Orbán: Magyarország tiszteletben tartja az európai normákat

Magyarország és a magyar kormány a legteljesebb mértékben tiszteletben tartja az európai normákat – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az Angela Merkel német kancellárhoz írt levelében.

Magyarország és a magyar kormány a legteljesebb mértékben tiszteletben tartja az európai normákat és az Európai Unió alapszerződését, a magyar Országgyűlés pedig nem fogadott el egyetlen olyan törvényt sem, amely sértené ezeket a fontos értékeket – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az Angela Merkel német kancellárhoz írt levelében.

A szerdai keltezésű dokumentumot Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke juttatta el csütörtökön az MTI-nek. A magyar kormányfő azzal összefüggésben fordult levélben a német kancellárhoz, hogy a magyar alaptörvény negyedik módosításáról vitázott csütörtökön a német törvényhozás alsóháza, a Bundestag. Orbán Viktor azért kereste meg még szerdán Angela Merkelt, mert – mint írta – feltételezte, hogy a német szövetségi kormány megfelelő képviselője is reagálhat a vitában elhangzottakra.

Ha a Bundestag vagy a német kormány a magyar törvényalkotással kapcsolatos bármely kérdés iránt részletekbe menő érdeklődést mutat, a magyar kabinet, mint mindig, most is örömmel áll rendelkezésükre a szükséges információkkal – áll a levélben. Orbán egyúttal tájékoztatta a kancellárt, hogy Magyarország európai értékek melletti elkötelezettségét szóban és írásban is megerősítette az európai uniós intézmények vezetőinek. „A Bundestag és a német szövetségi kormány magyar politika iránt mutatott érdeklődését ezúton is tisztelettel megköszönöm” – zárta sorait a kormányfő.

A vitatott alkotmánymódosítás miatt az uniós támogatások mértékének csökkentésével fenyegette meg csütörtökön Magyarországot Viviane Reding, az Európai Unió (EU) igazságügyi biztosa. „Az (Európai) Bizottság a szerződések őre, és ebben a minőségben nem nézi végig tétlenül azt, hogy lábbal tiporják ezeknek a szerződéseknek az alapelveit” – hangsúlyozta Reding Berlinben. Az Európai Bizottság berlini képviseletén az MTI érdeklődésére elmondták: Reding egy csütörtök délelőtti sajtóbeszélgetésen nyilatkozott a magyar alkotmány módosításáról. Az uniós biztos elmondta: a bizottság felül fogja vizsgálni a magyar alaptörvény megváltoztatását és az abból adódó következményeket. Reding utalt az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkére, amely szerint az EU-ban egy tagállam jogai korlátozhatók, amennyiben sérülnek a szövetség értékei. Mint mondta, ez a magyarországi kifizetések csökkentését vagy az ország szavazati jogainak korlátozását is jelentheti. Reding a Fidesz kétharmados parlamenti többségére célozva hangsúlyozta: az alaptörvény nem játék, és nem lehet félévente nekiállni módosítani azt. Mint ismert a Bajnai Gordon köréhez közelálló csoport, amely többek között részt vett a Fidesz-székház jogszerűtlen elfoglalásában önmagát „Az alkotmány nem játék” csoportként azonosítja. Az Európai Bizottság attól tart, hogy a módosított magyar alkotmány korlátozza egyebek mellett a sajtószabadságot, az igazságszolgáltatás és a jegybank, valamint más állami intézmények függetlenségét - írta a brit hírügynökség.

A német parlamentben az azonnali kérdések órájában foglalkoztak csütörtökön a magyar alkotmánymódosítással az ellenzéki Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kezdeményezésére. A vitában az ellenzék valamennyi pártja elítélte a módosítást, és követelte, hogy a megítélésük szerint az európai alapértékeket sértő lépés ellen határozottan lépjen fel Angela Merkel kancellár és a német kormány. A kormánypárti képviselők bírálták az ellenzéki felszólalások hangnemét, és kiemelték, hogy az ügy uniós intézményekre, nem pedig a német parlamentre tartozik.

Brüsszelben, a késő délután kezdődő, kétnapos EU-csúcstalálkozó előtt tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján Orbán azt mondta: Magyarországon az Alkotmánybíróságnak továbbra is minden lehetősége adott arra, hogy értékelje, az egyes jogszabályok összhangban állnak-e az alaptörvénnyel. A magyar parlament nem fogadott el semmi olyan jogszabályt, amely korlátozná az Alkotmánybíróságot a jogszabályok értelmezésében – mondta a kormányfő újságírói kérdésre válaszolva. Hozzátette: az viszont abszurdum lenne, ha az Alkotmánybíróság magát az alkotmányt vizsgálhatná. Orbán Viktor kitért arra, hogy azok a módosítások, amelyek – az Alkotmánybíróság döntése nyomán – bekerültek az immár egységes alkotmányszövegbe, 95 százalékban korábban is érvényesek voltak.

Csak a szavazás előtti napokban kezdtek érkezni a külföldi bírálatok a tervezett alkotmánymódosítással kapcsolatban – mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben, a késő délután kezdődő, kétnapos EU-csúcstalálkozó előtt tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján. Egy újságíró azt kérdezte, miért nem tett eleget a magyar kormány annak a kérésnek, hogy halasszák el a szavazást, engedjék, hogy a szöveget előbb megvizsgálhassa az Európa Tanács Velencei Bizottsága. Válaszában Orbán kifejtette: heteken át tartott az alkotmánymódosítási vita, és sehonnan nem érkezett kifogás. Három nappal a szavazás előtt jöttek az első kritikák, majd egy nappal a szavazás előtt hangzott el a felszólítás Brüsszelből, hogy állítsák le a szavazást – mondta, és azt elfogadhatatlannak minősítette.

Az uniós alapértékek sérelmére hivatkozva, az EU-alapszerződés hetedik cikke alkalmazásának tényeken kell nyugodnia – mondta Orbán. Arra az újságírói kérdésre, hogy miként értékeli a hetedik cikkely – amely szerint az EU-ban egy tagállam jogai korlátozhatók, amennyiben sérülnek a szövetség értékei – alkalmazása eshetőségének a felvetését uniós körökben, a kormányfő így válaszolt: dühöt, ellenszenvet, sőt talán még gyűlöletet is tapasztal ugyan, de ahhoz, hogy a hetedik cikkely szóba jöhessen, tényekre van szükség.

A szakértők vitáznak azon, hogy Magyarországon már idén vagy csak jövőre indul-e be a gazdasági növekedés, de az nem kétséges, hogy be fog indulni – mondta Orbán. Magyarország és Németország között vannak jelentős különbségek gazdaságfelfogásban, különösképpen az adófilozófiában – mondta el a miniszterelnök újságírói kérdésre válaszolva a késő délután kezdődő, kétnapos EU-csúcstalálkozó előtt tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján. Mint mondta, majd elválik, hogy helyes volt-e a magas magyarországi rezsiköltségek leszorítása érdekében tett kormányzati fellépés, a kormány által választott módszer, de az szerinte nem vitatható, hogy a helyzetet "nem lehetett annyiban hagyni".

Megkezdődött csütörtök délután Brüsszelben az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek péntekig tartó tanácskozása, amelynek fő napirendi pontjai a gazdasági válságból való kilábalás teendőivel kapcsolatosak.

Hivatalosan nem szerepel a napirenden sem Ciprus súlyos pénzügyi állapota, sem a parlamenti választások nyomán előállt bonyolult olasz belpolitikai helyzet, ám diplomaták szerint mindezek felmerülhetnek a csúcstalálkozón.

Hétfőn elfogadta az alaptörvény negyedik, eddigi legátfogóbb, 22 cikkből álló módosítását az Országgyűlés. A parlament döntése nyomán a jövőben az alkotmány alapozza meg a gyűlöletbeszéddel szembeni fellépés lehetőségét. Az alaptörvény negyedik módosítása egyértelművé teszi: a véleményszabadság gyakorlása nem sértheti más emberek, a magyar nemzet, valamint nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságát, az említett közösségekhez tartozóknak pedig – törvényben meghatározottak szerint – joguk van a méltóságuk megsértése miatti igényüket bíróság előtt érvényesíteni. Áder János szerdán jelezte: aláírja a Magyarország alaptörvényének negyedik módosítására vonatkozó törvényt.