A balliberális huhogóknak ebben sem lesz igazuk

A balliberális huhogók véleményével ellentétben a Nemzeti Választási Bizottság függetlensége még jobban biztosítva lesz, mint a jelenlegi Országos Választási Bizottságé.

Bordás a konferencián hangsúlyozta, hogy a jogalkotó a korábban szinte eszköztelen választási bizottságok számára megteremtette a bírságolás lehetőségét. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a jövő évi országgyűlési választáson a levélben szavazás új jogintézménye mindenkit megillet majd, tehát nemcsak a határon túl élő magyar állampolgárokat, hanem bármely magyar választópolgárt. Bordás Vilmos úgy látja, a 2013 novemberében felálló NVB-nek nem lesz könnyű dolga, egyebek mellett azért sem, mert olyan jogszabályokat kell alkalmaznia, melyeknek még nincs kialakult joggyakorlatuk. Nagy munkaterhet jelent majd az is, hogy az egyéni választókerületekből érkező fellebbezéseket ezentúl nem területi szinten bírálják el, hanem ezek az ügyek is mind az NVB asztalára kerülnek.

A konferencián a Magyar Jog- és Államtudományi Társaság elnökeként vett részt Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, egyben az Európa Tanács tanácsadó testületének, az 59 tagú Velencei Bizottságnak a tagja. A Velencei Bizottság az európai választójogi örökséget feldolgozó tanulmányában arra a következtetésre jutott, hogy „a választási rendszereknek igen nagy gazdagsága figyelhető meg az európai országokban”, így magára a választási rendszerre nincs konkrét előírás – emelte ki.

Ugyanakkor néhány nagyon általános elvet mint keretet meg lehet határozni, és ezeken belül az egyes országok szabadon dönthetnek a választási rendszer kialakításáról – mondta. A tanulmány, valamint a későbbi kódex öt fontos elvet határozott meg: a választójog egyetemességét, egyenlőségét, szabadságát, titkosságát, valamint közvetlenségét – magyarázta. Paczolay az elvekkel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a Velencei Bizottság országok tucatjaival folytat meddő küzdelmet két évtizede azért, hogy a választójog szabályozása és lebonyolítása megfeleljen ezeknek az elveknek.

2018 előtt mindenképpen módosítani kell a választási törvényt, mivel Tolnában a népesség változása miatt a megye választókerületeinek létszáma 20 százalékkal lesz kisebb az országos átlagnál. Bíró Péter, Sziklai Balázs és Kóczy Á. László tanulmányukban úgy látják, ha 130 egyéni választókerület lenne, akkor a legnagyobb népességi eltérés mindig 14,3 százalék alatt lenne a választókerületek között.

A magyar választókörzetek kialakítása a nagy létszámkülönbségek miatt nem felel meg az egyenlő választójog alkotmányos elvének – mondta ki az Alkotmánybíróság még 2005-ben. A taláros testület azonban nem semmisítette meg a jogszabályt, így mivel a 2006-ban győztes MSZP–SZDSZ-koalíció nem rendelkezett kétharmaddal, csak 2011-ben sikerült rendezni ezt a kérdést.

Érdemes emlékeztetni arra is, hogy a korábbi szisztéma 1990-es debütálásakor már nagyon jelentős eltérések voltak az egyéni körzetek között. Míg Veszprém 6-os körzetében 26 094, addig Budapest 18-as körzetében 58 774 választásra jogosult élt, azaz több mint kétszeres különbség volt már a választási rendszer születésénél. A megyéken belüli közel kétszeres aránytalanságok sem voltak ritkák, amire a legjobb példa Baranya és Veszprém.

Sikeresnek tekinthető a lakosság egyenlőbb elosztása az új választási rendszerben – derült ki a GeoX Kft. kutatásából, amelyben a 2010-es teljes népességre vonatkozó adatokat dolgozták fel. Míg a 176 egyéni körzetes rendszerben háromszoros különbség volt a népességszámot tekintve a legnagyobb és a legkisebb körzet között, most másfélszeresére csökkent ez a differencia.

A Velencei Bizottság ajánlása szerint a választókerületbe sorolt állampolgárok száma legfeljebb 10 százalékos mértékben térhet el az egy képviselői helyre jutó választópolgárok számától, és semmiképpen nem lehet nagyobb 15 százaléknál, kivéve ha valamilyen rendkívüli körülmény indokolttá teszi.