Méltánytalanok és kettős mércét alkalmaznak azok a bírálatok, amelyek az Orbán-kormányt érik – foglalt állást Christopher H. Smith republikánus képviselő, az amerikai Helsinki Bizottság társelnöke, amikor A demokrácia röppályája – amiért Magyarország számít című meghallgatásához fűzött írásos nyilatkozatot. Az amerikai politikus vélekedése szerencsére nem egyedülálló hazánkat illetően, Európában is egyre több pozitív vélemény olvasható a kormány munkájáról, melyek pártatlan megközelítést szorgalmaznak.
Szájer Józsefnek azonban így sem volt könnyű dolga washingtoni meghallgatásakor, hiszen úgy kell külföldön a belpolitikai döntések jogosságát magyarázni, konstruktív párbeszédet szorgalmazni, hogy a hazai baloldal folyamatosan dolgozik a negatív megítélés erősítésén. A médiatörvény, a bírák nyugdíjazása, vagy ez egyébként más országokban sem ismeretlen kötelezettségszegési eljárások után legutóbb az alaptörvény negyedik módosítása szolgáltatott muníciót azoknak, akiknek „nem tetszik a rendszer”, határon innen és túl egyaránt.
„Kritikát megfogalmazni nagyon gyorsan lehet, főleg úgy, hogy annak jelentős része mögött nem áll ténybeli megalapozottság, hanem inkább valamilyen szándék, érzelem” – vélekedett lapunknak Kumin Ferenc a hazánkról szóló külföldi sajtóvélemények kapcsán. A kormány nemzetközi kommunikációjáért felelős helyettes államtitkár kérdésünkre kifejtette: ha valaki értelmesen akar vitába szállni, akkor időt szakít arra, hogy megvizsgálja a tényeket. Kumin Ferenc úgy látja, örömteli, hogy a pozitív vélemények most lényegesen gyorsabban és nagyobb tömegben jelentek meg, mint korábban, e tekintetben mindenképpen van egy fordulat.
Roger Köppel egykori honvédelmi miniszter és jogászprofesszor, a CDU politikusa például úgy vélekedett az alkotmányunkról, hogy az mintaszerű, hitet tesz a demokrácia és a jogállam mellett. Azok a vádak, melyek arról szólnak, hogy Magyarország önkényuralmi és szélsőjobb irányba tart, valójában a baloldal lejárató kommunikációjának részei. Köppel szerint épp az alkotmány bizonyítja, hogy szó sincs diktatórikus kormányzási szándékról, és jogos kívánság, hogy a korábbi alkotmány kommunista hagyományával szakítsanak. Az olasz Tempi.it internetes hírportál cikke pedig kiemeli, hogy az alkotmány módosítására éppen az Alkotmánybíróság döntése miatt volt szükség.