Koszorús Ferenc a pártatlan megközelítés sürgetése mellett hangsúlyozta, hogy a kisebbségi jogokat tiszteletben kell tartani, és hogy „az intolerancia és a diszkrimináció minden formáját, beleértve az antiszemitizmust és a magyarellenes intézkedéseket, el kell ítélni, nem szabad megengedni, hogy azok aláássák a demokráciát Közép- és Kelet-Európában”.
Az AHF állásfoglalását csatolták az amerikai Helsinki Bizottság által kedden A demokrácia röppályája – amiért Magyarország számít címmel megtartott meghallgatás hivatalos jegyzőkönyvéhez. Az eseményen Magyarországot Szájer József, az Európai Parlament néppárti képviselője, az alaptörvény szövegezési bizottságának volt elnöke és Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese képviselte.
Magyarország betartja az európai intézmények szabályait, és ugyanezt várja el másoktól is, ebben nem lehet kettős mérce – jelentette ki kedden Washingtonban Szájer József magyar néppárti EP-képviselő az amerikai Helsinki Bizottság hétfői, A demokrácia röppályája – amiért Magyarország számít című meghallgatásán.
A fideszes politikus elmondta: Magyarország nyitott a tényeken és érveken alapuló bírálatra. Emlékeztetett arra, hogy Martonyi János külügyminiszter felkérte az Európa Tanács Velencei Bizottságát, nyilvánítson véleményt az alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatban.
Az Amerikai Magyar Szövetség közleményében kijelentette: akik támogatják azt a megkérdőjelezendő nézetet, miszerint „a demokrácia súlyos veszélyben van Magyarországon”, figyelmen kívül hagyják a térség egyes régióiban megnyilvánuló antiszemitizmust, valamint a Magyarországgal szomszédos országok magyar kisebbségei elleni diszkriminatív politikát.
Koszorús Ferenc szerint a magyar belügyek mikroszkóp alá helyezése szokatlan dolog, amit szigorú elemzésnek kell alávetni. A jelenlegi kormány törvényalkotási programja lehet vitatható, de az nem veszélyezteti a demokráciát – írta. Kitért arra, hogy a magyar médiában a legfontosabb törvények minden aspektusát megvitatják, hogy az állam nem nyomja el az ellenzéknek a nyilvános bírálathoz és a tiltakozáshoz való jogát. Nem akarja az állam megfosztani az ellenzéket attól a demokratikus jogától, hogy a következő választáson békésen a maga oldalára állítsa a közvéleményt – tette hozzá.
Az Amerikai Magyar Szövetség aggodalmát fejezte ki azzal „a demokráciát és az emberi jogokat fenyegető veszéllyel” kapcsolatban, amely Közép- és Kelet-Európa egyes országaiban a magyar kisebbség ellen irányuló diszkriminatív lépesekből és politikából ered.
Az AHF felhívta az amerikai Helsinki Bizottság figyelmét arra, hogy a szerbiai Vajdaságban nem szűnnek a magyar nemzetiségűek elleni erőszakos támadások. Szlovákiával kapcsolatban rávilágított a diszkriminatív nyelv- és állampolgársági törvényre, arra, hogy Pozsony nem hajlandó rehabilitálni Esterházy Jánost, az egyetlen képviselőt, aki a holokauszt ellen szavazott a szlovák parlamentben, és nem hajlandó visszavonni a második világháború után elfogadott Benes-dekrétumoknak a magyarokat kollektíven bűnösnek kimondó rendelkezéseit sem.
A szervezet aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy Románia nem tesz eleget a magyar kisebbség azon legitim kérésének, amely az autonómiára vonatkozik, nem állítja helyre a kolozsvári független magyar egyetemet, nem szolgáltatja vissza maradéktalanul a kommunizmus alatt elkobzott egyházi vagyont, és a közigazgatás olyan átszervezésére készül, amely tovább szűkítené a magyarok lehetőségeit a közéletben.
Az amerikai magyar szervezet nyilatkozatában kifogásolta, hogy ezen országok a magyar kisebbségekkel szembeni bánásmód terén példaértékűnek nem mondható teljesítményük ellenére „Magyarországot bírálják megmagyarázhatatlan módon, amiért a nemzetközi normákkal és gyakorlattal összhangban álló, ésszerű intézkedéseket hoz”, például állampolgárságot ad a magyar kisebbség tagjainak, hogy segítse „legitim, indokolt és demokratikus erőfeszítéseiket”, amelyeket jellegzetes kultúrájuk megőrzéséért tesznek.
