Martonyi: Ha bármi ellentétes az uniós joggal, találunk rá megoldást

Magyarország nyitott a párbeszédre, és felkéri a Velencei Bizottságot, hogy mondjon véleményt az alaptörvény módosításáról – közölte Martonyi János.

NT
2013. 03. 11. 18:13
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Ha bármi ellentétes az uniós joggal, találunk rá megoldást. Minden esetben bármiről, bármikor, bárkivel készek vagyunk tárgyalni” – hangsúlyozta. Martonyi János, aki a múlt hét végén terjedelmes levéllel fordult uniós kollégáihoz az alaptörvény módosításával kapcsolatos félreértések tisztázása érdekében, hétfőn, a külügyminiszterek tanácskozását követően úgy nyilatkozott, hogy a tanácsülésen ez a téma nem került szóba.

Mi változik a negyedik alkotmánymódosítással?

Gulyás: Sólyom téved

Orbán: Botrányos a bíróság döntése

Arra a felvetésre, hogy az alaptörvény módosítása több – a többi között az Európai Bizottság által is – kifogásolt kérdést emel alkotmányos szintre, Martonyi János példaként a hallgatói szerződések kérdését és a hajléktalanokkal kapcsolatos vitát emelte ki, és elmondta, hogy az alaptörvény szövege a módosítást követően csak arról rendelkezik, hogy az illetékes jogalkotók jogszabályt alkothatnak ezekről a kérdésekről. Szerinte ezeket a jogszabályokat minden valószínűség szerint a korábbi észrevételek figyelembe vételével alkotják majd meg.

Martonyi János fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a négy uniós külügyminiszter által a múlt héten José Manuel Barrosónak írt levél „nem Magyarországról szól”. Dánia, Németország, Hollandia és Finnország külügyminisztere azt kérte az Európai Bizottság elnökétől, hogy a brüsszeli testület tegyen javaslatot a mostaninál hatékonyabb és gyorsabban alkalmazható mechanizmus kidolgozására az európai alapértékek védelme érdekében.

Martonyi János kijelentette: Guido Westerwelle német külügyminiszter biztosította arról, hogy ez minden tagállamra ugyanúgy vonatkozna, nem csak egy országra, és nem csak a 2004 után csatlakozottakra. Egy ilyen mechanizmusnak „minden tagállamra ki kell terjednie, (...) megkülönböztetésmentesen kell minden tagállammal szemben alkalmazni. (...) Ehhez nagyon világos, tiszta, egyértelmű jogi megoldások és garanciák kellenek” – vélekedett a külügyminiszter.

A magyar alaptörvény hétfőn elfogadott módosításai aggodalomra adnak okot azzal kapcsolatban, hogy megfelelnek-e jogállamiság elvének, az uniós jognak és az Európa Tanács mércéinek – ez már José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének és Thorbjorn Jaglandnak, az Európa Tanács főtitkárának közös közleményében olvasható. Barroso és Jagland tudomásul veszik, hogy a magyar Országgyűlés elfogadta az alaptörvény módosítását, ugyanakkor sajnálatukat fejezik ki amiatt, hogy a brüsszeli és a strasbourgi testület szakértőinek nem volt alkalmuk részletesen elemezni az alkotmánymódosítás szövegét annak elfogadása előtt.

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke hétfőn sajnálkozásának adott hangot a magyar parlament által elfogadott alkotmánymódosítás miatt, és komolynak nevezte azokat az aggályokat, miszerint a módosítás gyengítheti a demokratikus normákat Magyarországon. Hannes Swoboda, az európai szocialisták frakciójának vezetője szerint pedig a magyar alaptörvény negyedik, hétfőn elfogadott módosítása ellentétes az Európai Unió alapértékeivel.

Az Országgyűlés hétfő délután fogadta el az alaptörvény eddigi legátfogóbb, 22 cikkből álló módosítását, amellyel az alkotmányba foglalták az Alkotmánybíróság által megsemmisített átmeneti rendelkezések döntő többségét.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.