Március 11-én fogadta el a parlament az alaptörvény negyedik módosítását, amely számos ponton változtatta meg a hatályos alkotmányunk szövegét. A Századvég kutatása egyes módosítások tartalmának társadalmi megítélését vizsgálta a felnőtt korú magyar lakosság körében.
Általánosságban elmondható, hogy az alaptörvény minden, a Századvég által felsorolt módosítása esetében többségben vannak a támogatók. A legkedvezőbb fogadtatásra az Alkotmánybíróság működési nyilvánosságának növelése talált, a válaszadók 86 százaléka egyetért ezzel a módosítással.
A megkérdezettek döntő többsége (83 százalék) támogatja továbbá azt a rendelkezést, mely kimondja, hogy házasság férfi és nő között köthető. 79 százalékuk egyetért azzal, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság és/vagy a szülő-gyerek kapcsolat, kétharmaduk (67 százalék) pedig támogatja, hogy a közegészségügy, a közrend és közbiztonság, valamint a kulturális értékek védelme érdekében a közterület meghatározott részére vonatkozóan jogellenessé nyilvánítható az életvitelszerű közterületi tartózkodás.
Kedvező fogadtatásra talált az a módosítás is, mely szerint a kommunista diktatúra vezetőinek nyugdíját csökkenteni lehet, a megkérdezettek 64 százaléka egyetért ezzel. Ugyanennyien helyeselték, hogy politikai reklámot a közszolgálati médiaszolgáltatók kizárólag ellenérték nélkül, egyenlő feltételek mellett sugározhatnak. A válaszadók 63 százaléka támogatja a hallgatói szerződés elvi alapját, vagyis azt, hogy államilag támogatott képzésen diplomát szerzőknek a diploma megszerzését követően meghatározott ideig Magyarországon kell munkát vállalniuk.
A megkérdezettek közel fele (49 százalék) egyetért azzal, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) felelős a magyarországi kommunista diktatúráért, és a vezetőik által elkövetett bűncselekmények nem évülhetnek el. Ugyanennyien helyeslik azt az alaptörvény-módosítást, mely szerint politikai reklám csak a közszolgálati médiaszolgáltatók által sugározható, a kereskedelmi adókon nem.
Általánosságban megfigyelhető, hogy a lakosok többségének többnyire kiforrott véleménye van az egyes témákkal kapcsolatban. Átlagosan mindössze 6 százalék körüli volt azok aránya, akik nem tudtak vagy nem akartak válaszolni a kérdésekre.
Hétfőn elfogadta az alaptörvény negyedik, eddigi legátfogóbb, 22 cikkből álló módosítását az Országgyűlés.
Andreas Mölzer, aki frakción kívüli, független EP-képviselő, egyébként a jobboldali osztrák Szabadságpárt politikusa, a téma kapcsán azt mondta, hogy Magyarország vonatkozásában kettős mérce érvényesül. Szerinte Ausztriában is megtörtént, hogy a vörös–fekete, azaz szociáldemokrata–néppárti nagykoalíció idején, amikor az még kétharmados többséggel rendelkezett, alkotmányerejű törvénnyé emeltek olyan szabályt, amelyet a legfőbb bírói fórum megsemmisített, illetve ilyen megsemmisítés volt várható. A „demokratikus aggódók” akkor is hallgattak, amikor Victor Ponta szocialista román miniszterelnök kormánya akarta megfosztani jogkörétől az alkotmánybíróságot – hangsúlyozta Mölzer.
Az elmúlt napokban megsokasodtak az alaptörvény negyedik módosítása kapcsán a hazai és nemzetközi kritikák. A szépszámú kritikus legalább három szempontot figyelmen kívül hagy azonban – írja Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpontok blogban.
