Az Amerikai Magyar Szövetség aggodalmát fejezte ki azzal „a demokráciát és az emberi jogokat fenyegető veszéllyel” kapcsolatban, amely Közép- és Kelet-Európa egyes országaiban a magyar kisebbség ellen irányuló diszkriminatív lépesekből és politikából ered.
Az AHF felhívta az amerikai Helsinki Bizottság figyelmét arra, hogy a szerbiai Vajdaságban nem szűnnek a magyar nemzetiségűek elleni erőszakos támadások. Szlovákiával kapcsolatban rávilágított a diszkriminatív nyelv- és állampolgársági törvényre, arra, hogy Pozsony nem hajlandó rehabilitálni Esterházy Jánost, az egyetlen képviselőt, aki a holokauszt ellen szavazott a szlovák parlamentben, és nem hajlandó visszavonni a második világháború után elfogadott Benes-dekrétumoknak a magyarokat kollektíven bűnösnek kimondó rendelkezéseit sem.
A szervezet aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy Románia nem tesz eleget a magyar kisebbség azon legitim kérésének, amely az autonómiára vonatkozik, nem állítja helyre a kolozsvári független magyar egyetemet, nem szolgáltatja vissza maradéktalanul a kommunizmus alatt elkobzott egyházi vagyont, és a közigazgatás olyan átszervezésére készül, amely tovább szűkítené a magyarok lehetőségeit a közéletben.
Az amerikai magyar szervezet nyilatkozatában kifogásolta, hogy ezen országok a magyar kisebbségekkel szembeni bánásmód terén példaértékűnek nem mondható teljesítményük ellenére „Magyarországot bírálják megmagyarázhatatlan módon, amiért a nemzetközi normákkal és gyakorlattal összhangban álló, ésszerű intézkedéseket hoz”, például állampolgárságot ad a magyar kisebbség tagjainak, hogy segítse „legitim, indokolt és demokratikus erőfeszítéseiket”, amelyeket jellegzetes kultúrájuk megőrzéséért tesznek.
