Az egyikről, Magyarország alkotmányáról (alaptörvényéről) az Orbán-kormányt legendásan utáló Kim Lane Scheppele asszony, a Princetoni Egyetem jogászprofesszora jelentette ki, hogy Frankenstein szörnyéhez hasonlít. Tette ezt a napokban azon az amerikai szenátusi meghallgatáson, amely szokás szerint a „magyar üggyel” foglalkozott, és aggodalmaskodott a demokrácia magyarországi helyzete miatt. Ugyanakkor a Fidesszel és Orbán Viktorral szemben legendásan előítéletes Scheppele véleménye senkit nem lepett meg, és a helyén lehet kezelni. Különösen az után, hogy a meghallgatást levezénylő Amerikai Helsinki Bizottság társelnöke – mintegy elhatárolódva a meghallgatás erős kritikai hangvételétől, sőt a bizottság elnökétől – kijelentette, hogy méltánytalanok és kettős mércét alkalmaznak azok a bírálatok, amelyek a magyar kormányt érik a demokrácia és az emberi jogok helyzetével kapcsolatban. Megítélése szerint Magyarországon az alkotmányos fékek rendszere él és virul. Vagyis Magyarország kapcsán még egy bizottságban is élesen megoszlanak a vélemények, Kim Lane Scheppele asszony pedig nem a tárgyilagosság szobra hazánkkal kapcsolatban, egyszóval ez ügyben nem kell komolyan venni.
Ezzel szemben a másikról, az Európai Unióról, pontosabban annak szervezeti berendezkedéséről és működéséről nem kisebb potentát, mint maga Martin Schulz, az Európai Parlament szociáldemokrata elnöke egy hamburgi nemzetközi konferencián jelentette ki a fentieket. Konkrétan azt mondta, hogy az EU szervezeti–hatalmi rendszere olyan, mint a nevezetes torzsszülött, mert többek között nem működik benne a hatalommegosztás demokratikus rendszere, amely egyébként a tagországok alapvető sajátossága. Utóbbi esetben tehát az egész európai konglomerátum egyik vezetője fejtett ki lesújtó véleményt saját intézményrendszeréről. S ez az éles bíráló hang mintegy a jéghegy csúcsa, hiszen az Európai Unió egésze, de különösen az Európai Bizottság működése ma már széles körű kritikák tárgya.
Számos elemzés készült az unió és a bizottság intézményeinek áttekinthetetlenségéről, bürokratizmusáról és főleg ellenőrizhetetlenségéről, arról, hogy demokratikus felhatalmazás nélkül hoz olyan döntéseket, amelyek csökkentik, korlátozzák a tagállamok önállóságát, szuverenitását, kiüresítik demokratikus intézményeiket. A kritikai vélemények az EU kapcsán a „demokratikus deficit” fogalmat használják általában, azonban helyesebb lenne inkább demokráciahiányról beszélni. Vagyis, visszatérve a szörny-példára: az EU-ban látszólag működő- és életképes egységekből végül is egy – demokratikus szempontból – működésképtelen képződmény jött létre. Ezzel szemben viszont azt látjuk, halljuk, hogy az Európai Unió vezetői – s persze amerikai és általában nyugati politikusok, médiumok, elemzők stb. stb. – unos-untalan belénk rúgnak, újra és újra elmondják, hogy Magyarországon veszélyben a demokrácia, megszűnt a hatalommegosztás, nincs sajtószabadság, tombol a rasszizmus, a fasizmus és nácizmus, sőt hogy Fábry Sándort némileg átalakítva idézzem, az EU vezetői szerint az Orbán-kormány minden EU-s értékkel szembemegy, „obstruál, destruál és menstruál”. Ha most a Holdról ideszáll valaki és próbál tájékozódni, azt kell megállapítsa, hogy a világ összes gonoszsága, ördögi pokla és iszonyata Európa szívében, Magyarországon koncentrálódik. Lássuk be: egy ilyen országnak pusztulnia kell, nincs mese. Hiszen ezt akarja Neelie Kroes biztos asszony és Guy Verhofstadt, a liberális frakció „szimpatikus” vezetője, s ha ekkora orákulumok mondják, akkor legjobb, ha azonnal elássuk magunkat mi, szegény magyarok.
Egyetlen költői kérdésem marad csupán: hiteles és helyes az, hogy a demokráciahiánnyal küszködő Európai Unió, „Frankenstein szörnye” akar fellépni a demokráciával védelmében Magyarországgal szemben? Gondoljátok ezt meg, polgártársak.
