Ismét csúnyán lebukott Bajnai legjobb amerikai barátja

Sokkal átláthatóbb lesz a 2014-es parlamenti választás, mint a korábbi voksolások – mondta el az MNO-nak Sári Miklós, a választási iroda vezetője a tényeket nélkülöző külföldi támadások kapcsán.

„A választási irodának mindig kötelező feladata volt a választásokra való felkészítés, amely most sem változik, és annak kiadási összege szerepelni fog a  Nemzeti Választási Iroda költségvetésében is” – reagált Sári Scheppele azon megjegyzésére, miszerint a külföldi szervezeteknek is részt kell venniük a voksolásra való felkészítésben. Scheppele egyébként az új választási törvény elfogadásaóta folyamatosan támadja a hazai jogszabályt, természetesen a tények teljes körű ismerete nélkül. A jogászasszony egyébként meglehetősen jó viszonyt ápol Bajnai Gordonnal, az Együtt 2014 vezetőjével is.

A jövő évi országgyűlési választások ellenőrzése kapcsán az OVI vezetője külön kitért arra, hogy 2014-ben az országos listát állító pártok mellett a nemzetiségi lajstromot állító szervezetek is részt vehetnek a választási folyamat ellenőrzésében. Sári arra is emlékeztetett, hogy a jövőben a szavazókörökben egy párt két szavazatszámlálót is delegálhat, de ez csupán egy lehetőség, és nincsen kötelező ereje, ellenben tovább erősíti, hogy a pártok folyamatosan biztosíthassák jelenlétüket a szavazókörökben a szavazás napján.

Sári a nagyobb jogszabályi változásokról elmondta, hogy a voksolás menetét alapvetően befolyásolni fogja annak egyfordulóssága, a kopogtatócédula-rendszer, a megyei listás szisztéma megszűnése, valamint a nemzeti kisebbségek listaállítási joga és a magyarországi lakcímmel nem rendelkezők szavazati jogának a kiterjesztése. Szólt arról is, hogy a választási eljárási törvény kihirdetését követően felálló Nemzeti Választási Bizottság csak az Országgyűlésnek lesz alárendelve és feléje  beszámolási kötelezettsége lesz, így az a fajta függetlenség, amit a közvélemény is elismert, tovább fog erősödni.

Az OVI vezetője elmondta, hogy a 2014-es országgyűlési választásokon az országgyűlési egyéni választókerületi bizottságokra fog hárulni a munka jelentős része, míg a területi választási bizottságok szerepe megszűnik. A választási irodai rendszer ugyanaz marad, de a csúcsán a Nemzeti Választási Iroda helyezkedik majd el – tette hozzá.

„A jövőben egy szavazókörhöz 600-1500 választásra jogosult fog tartozni.” Sári szerint erre azért volt szükség, hogy a helyi választásiiroda-vezetőknek meglegyen a megfelelő mozgásterük a szavazókörök kialakítása során. Újdonság, hogy a Nemzeti Választási Irodának kell majd vezetni egy központi nyilvántartást a szavazókörökről, ami eddig nem volt, és ebből komoly problémák származtak – ismertette a választási szakértő.

Sári szólt arról a távlati tervről is, hogy a jövőben egy térinformatikai rendszer keretében hoznák nyilvánosságra a magyarországi szavazókörök beosztását, így minden egyes állampolgár könnyen beazonosíthatná ezen keresztül is, hogy ő melyik szavazókörhöz és választókerülethez tartozik. Ugyanakkor magának a választási igazgatásnak is komoly segítséget jelentene munkája során a tervezésben és lebonyolításban.

A határon túl élő szavazók kapcsán az OVI vezetője elsőként arra hívta föl a figyelmet, hogy az a névjegyzék, ami alapján ők voksolni fognak, még össze sem állt, mivel a regisztrációs időszak csak augusztus 1-jén fog kezdődni. Névjegyzékbe kell vetetniük magukat – tette hozzá. Sári szerint az is hibásan jelenik meg a sajtóban, hogy az egyszerűsített honosítással állampolgárságot kapók tömege automatikusan rákerül a névjegyzékre. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok közül csak a nagykorú és a regisztrált választásra jogosultak szavazhatnak.

Az a fontos, hogy a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok  személyi azonosító, vagy pedig a magyar állampolgárságot igazoló okirat típusa és száma alapján törvényesen beazonosíthatók legyenek – jelentette ki a választási iroda vezetője. „A választási igazgatásnak nincs szüksége arra, hogy ők melyik országból jelentkeznek be, a lényeg az, hogy rendelkeznek-e hivatalos magyar állampolgársággal és a szavazási levélcsomag kézbesítését hova kérik.” A választási iroda vezetője elmondta, hogy a végrehajtási rendeletek még nem születtek meg a szavazás pontos módjáról.

A hazánkról szóló pozitív kommentárok gyakoribbá válása örömteli fordulatként értékelhető – vélekedett lapunknak adott interjújában Kumin Ferenc. A kormány nemzetközi kommunikációjáért felelős helyettes államtitkár elmondta azt is: a külföldi véleményformálás is egyfajta politikai hadszíntér, de fontos világossá tenni, hogy kiknek az álláspontját közvetítik. Bár a pozitív vélemények száma napról napra nő, a szakpolitikus beszélt arról is, milyen feladatok várnak még a kormányra ezen a területen.

Méltánytalanok és kettős mércét alkalmaznak azok a bírálatok, amelyek az Orbán-kormányt érik – foglalt állást Christopher H. Smith republikánus képviselő, az amerikai Helsinki Bizottság társelnöke, amikor A demokrácia röppályája – amiért Magyarország számít című meghallgatásához fűzött írásos nyilatkozatot. Az amerikai politikus vélekedése szerencsére nem egyedülálló hazánkat illetően, Európában is egyre több pozitív vélemény olvasható a kormány munkájáról, melyek pártatlan megközelítést szorgalmaznak.

Szájer Józsefnek azonban így sem volt könnyű dolga washingtoni meghallgatásakor, hiszen úgy kell külföldön a belpolitikai döntések jogosságát magyarázni, konstruktív párbeszédet szorgalmazni, hogy a hazai baloldal folyamatosan dolgozik a negatív megítélés erősítésén. A médiatörvény, a bírák nyugdíjazása, vagy ez egyébként más országokban sem ismeretlen kötelezettségszegési eljárások után legutóbb az alaptörvény negyedik módosítása szolgáltatott muníciót azoknak, akiknek „nem tetszik a rendszer”, határon innen és túl egyaránt.

A közelmúlt megnyilatkozásai szerencsére azt mutatják, hogy nem csak Paul Lendvai megnyilvánulásai használhatók fel lábjegyzetként a hazánkról hírt közlők számára. Klaus von Dohnányi német szociáldemokrata politikus egyenesen „tiszta hülyeségnek” minősítette, hogy egyesek szerint Magyarország nem demokrácia. A Németországban felbukkanó vélemények kapcsán Kumin kifejtette: a németek jobban figyelnek Magyarországra, és ez alapvetően jó, mert bizonyítja, hogy tényleg nagyon közel áll egymáshoz ez a két ország, de „azt is megtanultuk, hogy ennek a fokozott figyelemnek megvan a maga árnyoldala is”.

„Felkeltette az érdeklődésemet ez a hatalmas ellentmondás: miközben egy Orbán-ellenes demonstrációt rendkívül jelentős médiafigyelem kísért, egy sokkal nagyobb, Orbán Viktor melletti felvonulást szisztematikusan elhallgattak, a konzervatív kormány megítélésekor fasiszta bunkókról zengett a baloldal” – minderről Lion Edler berlini újságíró nyilatkozott a Demokratának. Szólt arról is, hogy végül is az Orbán-kormányt demokratikus választáson határozott kétharmados többség választotta meg. Meggyőződése, hogy a magyar kormány a keresztény-nemzeti, konzervatív felfogása miatt lett a nyugat-európai médiumok gyűlöletének tárgya.