Tolna megye miatt módosíthatják a választási törvényt

Abban az esetben, ha 130 egyéni választókerületet hoznának létre, a körzetek közötti népességeltérés mindig 15 százalék alatt lenne.

Igazolták, hogy ha a legkisebb megyék is kapnak két-három körzetet, megfelelő átrendezéssel elvben mindig 20 százalékon vagy alatta tartható a legnagyobb eltérés. Gyakorlatilag előfordulhat olyan eset, hogy a törvény egyéb rendelkezései miatt a megyén belül különböző méretű körzeteket kell kialakítani, és így már nem mindig megvalósítható a 20 százalékos határ betartása – állapították meg a szerzők. Mivel az optimális megoldásban talált legnagyobb eltérés erősen függ a körzetek számától, megoldás lehet a körzetek számának kismértékű változtatása.

Érdekesség, hogy körülbelül 130 körzet felett a legnagyobb elvi eltérés mindig 14,3 százalék alatt van, így akár a 15 százalékos határ is tartható szinte minden esetben – derült ki a tanulmányból. Végül megjegyezték, hogy a megyék helyett a régiókat alapul véve az eltérés kevesebb mint 3,5 százalék. A kiosztási folyamat átláthatósága miatt is szerencsés lenne, ha a törvényalkotó mellékelné a jogszabályhoz az alkalmazott algoritmust is.

A korábbiakkal szemben sokkal szélesebb jogkörei lesznek a nemzetközi szerveknek a választási eljárási folyamatban 2014-ben, mint bármikor korábban – erről is beszélt az MNO-nak Sári Miklós. Az Országos Választási Iroda vezetője határozottan elutasította azokat a nemzetközi felvetéseket, amelyek kétségbe vonják a jövő évi választás tisztaságát. A jövő évi voksolásról többek között Bajnai Gordon jó barátja, Kim Lane Scheppele is valótlanságok tömkelegét állította.

Bajnaiék új választási rendszerről szóló manipulációiról bővebben itt olvashat. A volt miniszterelnök és köre többek között azt is állította, hogy Budapesten és a megyei jogú városokban a Fidesznek kedvez az átalakítás, miközben erről egyáltalán nem lehet beszélni.

A magyar választókörzetek kialakítása a nagy létszámkülönbségek miatt nem felel meg az egyenlő választójog alkotmányos elvének – mondta ki az Alkotmánybíróság még 2005-ben. A taláros testület azonban nem semmisítette meg a jogszabályt, így mivel a 2006-ban győztes MSZP–SZDSZ-koalíció nem rendelkezett kétharmaddal, ezért csak 2011-ben sikerült rendezni ezt a kérdést.

Érdemes emlékeztetni arra is, hogy a korábbi szisztéma 1990-es „debütálásakor” már nagyon jelentős eltérések voltak az egyéni körzetek között. Míg Veszprém 6-os körzetében 26 094, addig Budapest 18-as körzetében 58 774 választójogosult élt, amely több mint kétszeres különbség volt már a választási rendszer születésénél. A megyéken belüli közel kétszeres aránytalanságok sem voltak ritkák, amire a legjobb példa Baranya és Veszprém.