Hétfőn elfogadta a parlament a választási eljárási törvényt, ezzel gyakorlatilag lezárult a hazai voksolási szisztéma átalakítása. A jogszabály-alkotási folyamatot már a kezdetektől fogva össztűz alá vette a balliberális oldal, és gyakran a tények teljes mellőzésével támadták a kormánypártokat. A 2014-ben tartandó választáson 106 egyéni körzetben szavazhatunk majd, amelyeknek a kialakítása körül a legnagyobb vita volt, de ennek ellenére az ellenzéki pártoknak nem sikerült fogást találniuk ezen, mivel minden szakértő elismeri, hogy a korábbinál sokkal arányosabb rendszer jött létre.
Az egyéni választási körzetek kialakítása legalább három problémára bontható – állapította meg Bíró Péter, Sziklai Balázs és Kóczy Á. László a Közgazdasági Szemlében megjelent elemzésükben az új választási rendszerről. Alapvető kérdés a körzetek száma: egy kisebb parlament olcsóbb és demokratikusabb. A második feladat a körzetek szétosztása az ország különböző területi egységei között – tették hozzá, míg a harmadik feladat a körzetek kialakítása a területi egységeken belül.
Úgy látják, a körzetek kialakítása több szempontból is érdekes, ilyenkor például mindig felmerül a gyanú, hogy ebben a törvényhozó érdekei érvényesülnek. A szerzőket csak a választópolgárok közötti igazságosság szempontja érdekelte, ezért elsősorban a második problémával, a körzetek szétosztásával foglalkoztak. Elemzésükben feltételezték, hogy a megyéken belül a körzetek kialakítása ideális: a rendelkezések – amelyek szerint a kistelepülések nem megoszthatók, illetve hogy a szavazókörzeteknek összefüggőknek kell lenniük – jelentős megyén belüli méretkülönbségekhez vezethetnek.
Mindenekelőtt megállapították, hogy idealizált, tehát egyforma méretű körzetekkel rendelkező megyék esetén sem tartható a törvényben rögzített legfeljebb 15 százalékos átlagtól való eltérés Tolna megyében. Számításaikat a 2010. évi választói adatokra alapozták. A törvényben rögzített megoldás csupán egy ponton tér el az általuk javasolttól: elvennének Budapesttől egy körzetet, és Csongrád megyének adnák. Bár Tolna megye 15,3 százalékos eltérése nem mondható jelentős túllépésnek, a megye felnőtt népességének fogyása rendre meghaladja az országét, ezért ez az eltérés ciklusonként körülbelül 3 százalékkal nőhet, így 2018 előtt minden bizonnyal módosításra szorul majd a törvény – olvasható a tanulmányban.
Igazolták, hogy ha a legkisebb megyék is kapnak két-három körzetet, megfelelő átrendezéssel elvben mindig 20 százalékon vagy alatta tartható a legnagyobb eltérés. Gyakorlatilag előfordulhat olyan eset, hogy a törvény egyéb rendelkezései miatt a megyén belül különböző méretű körzeteket kell kialakítani, és így már nem mindig megvalósítható a 20 százalékos határ betartása – állapították meg a szerzők. Mivel az optimális megoldásban talált legnagyobb eltérés erősen függ a körzetek számától, megoldás lehet a körzetek számának kismértékű változtatása.
Érdekesség, hogy körülbelül 130 körzet felett a legnagyobb elvi eltérés mindig 14,3 százalék alatt van, így akár a 15 százalékos határ is tartható szinte minden esetben – derült ki a tanulmányból. Végül megjegyezték, hogy a megyék helyett a régiókat alapul véve az eltérés kevesebb mint 3,5 százalék. A kiosztási folyamat átláthatósága miatt is szerencsés lenne, ha a törvényalkotó mellékelné a jogszabályhoz az alkalmazott algoritmust is.
A korábbiakkal szemben sokkal szélesebb jogkörei lesznek a nemzetközi szerveknek a választási eljárási folyamatban 2014-ben, mint bármikor korábban – erről is beszélt az MNO-nak Sári Miklós. Az Országos Választási Iroda vezetője határozottan elutasította azokat a nemzetközi felvetéseket, amelyek kétségbe vonják a jövő évi választás tisztaságát. A jövő évi voksolásról többek között Bajnai Gordon jó barátja, Kim Lane Scheppele is valótlanságok tömkelegét állította.
Bajnaiék új választási rendszerről szóló manipulációiról bővebben itt olvashat. A volt miniszterelnök és köre többek között azt is állította, hogy Budapesten és a megyei jogú városokban a Fidesznek kedvez az átalakítás, miközben erről egyáltalán nem lehet beszélni.
A magyar választókörzetek kialakítása a nagy létszámkülönbségek miatt nem felel meg az egyenlő választójog alkotmányos elvének – mondta ki az Alkotmánybíróság még 2005-ben. A taláros testület azonban nem semmisítette meg a jogszabályt, így mivel a 2006-ban győztes MSZP–SZDSZ-koalíció nem rendelkezett kétharmaddal, ezért csak 2011-ben sikerült rendezni ezt a kérdést.
Érdemes emlékeztetni arra is, hogy a korábbi szisztéma 1990-es „debütálásakor” már nagyon jelentős eltérések voltak az egyéni körzetek között. Míg Veszprém 6-os körzetében 26 094, addig Budapest 18-as körzetében 58 774 választójogosult élt, amely több mint kétszeres különbség volt már a választási rendszer születésénél. A megyéken belüli közel kétszeres aránytalanságok sem voltak ritkák, amire a legjobb példa Baranya és Veszprém.
