Ha a másik oldal erőszakot alkalmaz, könnyen a te oldaladra állítja a közvéleményt, mert az a gyengébb féllel szimpatizál. Ezt javasolja egy helyen Saul Alinsky baloldali amerikai gondolkodó, aki radikális eszközöket sem nélkülöző „közösségfejlesztési”, vagyis a szervezett civil ellenállásra, az állammal szembeni fellépésre épülő modellt dolgozott ki, tapasztalatait pedig 12 pontban foglalta össze.
Módszerét a Bajnai Gordon fémjelezte Együtt 2014–Párbeszéd Magyarországért Választási Szövetség bázisára épülő szervezetek igyekeznek átültetni a hazai gyakorlatba. A provokatív elemeket sem nélkülöző tiltakozás egyik példája a Fidesz-székház elleni támadás volt. Ennek során – a résztvevők beszámolója szerint – egyik céljuk éppen az volt, hogy rendőri intézkedés történjen a magukat békés civileknek beállító demonstrálók ellen.
Ismert, ez végül annak ellenére sem történt meg, hogy a tüntetők magánterületre is betörtek. A Parlament bejáratainak múlt heti lezárása után azonban már több középiskolás tüntetőt is előállítottak a rendőrök. Ezt természetesen rögtön kihasználták a „civilek”, és az aznap esti alaptörvény-módosítás elleni demonstráción már – áldozatként feltüntetve – a menet élére állították a pénzbüntetéssel sújtott fiatalokat.
A székházfoglalást követő események, illetve a vonulásos tüntetések szervezésében is jelentős szerepet vállaltak az interneten azok a mozgalmak, amelyek az Egymillióan a magyar sajtószabadságért (Milla) köpönyegéből bújtak elő az elmúlt időszakban. A Milla egyébként a Bajnai-féle választási szövetség tagja, az egyesület elnöke pedig – aki egyben a szövetség társelnöke – Juhász Péter. A szervezet 2010 végén alakult egy Facebook-oldal létrehozásával, ahová százezer szimpatizáns csatlakozott. Bajnai Gordon politikába való visszatérését a Milla október 23-i rendezvényén jelentették be, de a Haza és Haladás már előtte is kihasználhatta a közösségi tér nyújtotta előnyöket. A Szigetvári Viktor, az MSZP egykori kampányfőnöke által vezetett csapat azonban nemcsak a Milla oldalához csatlakozókat érhette így el, hanem az őket támogató egyéb szervezetek Facebook-oldalán további sokezres tömeget mozgathatott meg viszonylag rövid időn belül. A Fidesz-székház elleni támadás és az alaptörvény-módosítás elleni demonstrációk például a Hallgatói Hálózat, az Alaptörvény nem játék, illetve a Humán Platform közösségi oldalain nemcsak követhetők voltak, hanem egyes lépéseket ott is jelentettek be a szervezők.
A Bajnaiék által követett Alinsky-technikák összefoglalásában az is szerepel, hogy „Tartsd fenn a nyomást. Ne engedd fel. ( ) Támadj, támadj, támadj minden irányból, sose hagyj esélyt a tántorgó szervezetnek a pihenésre, az átcsoportosításra, a talpra állásra és stratégiája újragondolására”. Az elmúlt hetekben ezt a tanácsot is igyekeztek megvalósítani a Milla és a hozzá csatlakozott szervezetek aktivistái. A Fidesz székházának elfoglalása után szinte naponta tüntettek Budapest egyes pontjain az alaptörvény negyedik módosítása ellen. Azonban nem csak az utcákon gyakoroltak nyomást a magyar kormányra, hiszen több magyarországi civil szervezet (köztük a Helsinki Bizottság és a TASZ) is az élére állt annak a kezdeményezésnek, amelynek végén szinte a teljes európai intézményrendszer elítélte a tervezett alkotmánymódosítást. Vagyis – megfogadva Alinsky tanácsait – minden irányból támadták Magyarországot.
Az ember leghatásosabb fegyvere, ha valakit nevetségessé teszünk – szól Alinsky egy másik szabálya. A Bajnai-féle választási szövetség tagjai ma is használják ezt a módszert, mivel az ellenfél számára „nincs védekezés. Irracionális. Dühítő”. Így válhatott vicc tárgyává az elmúlt hetek tüntetései során például egy sütemény, a vaníliás karika. Emlékezetes, a székházfoglalás során Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője, illetve Kocsis Máté kommunikációs igazgató is ezzel az édességgel igyekezett kínálni a résztvevőket, akik nemcsak ezt, hanem a kommunikációt is elutasították. Ezt követően Az alkotmány nem játék címet viselő tüntetéssorozat elmaradhatatlan kelléke lett a vaníliás karikákkal teli tányér képe. De a múlt héten kialakult hóhelyzet miatti kormánykritika megfogalmazása során is ezt a módszert alkalmazták, így került az internetes aktivisták célkeresztjébe többek között a lóháton ülő Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is.
Az amerikai baloldali gondolkodó azt is felismerte korábban, hogy „az a taktika, amit túl hosszan alkalmazol, teherré válik. Sose válj unalmassá. Még a radikális aktivisták is elunják magukat” – írta Alinsky. Ezért szerinte olyan módszert kell használni a kormány elleni nyomásgyakorlás során, amit élveznek az emberek. „Unszolás nélkül is tenni fogják. El fogják végezni a feladatukat, és még jobbakat is fognak javasolni” – teszi hozzá a 12 szabály egyikében. Nem véletlen, hogy az elmúlt hetek demonstrációi közül több is egyfajta ünnepségbe torkollott. Alinsky módszere szerint egyébként a fenyegetés gyakran rémisztőbb, mint maga a dolog, ugyanakkor követői azt is előszeretettel hangoztatják, hogy „soha ne hagyd, hogy az ellenfél pontot vigyen be, mert azon kapnak, hogy nincs megoldásod a problémára”.
A teljes cikket a Magyar Nemzet szerdai számában olvashatja.
