Ismét fegyverek dördültek a Krím félszigeten

Megint nem sikerült bejutni a Krím félsziget belsejébe az EBESZ megfigyelőinek.

Szerhij Akszjonov krími miniszterelnök szombaton újra leszögezte, hogy a népszavazást megtartják az Oroszországhoz való csatlakozásról. „A Krím Legfelső Tanácsa (parlament) egyhangúlag elfogadta a krímiek döntését, a referendum március 16-ai megtartására szavazott, és ezt már senki sem akadályozhatja meg” – idézte az orosz állami televíziónak mondott szavait az ITAR-TASZSZ hírügynökség.

Lengyelország kiürítette krími konzulátusát szombaton a félszigetet ellenőrzésük alá vont orosz fegyveres erők zaklatásaira hivatkozva. „Az ottani orosz erők folyamatos zaklatásai miatt kénytelenek voltunk kiüríteni konzulátusunkat az ukrajnai Krímben” – írta Radoslaw Sikorski külügyminiszter egy Twitter-üzenetben. A krími lengyel konzulátus Szevasztopol városában van, ahol az orosz Fekete-tengeri Flotta támaszpontja is található. A városban az éjszaka folyamán orosz fegyveresek elfoglaltak egy légvédelmi állást.

A Rosszija-1 tévécsatorna szombat hírműsorának adott interjúban Akszjonov azzal indokolta a népszavazás ilyen gyors megtartását, hogy el akarják kerülni a felesleges provokációkat, minthogy a helyzet Ukrajnában meglehetősen feszült, ők pedig az állampolgárok életét és biztonságát tartják a legfontosabb értéknek.

A krími vezető kijelentette: ellenőrzésük alatt tartanak „minden rendszert, amely a félsziget ellátását hivatott biztosítani”. Hozzátette, hogy a szavazás megtartásához szükséges eszközök is a rendelkezésükre állnak.

Arra a kérdésre, nem tart-e attól, hogy az új ukrán hatóságok leállítják a fekete-tengeri félsziget víz- és áramellátását, Akszjonov kijelentette, hogy egyrészt ennek semmilyen alapja nem lenne, hiszen nincsenek Kijevvel szembeni tartozásaik. „Másrészt megvannak a vészterveink egy ilyen esetre, és biztos vagyok abban is, hogy kollégáink az Oroszországi Föderációból támogatni fognak bennünket ebben a kérdésben (...), és a krímiek számára teljes mértékben biztosítják majd az energiát, fűtést és vizet.”

Akszjonov azt állította, hogy Szimferopolban az első kijevi összecsapások után tudták, hogy a helyzet kizökkent a rendes kerékvágásból. Ostorozta az új ukrán vezetőséget, egyebek közt amiatt, hogy „szélsőséges osztagok vezetőit nevezi ki a belügyminisztérium vezetőivé, és a tisztségviselőket aszerint rangsorolják, hogy azok mennyi követ hajítottak a rendőrség tagjaira”.

A Krím miniszterelnöke elmondta, nem tudja megjósolni, hogyan alakulnak majd kapcsolataik Kijevvel a március 16-ai népszavazás után. „Az a helyzet, hogy amíg Kijevben nem kerülnek hatalomra olyan okos emberek, akik a délkelet lakosságát nem csak igásállatnak vagy másodosztályú embereknek tartják, addig nehéz megmondani, milyen kapcsolatokat alakíthatunk ki velük” – hangoztatta.

Oroszország a hadászati támadó fegyverek csökkentéséről szóló START-III szerződés, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet tagállamai között 2011-ben kötött, a bizalom- és biztonságépítő intézkedésekről szóló Bécsi Dokumentum alapján köteles engedélyezni, hogy külföldi szakértők évente 18 alkalommal ellenőrizhessék katonai létesítményeit, ideértve nukleáris arzenálját is.

Az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökségnek névtelenül nyilatkozó magas rangú tisztviselő úgy fogalmazott, hogy „mivel az ilyen ellenőrzések bizalomerősítő intézkedések, az Egyesült Államok részéről gyakorlatilag bevezetett »büntetőintézkedések« miatt nem lehetségesek a megállapodások betartását célzó normális, kétoldalú kapcsolatfelvételek”. Azt is kijelentette, hogy Oroszország barátságtalan gesztusnak tekinti az Ukrajna-politikája miatt az Egyesült Államok és a NATO részéről érkező „alaptalan fenyegetéseket”, amelyek lehetővé teszik egy vis maior helyzet kihirdetését.

Franciaország és az Egyesült Államok újabb szankciókat helyez kilátásba Oroszországgal szemben, amennyiben nem történik előrelépés az ukrán válság rendezésére – közölte szombaton a francia elnöki hivatal, miután Francois Hollande államfő telefon egyeztetett Barack Obama amerikai elnökkel.

Barack Obama amerikai elnök összesen hat európai vezetővel folytatott telefonbeszélgetést az ukrán válságról szombaton, és az Egyesült Államok támogatásáról biztosította az Oroszország esetleges szándékai miatt aggódó balti államokat, miközben külügyminisztere önmérsékletre intette Moszkvát.

Az amerikai védelmi minisztérium hétfőn jelentette be, hogy az ukrajnai beavatkozás miatt haladéktalanul leállítja a katonai együttműködést Oroszországgal. A külföldi katonai ellenőrzések leállításával Oroszország azt kockáztatja, hogy a Nyugat a START-III és a Bécsi Dokumentum megsértésének fogja tekinteni a döntést.

A hadászati támadó fegyverek számát drasztikusan csökkentő START-III szerződést 2010 áprilisában írta alá Barack Obama amerikai és Dmitrij Medvegyev akkori orosz elnök, a megállapodás 2011 februárjában lépett életbe.

Az orosz külügyminiszter szerint országa egyébként kész őszinte párbeszédet folytatni az ukrán válságról, de felszólítja partnereit, hogy ne próbálják Oroszországot úgy beállítani, mintha a konfliktus egyik résztvevője lenne. Szergej Lavrov hozzátette: a válságot nem Moszkva teremtette, sőt, azt korábbi többszöri figyelmeztetéseink dacára hozták létre mesterségesen szigorúan geopolitikai okokból. Kifogásolta azt is, hogy az új ukrán kormány nem független, a radikális nacionalistáktól függ. Úgy vélte, hogy a Nyugat tudja, mit képvisel a radikális Jobboldali Szektor, de a politikai célszerűség jegyében igyekeznek elhallgatni a tényeket.