Kim Lane Scheppele, a Princetoni Egyetem jogprofesszora korábban arról beszélt, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) átfogó módon ellenőriznie kell a 2014-es választásokat. Bajnaiék új választási rendszerről szóló manipulációiról bővebben itt olvashat. A volt miniszterelnök és köre egyebek között azt állította, hogy Budapesten és a megyei jogú városokban a Fidesznek kedvez az átalakítás, miközben erről egyáltalán nem lehet beszélni.

Az ellenzéki pártok olyan választási rendszert szeretnének bevezetni, amely folyamatos kormányválságokkal járna, és jelentősen hátráltatná a hatékony kormányzást. Jól látszik, hogy például a tisztán arányos választási rendszerrel rendelkező Szlovéniában képtelenek kezelni a gazdasági és politikai válságot, szemben Japánnal, ahol a többségi rendszerrel gyorsabban lehet átvészelni a kríziseket.

2018 előtt mindenképpen módosítani kell a választási törvényt, mivel Tolnában a népesség változása miatt a megye választókerületeinek létszáma 20 százalékkal lesz kisebb az országos átlagnál. Bíró Péter, Sziklai Balázs és Kóczy Á. László tanulmányukban úgy látják, ha 130 egyéni választókerület lenne, akkor a legnagyobb népességi eltérés mindig 14,3 százalék alatt lenne a választókerületek között.

„A választási szisztémánk legnagyobb rendszerszerű változása – a vegyes rendszer megtartásával – az eddigi háromcsatornás (egyéni körzet, területi lista, országos lista) választási szisztéma helyett egy egyszerűbb és átláthatóbb kétcsatornás rendszer (egyéni körzet, országos lista) bevezetése volt.” Ennél még fontosabb szempontja a választási reformnak, hogy több olyan kérdés is rendeződhetett általa, amely számos anomáliát okozott a megelőző választásokon.

A Századvég szerint ezek az anomáliák már a választások jogszerűségét, egyenlőségét és tisztaságát veszélyeztették, és rendezésükre a magyar és nemzetközi fórumok is nyomatékosan felhívták a figyelmet. A választókörzetek arányosságának biztosítása, az ajánlási rendszer visszásságainak megszüntetése kiváló példák arra, hogy az új választási rendszerrel több évtizedes problémák kiküszöbölésére nyílt lehetőség.

Az új választási rendszerben azonban az eddigi három helyett csak két ágon lehet mandátumot szerezni: 93 képviselőt arányos listás választási rendszerben választanak, úgy hogy az egyéni választókerületi ág töredékszavazatait is beszámítják, 106 képviselőt pedig egyfordulós, relatív többségi rendszerben választanak meg. Ezzel kismértékben, 46-ról 53 százalékra változik a többségi ágon választott képviselők aránya – olvasható a tanulmányban.

Az új választási törvény értelmében a jelöltállítás és az országos lista állításának feltételei megváltoztak: legalább kilenc megyében és Budapesten, összesen minimum 27 egyéni választókerületben önállóan jelöltet kell állítani, amihez választókerületenként legalább ötszáz, az adott egyéni választókerület névjegyzékében szereplő választópolgár ajánlása szükséges.

Az új választókörzetek összefüggő tömbként vannak megrajzolva, úgy hogy határaik egybeesnek a megyék határával. A választókerület-manipuláció – nemzetközi nevén gerrymandering – gyanúját ébresztő szokatlan formájú választókerületek nem láthatók a térképen, sőt furcsa vonalvezetésű kerületekkel inkább a korábbi rendszerben lehetett találkozni például Komárom-Esztergom vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – állapította meg a Századvég.

Az intézet modellszámításokkal vizsgálta az új választási rendszer mandátumkiosztásra gyakorolt hatását. 2006-ban a 106 egyéni körzetből az MSZP–SZDSZ 106-ból 69 helyet szerzett volna meg, a Fidesz–KDNP 37 mandátumot. A 2010-es szavazatokat mérlegre téve az látható, hogy a Fidesz 105, az MSZP pedig 1 körzetben (Budapest 7-es számú országos egyéni választókerület) szerzett volna mandátumot.

A mostani választási reform egyik legfontosabb velejárója, hogy az országgyűlési képviselői szám drasztikus csökkentésének következtében kevesebb választókerület kialakítása vált szükségessé – olvasható a tanulmányban. A Velencei Bizottság választási kódexe is említést tesz annak fontosságáról, hogy a képviselői helyeket egyenlő arányban kell elosztani a választókörzetek között, legalább az alsóházak, illetve a helyi és a regionális képviseleti szervek esetében. A bizottság a választókerületek arányossága szempontjából 10 százalékos eltérést tart megfelelőnek, 15 százalékos eltérést pedig csak különösen indokolt esetben, például nemzetiségek védelme érdekében tart elfogadhatónak.

A választókerületek határait egy 1990-ben elfogadott minisztertanácsi rendelet határozta meg, amelyet az elmúlt húsz évben egyszer sem vizsgáltak felül. A választókörzetek közötti aránytalanságot jól jelzi, hogy 2010-ben a legnagyobb és a legkisebb választókerületek mérete között két és félszeres volt az eltérés. Amíg Veszprém 6-os számú választókörzetében a választásra jogosultak száma 27 073 volt, addig Pest Megye Gödöllői székhelyű 4-es számú választókörzetében 67 092 – szerepel az elemzésben.

A Századvég megállapítása szerint az új választási rendszerben egy egyéni képviselőre 76 ezer választópolgár jut átlagosan. A választókerületek csökkentésével a fővárosi körzetek száma 32-ről 18-ra csökken, a legkevesebb választókörzete pedig Nógrád megyének lesz: a változások következtében az eddigi 4 helyett 2 körzetre osztják majd a megyét.