Az országszerte méteres torlaszokat emelő hóvihar miatt az Egymillióan a sajtószabadságért Facebook-csoport a március 15-ei megemlékezést(?) vasárnapra halasztotta. A rendezvényen tiltólistára tették a politikusokat, így a színpadra a Kistehén zenekar mellett csupán civilek léphettek. Aki a Szabad sajtó úti tömeget szerette volna újra viszontlátni, csalódnia kellett, ugyanis a meghirdetett kezdés előtt negyed órával még csak lézengtek az emberek a Kálvin téri református templom előtt. Végül néhány ezer fős demonstráció kerekedett változatos, olykor igen lapos beszédekkel.
A 4-es metró munkaterületének kerítésére kiaggatott Orbán-Áder-Kövér-Hoffmann-gyalázó szégyenfalra talán még a helyettes-államtitkárok is felkerültek, de ennél murisabb volt, hogy a szókimondó ragaszok készítője és egy vörös sálas pár annak ellenére összeszólalkozott, hogy egy a zászló. Kezdésként egy diktátornak öltözött, a miniszterelnököt figurázó mém fekete humort csepegtetett a színpadra. Majd Erdős Virág antiorbánista verse adta meg a lírai alaphangot, de vitalitást először csak Tamás Gáspár Miklós csempészett a vasárnap délutánba.
A rendszerváltó filozófus a székely zászló színeit kölcsönvéve kékcédulás választással riogatott, és felszólította a határon túliakat, hogy ne voksoljanak 2014-ben. TGM kihívta az országházból a „demokratikus ellenzék pártjait”, és utcai politizálásra szólította fel őket. Áder Jánost bírálta amiatt, hogy aláírja a negyedik alaptörvény-módosítást, de hagyott számára egy kiskaput: a filozófus azt ígérte, ha a köztársasági elnök csatlakozik az utcai demokratákhoz, megbocsátást nyer. A tömeg másképp vélekedett, amit masszív füttyszóval jelezett. A hallgatóság egy részében is láthatóan megütközést keltett, amikor beleüvöltötte a mikrofonba, hogy a jelenlévő és a foteldemokraták bojkottálják a jövő évi parlamenti választást, sőt a végén még mintha az ő hangja is elcsuklott volna.
Miközben Bauer Tamás DK-s zászlóját a vállán pihentetve párszor megkerülte a teret, Schilling Árpád éppen azt fejtegette, miképp támogatja Balog Zoltán és Orbán Viktor a „nácikat” Petrás János és Szaniszló Ferenc kitüntetésével. A Krétakört alapító rendező nem spórolt a kritikával és a hangerővel: háromra a „monnyon le” is felharsant az előénekest követve.
A Fidesz-alapító, szólásszabadság-kutató Molnár Péter és Setét Jenő polgárjogi aktivista felszólalásakor már nem csupán a metsző szél lankasztotta a demonstrálók figyelmét, Csákányi Eszter, és a két László, Mendrey és Majtényi pedig csak kettővel növelte a beszélők sorát. Ekkor már az ATV is befejezettnek nyilvánította a közvetítést. A végére nem csak a hallgatóság volt elcsigázott, és bebizonyosodott, hogy nagyágyú politikus híján a csontig ható fagy diktál. Amikor belecsapott a Kistehén, már a forraltbor-árus is elkezdett szedelődzködni.
Ha melegebb lesz, folytatják.
