Orbán: Magyarország tiszteletben tartja az európai normákat

Magyarország és a magyar kormány a legteljesebb mértékben tiszteletben tartja az európai normákat – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az Angela Merkel német kancellárhoz írt levelében.

TK
2013. 03. 14. 15:51
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Magyarország és a magyar kormány a legteljesebb mértékben tiszteletben tartja az európai normákat és az Európai Unió alapszerződését, a magyar Országgyűlés pedig nem fogadott el egyetlen olyan törvényt sem, amely sértené ezeket a fontos értékeket – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az Angela Merkel német kancellárhoz írt levelében.

A szerdai keltezésű dokumentumot Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke juttatta el csütörtökön az MTI-nek. A magyar kormányfő azzal összefüggésben fordult levélben a német kancellárhoz, hogy a magyar alaptörvény negyedik módosításáról vitázott csütörtökön a német törvényhozás alsóháza, a Bundestag. Orbán Viktor azért kereste meg még szerdán Angela Merkelt, mert – mint írta – feltételezte, hogy a német szövetségi kormány megfelelő képviselője is reagálhat a vitában elhangzottakra.

Ha a Bundestag vagy a német kormány a magyar törvényalkotással kapcsolatos bármely kérdés iránt részletekbe menő érdeklődést mutat, a magyar kabinet, mint mindig, most is örömmel áll rendelkezésükre a szükséges információkkal – áll a levélben. Orbán egyúttal tájékoztatta a kancellárt, hogy Magyarország európai értékek melletti elkötelezettségét szóban és írásban is megerősítette az európai uniós intézmények vezetőinek. „A Bundestag és a német szövetségi kormány magyar politika iránt mutatott érdeklődését ezúton is tisztelettel megköszönöm” – zárta sorait a kormányfő.

A vitatott alkotmánymódosítás miatt az uniós támogatások mértékének csökkentésével fenyegette meg csütörtökön Magyarországot Viviane Reding, az Európai Unió (EU) igazságügyi biztosa. „Az (Európai) Bizottság a szerződések őre, és ebben a minőségben nem nézi végig tétlenül azt, hogy lábbal tiporják ezeknek a szerződéseknek az alapelveit” – hangsúlyozta Reding Berlinben. Az Európai Bizottság berlini képviseletén az MTI érdeklődésére elmondták: Reding egy csütörtök délelőtti sajtóbeszélgetésen nyilatkozott a magyar alkotmány módosításáról. Az uniós biztos elmondta: a bizottság felül fogja vizsgálni a magyar alaptörvény megváltoztatását és az abból adódó következményeket. Reding utalt az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkére, amely szerint az EU-ban egy tagállam jogai korlátozhatók, amennyiben sérülnek a szövetség értékei. Mint mondta, ez a magyarországi kifizetések csökkentését vagy az ország szavazati jogainak korlátozását is jelentheti. Reding a Fidesz kétharmados parlamenti többségére célozva hangsúlyozta: az alaptörvény nem játék, és nem lehet félévente nekiállni módosítani azt. Mint ismert a Bajnai Gordon köréhez közelálló csoport, amely többek között részt vett a Fidesz-székház jogszerűtlen elfoglalásában önmagát „Az alkotmány nem játék” csoportként azonosítja. Az Európai Bizottság attól tart, hogy a módosított magyar alkotmány korlátozza egyebek mellett a sajtószabadságot, az igazságszolgáltatás és a jegybank, valamint más állami intézmények függetlenségét - írta a brit hírügynökség.

A német parlamentben az azonnali kérdések órájában foglalkoztak csütörtökön a magyar alkotmánymódosítással az ellenzéki Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kezdeményezésére. A vitában az ellenzék valamennyi pártja elítélte a módosítást, és követelte, hogy a megítélésük szerint az európai alapértékeket sértő lépés ellen határozottan lépjen fel Angela Merkel kancellár és a német kormány. A kormánypárti képviselők bírálták az ellenzéki felszólalások hangnemét, és kiemelték, hogy az ügy uniós intézményekre, nem pedig a német parlamentre tartozik.

Brüsszelben, a késő délután kezdődő, kétnapos EU-csúcstalálkozó előtt tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján Orbán azt mondta: Magyarországon az Alkotmánybíróságnak továbbra is minden lehetősége adott arra, hogy értékelje, az egyes jogszabályok összhangban állnak-e az alaptörvénnyel. A magyar parlament nem fogadott el semmi olyan jogszabályt, amely korlátozná az Alkotmánybíróságot a jogszabályok értelmezésében – mondta a kormányfő újságírói kérdésre válaszolva. Hozzátette: az viszont abszurdum lenne, ha az Alkotmánybíróság magát az alkotmányt vizsgálhatná. Orbán Viktor kitért arra, hogy azok a módosítások, amelyek – az Alkotmánybíróság döntése nyomán – bekerültek az immár egységes alkotmányszövegbe, 95 százalékban korábban is érvényesek voltak.

Csak a szavazás előtti napokban kezdtek érkezni a külföldi bírálatok a tervezett alkotmánymódosítással kapcsolatban – mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben, a késő délután kezdődő, kétnapos EU-csúcstalálkozó előtt tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján. Egy újságíró azt kérdezte, miért nem tett eleget a magyar kormány annak a kérésnek, hogy halasszák el a szavazást, engedjék, hogy a szöveget előbb megvizsgálhassa az Európa Tanács Velencei Bizottsága. Válaszában Orbán kifejtette: heteken át tartott az alkotmánymódosítási vita, és sehonnan nem érkezett kifogás. Három nappal a szavazás előtt jöttek az első kritikák, majd egy nappal a szavazás előtt hangzott el a felszólítás Brüsszelből, hogy állítsák le a szavazást – mondta, és azt elfogadhatatlannak minősítette.

Az uniós alapértékek sérelmére hivatkozva, az EU-alapszerződés hetedik cikke alkalmazásának tényeken kell nyugodnia – mondta Orbán. Arra az újságírói kérdésre, hogy miként értékeli a hetedik cikkely – amely szerint az EU-ban egy tagállam jogai korlátozhatók, amennyiben sérülnek a szövetség értékei – alkalmazása eshetőségének a felvetését uniós körökben, a kormányfő így válaszolt: dühöt, ellenszenvet, sőt talán még gyűlöletet is tapasztal ugyan, de ahhoz, hogy a hetedik cikkely szóba jöhessen, tényekre van szükség.


A szakértők vitáznak azon, hogy Magyarországon már idén vagy csak jövőre indul-e be a gazdasági növekedés, de az nem kétséges, hogy be fog indulni – mondta Orbán. Magyarország és Németország között vannak jelentős különbségek gazdaságfelfogásban, különösképpen az adófilozófiában – mondta el a miniszterelnök újságírói kérdésre válaszolva a késő délután kezdődő, kétnapos EU-csúcstalálkozó előtt tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján. Mint mondta, majd elválik, hogy helyes volt-e a magas magyarországi rezsiköltségek leszorítása érdekében tett kormányzati fellépés, a kormány által választott módszer, de az szerinte nem vitatható, hogy a helyzetet "nem lehetett annyiban hagyni".

Megkezdődött csütörtök délután Brüsszelben az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek péntekig tartó tanácskozása, amelynek fő napirendi pontjai a gazdasági válságból való kilábalás teendőivel kapcsolatosak.

 

Hivatalosan nem szerepel a napirenden sem Ciprus súlyos pénzügyi állapota, sem a parlamenti választások nyomán előállt bonyolult olasz belpolitikai helyzet, ám diplomaták szerint mindezek felmerülhetnek a csúcstalálkozón.

Hétfőn elfogadta az alaptörvény negyedik, eddigi legátfogóbb, 22 cikkből álló módosítását az Országgyűlés. A parlament döntése nyomán a jövőben az alkotmány alapozza meg a gyűlöletbeszéddel szembeni fellépés lehetőségét. Az alaptörvény negyedik módosítása egyértelművé teszi: a véleményszabadság gyakorlása nem sértheti más emberek, a magyar nemzet, valamint nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságát, az említett közösségekhez tartozóknak pedig – törvényben meghatározottak szerint – joguk van a méltóságuk megsértése miatti igényüket bíróság előtt érvényesíteni. Áder János szerdán jelezte: aláírja a Magyarország alaptörvényének negyedik módosítására vonatkozó törvényt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.