Giró-Szász András hétfőn az MR1 Kossuth Rádió 180 perc című műsorában sem megerősíteni sem cáfolni nem kívánta azt a sajtóinformációt, miszerint Orbán Viktor miniszterelnök a múlt heti EU-csúcs résztvevői számára egyértelművé tette, hogy egyedül az Európai Bizottságtól fogad el értékelést, észrevételt az ügyben, más tagállamtól nem. Ugyanakkor a kormányszóvivő kijelentette: „világos, hogy a magyar kormány minden konkrét érdemi megvitatásban benne van bármilyen általa meghozott jogszabállyal, törvénnyel vagy éppen az alkotmánnyal kapcsolatban”.
A médiatörvényre és a bírák nyugdíjazásának ügyére utalva hozzátette: ez így volt a múltban is, a magyar kormány ezekben az ügyekben teljesen nyitott volt arra, hogy változtasson azon passzusok tekintetében, amelyek ténylegesen problémát okoztak.
Viszont arra is felhívta a figyelmet: jelen pillanatban nem a magyar kormány döntése miatt került napirendre az alaptörvény újbóli módosítása, hanem az Alkotmánybíróság korábbi döntése írt elő lépéseket a törvényhozás számára. Hangsúlyozta azt is, az alkotmánymódosítás kérdését az EU-csúcson felvető Martin Schulcz, az Európai Parlament elnöke világossá tette, hogy nem szabad elhamarkodott véleményeket megfogalmazni.
Az alkotmánymódosítás tartalmi kérdéseiről szólva Giró-Szász András kifejtette: az egyházak parlamenti elismerését kritizáló felvetést megértené, ha Belgiumban vagy Litvániában nem éppen így, a parlament döntene ezekben a kérdésekben. Hozzátette: az sem érthető, hogy a kampányhirdetések ügye miért ne illene bele az uniós jogrendszerbe, amikor Franciaországban „szóról-szóra így van”.
A parlament múlt hétfőn fogadta el az alaptörvény eddigi legátfogóbb, 22 cikkből álló módosítását. A döntés nyomán a jövőben az alkotmány alapozza meg a gyűlöletbeszéddel szembeni fellépés lehetőségét. Az alaptörvény módosítása egyértelművé teszi: a véleményszabadság gyakorlása nem sértheti más emberek, a magyar nemzet, valamint nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságát, az említett közösségekhez tartozóknak pedig – törvényben meghatározottak szerint – joguk van a méltóságuk megsértése miatti igényüket bíróság előtt érvényesíteni. Áder szerdán jelezte: aláírja a Magyarország alaptörvényének negyedik módosítására vonatkozó törvényt. A Századvég 2013 márciusában készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint a lakosság döntő többsége egyetért az alaptörvény felsorolt módosításaival.
