Guy Verhofstadt, az EP liberális frakciójának belga vezetője szerdán felszólította José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét, hogy a küszöbön álló EU-csúcstalálkozón vesse fel a magyar alkotmánymódosítás ügyét, és az uniós alapértékek sérelme esetére kidolgozott eljárásrend jegyében kezdeményezzen vitát a kérdésről.
Az uniós országok állam-, illetve kormányfői csütörtökön és pénteken tanácskoznak Brüsszelben. „Mit kell még itt ellenőrizni? Egyértelműen sérültek az európai értékek” – mondta Strassburgban Verhofstadt. Megjegyzése arra utalt, hogy a magyar alaptörvény hétfői módosításának parlamenti elfogadása után az Európai Bizottság és az Európa Tanács részéről egyaránt bejelentették: a felmerült aggályok miatt alapos vizsgálat és elemzés tárgyává teszik a budapesti parlament által megszavazott szöveget.
A liberális EP-frakcióvezető, volt belga külügyminiszter szerint azonban már most egyértelmű, hogy a magyar alkotmánymódosítás sérti azokat az alapértékeket, amelyeket az EU-ról szóló alapszerződés 2. cikke sorol fel, és amelyek nyomán a 7. cikkben említett eljárás megindításának van helye az érintett tagállammal szemben. A 7. cikk szerinti eljárás alapján a tagállam jogai korlátozhatók, így végső esetben akár szavazati joga is felfüggeszthető. Verhofstadt úgy vélekedett, hogy az alaptörvény módosításával az európai értékeket sértő előírásokat egyszerűen beemelték az alkotmányba.
Gabriele Zimmer, az „Egységes Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldal” elnevezésű EP-frakció elnöke, a német Baloldal pártjának képviselője úgy vélekedett, hogy a magyar kormány politikája nem tartja tiszteletben sem az uniós alapjogi chartát, sem magát a jogállamiságot.
Andreas Mölzer, aki frakción kívüli, független EP-képviselő, egyébként a jobboldali osztrák Szabadságpárt politikusa, ezzel szemben azt mondta, hogy Magyarország vonatkozásában kettős mérce érvényesül. Szerinte Ausztriában is megtörtént, hogy a vörös–fekete, azaz szociáldemokrata–néppárti nagykoalíció idején, amikor az még kétharmados többséggel rendelkezett, alkotmányerejű törvénnyé emeltek olyan szabályt, amelyet a legfőbb bírói fórum megsemmisített, illetve ilyen megsemmisítés volt várható. A „demokratikus aggódók” akkor is hallgattak, amikor Victor Ponta szocialista román miniszterelnök kormánya akarta megfosztani jogkörétől az alkotmánybíróságot – hangsúlyozta Mölzer.
Pelczné Gáll Ildikó fideszes EP-képviselő reagáló felszólalásában azt mondta: a szocialista, kommunista, liberális és zöldpárti EP-képviselők „két éve temetik a magyar demokráciát, és a magyar demokrácia még mindig él. [ ] Ezek után nem átallanak a tanácshoz és a bizottsághoz fordulni.” Úgy vélekedett, hogy a bírálókat „informátoraik” félretájékoztatták.
Az elmúlt napokban megsokasodtak az alaptörvény negyedik módosítása kapcsán a hazai és nemzetközi kritikák. A szépszámú kritikus legalább három szempontot figyelmen kívül hagy azonban – írja Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpontok blogban.
