Az államfő beszédében közölte: annak figyelembevételével hozta meg döntését, hogy megfogadta, Magyarország köztársasági elnökeként maradéktalanul viselni fogja az alaptörvényben rá rótt felelősséget. „Egyértelmű alkotmányos kötelezettségem, hogy az alkotmánymódosítást aláírjam és kihirdessem. Függetlenül attól, hogy a módosítás kinek az ízlésével találkozik, és függetlenül attól, hogy ez tetszik-e nekem, vagy sem” – fogalmazott.
„Mostani döntésemet is ennek figyelembevételével hoztam meg” – tette hozzá. Áder János elmondta, hogy az elmúlt napokban hosszú órákat töltött azzal, hogy az alaptörvény negyedik módosításának elfogadása kapcsán tanulmányozza a sajtóban megjelent véleményeket, érveket, hogy elolvassa a hozzá küldött leveleket, üzeneteket, hogy meghallgassa szakértők „okos – és olykor indulatoktól vagy politikai szándékoktól sem mentes – érvelését”. „Tettem ezt annak érdekében, hogy elnöki eskümmel összhangban döntésemben egyetlen cél vezéreljen: az alkotmányos rend és a nemzet egységének képviselete” – fogalmazott.
„Tettem ezt azért is, mert a köztársasági elnök önmagában még semmit sem tesz azzal, ha csak pártok felett állónak értelmezi szerepét és feladatát. Mert a köztársasági elnöknek nem egyszerűen a pártok felett, hanem mindig és mindenben politikai nemzete mellett kell állnia. Egy államfő, bárki is töltse be ezt a felelősségteljes tisztséget, csakis így fejezheti ki a nemzet igazi egységét. Még akkor is, ha vannak, akik vitatják alkotmányos döntéseit” – mondta Áder János.
Hangsúlyozta: felelősen gondolkodó polgár senkit sem biztathat arra, hogy vegye semmibe a törvény betűjét, és arra sem, hogy alkotmánysértést kövessen el. Egy állam ugyanis attól jogállam, hogy annak törvényeit és alkotmányos rendelkezéseit mindenki betartja – jelentette ki, hozzátéve, hogy különösen fontos elvárás ez az államfővel szemben. „Mert ha az államfő úgy döntene, hogy megengedhető az alkotmányellenesség útjára lépni, annak csak egyetlen következménye lehetne. Amit egyikünk sem kíván. Káosz. Zűrzavar. Törvénytelenség” – mondta.
Közölte, hogy megválasztása pillanatában világossá tette: ha száz jó törvényt kap, százat ír alá. Ha száz rosszat, százat küld vissza az Országgyűlésnek. Elmondta azt is, hogy „bár a népakarat mindig rész szerint osztja ki a kormány- és az ellenzéki pártok súlyát, ám e súlytól függetlenül minden parlamenti pártot egyetemlegesen terhel az ország sorsáért, jó híréért, hiteléért viselt felelősség”. Ismertetése szerint ez az egyetlen alkotmányos választása, amely összhangban van esküjével, a fennálló törvényes rendelkezésekkel és az Alkotmánybíróság 20 év alatt meghozott határozataival. „Egyértelmű alkotmányos kötelezettségem, hogy az alkotmánymódosítást aláírjam és kihirdessem” – jelentette ki.
„Megingathatatlanul hiszek abban, hogy közös jövőnket azzal szolgáljuk elsősorban, ha minden körülmények között ragaszkodunk a jogállami keretekhez. Biztosan tudom, hogy sok millióan vannak, akik így éreznek, így gondolkodnak, és így is cselekednek. Én is ezt teszem. Ezt teszem nemzetünk mindazon tagjaival együtt, akik a napi hangoskodáson túlmutató rendet, biztonságot, jogállamot, demokráciát szeretnének országunkban” – közölte Áder János.
Hétfőn elfogadta az alaptörvény negyedik, eddigi legátfogóbb, 22 cikkből álló módosítását az Országgyűlés. A parlament döntése nyomán a jövőben az alkotmány alapozza meg a gyűlöletbeszéddel szembeni fellépés lehetőségét. Az alaptörvény negyedik módosítása egyértelművé teszi: a véleményszabadság gyakorlása nem sértheti más emberek, a magyar nemzet, valamint nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságát, az említett közösségekhez tartozóknak pedig – törvényben meghatározottak szerint – joguk van a méltóságuk megsértése miatti igényüket bíróság előtt érvényesíteni.
A csütörtöki uniós csúcstalálkozón is téma lehet az alaptörvény negyedik módosítása. Az Európai Parlament liberális frakciójának belga vezetője felszólította José Manuel Barrosót, hogy a küszöbön álló EU-csúcson vesse fel a magyar alkotmánymódosítás ügyét. Pelczné Gáll Ildikó reagálásában azt mondta: a szocialista, kommunista, liberális és zöldpárti EP-képviselők „két éve temetik a magyar demokráciát, és a magyar demokrácia még mindig él”.
Andreas Mölzer, aki frakción kívüli, független EP-képviselő, egyébként a jobboldali osztrák Szabadságpárt politikusa, a téma kapcsán azt mondta, hogy Magyarország vonatkozásában kettős mérce érvényesül. Szerinte Ausztriában is megtörtént, hogy a vörös–fekete, azaz szociáldemokrata–néppárti nagykoalíció idején, amikor az még kétharmados többséggel rendelkezett, alkotmányerejű törvénnyé emeltek olyan szabályt, amelyet a legfőbb bírói fórum megsemmisített, illetve ilyen megsemmisítés volt várható. A „demokratikus aggódók” akkor is hallgattak, amikor Victor Ponta szocialista román miniszterelnök kormánya akarta megfosztani jogkörétől az alkotmánybíróságot – hangsúlyozta Mölzer.
Az elmúlt napokban megsokasodtak az alaptörvény negyedik módosítása kapcsán a hazai és nemzetközi kritikák. A szépszámú kritikus legalább három szempontot figyelmen kívül hagy azonban – írja Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpontok blogban.
