Az államfő aláírja az alkotmánymódosítást

Áder János aláírja a Magyarország alaptörvényének negyedik módosítására vonatkozó törvényt.

Közölte, hogy megválasztása pillanatában világossá tette: ha száz jó törvényt kap, százat ír alá. Ha száz rosszat, százat küld vissza az Országgyűlésnek. Elmondta azt is, hogy „bár a népakarat mindig rész szerint osztja ki a kormány- és az ellenzéki pártok súlyát, ám e súlytól függetlenül minden parlamenti pártot egyetemlegesen terhel az ország sorsáért, jó híréért, hiteléért viselt felelősség”. Ismertetése szerint ez az egyetlen alkotmányos választása, amely összhangban van esküjével, a fennálló törvényes rendelkezésekkel és az Alkotmánybíróság 20 év alatt meghozott határozataival. „Egyértelmű alkotmányos kötelezettségem, hogy az alkotmánymódosítást aláírjam és kihirdessem” – jelentette ki.

„Megingathatatlanul hiszek abban, hogy közös jövőnket azzal szolgáljuk elsősorban, ha minden körülmények között ragaszkodunk a jogállami keretekhez. Biztosan tudom, hogy sok millióan vannak, akik így éreznek, így gondolkodnak, és így is cselekednek. Én is ezt teszem. Ezt teszem nemzetünk mindazon tagjaival együtt, akik a napi hangoskodáson túlmutató rendet, biztonságot, jogállamot, demokráciát szeretnének országunkban” – közölte Áder János.

Hétfőn elfogadta az alaptörvény negyedik, eddigi legátfogóbb, 22 cikkből álló módosítását az Országgyűlés. A parlament döntése nyomán a jövőben az alkotmány alapozza meg a gyűlöletbeszéddel szembeni fellépés lehetőségét. Az alaptörvény negyedik módosítása egyértelművé teszi: a véleményszabadság gyakorlása nem sértheti más emberek, a magyar nemzet, valamint nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságát, az említett közösségekhez tartozóknak pedig – törvényben meghatározottak szerint – joguk van a méltóságuk megsértése miatti igényüket bíróság előtt érvényesíteni.

A csütörtöki uniós csúcstalálkozón is téma lehet az alaptörvény negyedik módosítása. Az Európai Parlament liberális frakciójának belga vezetője felszólította José Manuel Barrosót, hogy a küszöbön álló EU-csúcson vesse fel a magyar alkotmánymódosítás ügyét. Pelczné Gáll Ildikó reagálásában azt mondta: a szocialista, kommunista, liberális és zöldpárti EP-képviselők „két éve temetik a magyar demokráciát, és a magyar demokrácia még mindig él”.

Andreas Mölzer, aki frakción kívüli, független EP-képviselő, egyébként a jobboldali osztrák Szabadságpárt politikusa, a téma kapcsán azt mondta, hogy Magyarország vonatkozásában kettős mérce érvényesül. Szerinte Ausztriában is megtörtént, hogy a vörös–fekete, azaz szociáldemokrata–néppárti nagykoalíció idején, amikor az még kétharmados többséggel rendelkezett, alkotmányerejű törvénnyé emeltek olyan szabályt, amelyet a legfőbb bírói fórum megsemmisített, illetve ilyen megsemmisítés volt várható. A „demokratikus aggódók” akkor is hallgattak, amikor Victor Ponta szocialista román miniszterelnök kormánya akarta megfosztani jogkörétől az alkotmánybíróságot – hangsúlyozta Mölzer.

Az elmúlt napokban megsokasodtak az alaptörvény negyedik módosítása kapcsán a hazai és nemzetközi kritikák. A szépszámú kritikus legalább három szempontot figyelmen kívül hagy azonban – írja Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpontok blogban.