Újabb támadás Brüsszelből

Szorosabb felügyelet alá helyezné a tagállamok igazságszolgáltatási rendszerét egy készülő uniós koncepció. Brüsszeli források szerint erre részben a hazánkkal kapcsolatos viták miatt kerülhet sor.

A Magyarország elleni sorozatos külföldi támadások mellett egyre többen vélik úgy, hogy az Orbán-kormány elleni akciók igaztalan vádakon alapulnak. Így vélekedik a volt német védelmi miniszter, de megvédte Magyarország hírnevét a kanadai bevándorlási miniszter is.

Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke, az alapjogokért és igazságügyért felelős biztos a BruxInfo értesülése szerint szerdán mutatja be az új igazságszolgáltatási koncepciót. A brüsszeli hírforrás úgy tudja, uniós képviselők utaltak rá: Magyarország miatt is szükséges az új mechanizmus bevezetése. Reding eszerint igazságügyi eredménytábla létrehozását javasolja, s a terület teljesítményével és függetlenségével összefüggésben egyfajta politikai felelősséggel tartoznának a tagállamok az uniónak.

Eközben Jason Kenney kanadai bevándorlási miniszter megvédte Magyarország hírnevét a múlt hét végén Torontóban, a Helikon Társaság 56. bálján. A Duna Televízió Közbeszéd című műsorában tegnap elhangzott interjúban a kanadai bevándorlási miniszter arról számolt be, tudja, más országokhoz hasonlóan Magyarországnak is megvannak a nehézségei. „De – tette hozzá a politikus – meg kell mondjam, miniszterként néha mennyire kellemetlenül érzem magam, amikor a médiában olyan véleményeket olvasok, amelyek megkérdőjelezik Magyarország modern demokratikus voltát.” Kanada a múlt évben – a romák tömeges, ám hamis menedékkérelme miatt – megszigorította a bevándorlási rendszerét, Magyarország pedig rákerült a biztonságos demokráciaként elismert államok listájára.

Hazánk és a magyar alaptörvény mellett állt ki – már nem először – Rupert Scholz volt német védelmi miniszter, egyben alkotmányjogász is. A Die Weltwoche svájci lapnak adott interjújában leszögezte: a magyar alaptörvény mintaszerű, modern európai alkotmány: a demokrácia, a jogállamiság és a szociális állam alapelveit megdönthetetlenül rögzíti. A magyar alkotmány körüli harcot a kommunista múlt és a modern kor küzdelmeként jellemezte. A német politikus felidézte, a bírák nyugdíjazásával kapcsolatos uniós konfliktus is abból származik, hogy az igazságügyben még aktív állományban voltak a kommunista idők bírái és államügyészei.

A német politikus abszurdnak minősítette, hogy Orbán Viktor önkényuralmi rendszer megteremtésére törekedne, és hazánk a szélsőjobb irányba haladna. Szerinte a kormánnyal való szembenállás a jobboldal 2010-es egyértelmű – kétharmados többséget eredményező – győzelmében gyökerezik, amellyel a baloldal nem tudott megbirkózni. A médiatörvény szerinte tartalmazott problémás pontot, ám ezeket az Alkotmánybíróság döntése nyomán a törvényhozás helyesbítette, ami bizonyíték arra, hogy hazánkban működik az ellenőrzés és az ellensúlyozás.

A francia Valeurs actuelles jobboldali hetilapban Frédéric Pons budapesti különtudósító Miért zavaró Magyarország? címmel írt arról: hazánk nem „antidemokratikus szörnyeteg”, Orbán Viktor pedig csak végrehajtja a programot, amiért megválasztották.

„Magyarország betartja az európai intézmények szabályait, és ugyanezt várja el másoktól is, ebben nem lehet kettős mérce” – közölte Szájer József kedden Washingtonban. A néppárti EP-képviselő kijelentését megelőzően Orbán Viktor miniszterelnök hangoztatta Angela Merkelnek írt levelében: „Magyarország és a magyar kormány a legteljesebb mértékben tiszteletben tartja az európai normákat és az Európai Unió alapszerződését.” Úgy látszik, nem lehet elégszer hangsúlyozni a magyar álláspontot, és lassan már megedződünk a külföldről folyamatosan érkező kritikáktól. Volt probléma többek között a médiatörvénnyel, a bírák nyugdíjazásával, és mostanság az alaptörvény módosítása van terítéken.

A fideszes Szájer József, aki az alaptörvény szövegezőbizottságának elnöke volt, az amerikai Helsinki Bizottság keddi meghallgatásán ismertette az alaptörvény negyedik módosításának indokait, hangsúlyozva, hogy az „az Alkotmánybíróság kérésére, nem pedig annak ellenében született meg, ahogy azt annak egyes bírálói félrevezetően állítják”. Szájer a meghallgatás után tett nyilatkozatában megjegyezte: „furcsa vitának voltunk tanúi az elmúlt három esztendőben a magyar alaptörvénnyel és a magyar alkotmányossággal kapcsolatban. Ebben mindig a különböző külföldi újságoknak a szerzői és külföldi politikusok szólaltak meg, nekünk nagyon ritkán adtak lehetőséget.” Szájer ismételten emlékeztetett: Magyarország nyitott a tényeken és érveken alapuló bírálatra. Emlékeztetett arra, hogy Martonyi János külügyminiszter felkérte az Európa Tanács Velencei Bizottságát, nyilvánítson véleményt az alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatban.

További részletek a Magyar Nemzet keddi számában.